Film Színház Muzsika, 1965. július-december (9. évfolyam, 27-53. szám)
1965-11-05 / 45. szám
_ KÉT PREMIER BUDAPESTEEN. A Vidám Színpad lapzártakor tartott premiert. A műsor címeNehéz választás«. A rendező Kalmár Tibor. A társulat valamennyi népszerű ágja fellép a műsorban. — A Kis Színpad november 5-én mutatta be Csizmarek Mátyás »Nem élünk kolostorban« című zenés játékát. A rendező: Zsudy József. A zenét Berki Géza komponálta. " ANDRE GÖRÖG MAGYAR " származású francia zongoraművész — immár harmadszor — magyarországi vendégszereplésre érkezet. A párizsi Conservatoire volt növendéke, több nemzetközi díj tulajdonosa, egyaránt kiváló tolmácsolója a romantikus és a modern műveknek. November 5-én, a MÁV Szimfonikusok Hangversenyén lép fel először. 3-án pedig a Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet. _ ILLYÉS GYULA*. BOLHA* BÁL«. A Déryné Színház vezetősége felkérte Illyés Gyulát, hogy írjon számukra darabot. A darab címeBolhából**, sajátos stílusú vígjáték, mely a szerző szülőföldjén, a Tolna megye puszták vidékén játszódik. Illyés Gyula darabja játékés formában dolgozza fel komoly mondanivalóját, a kiszolgáltatottságukban is méltóságukat védeni akaró emberek leleményes helytállását. A Déryné Színház bemutatóját Kertész László rendezi. Zenéjét Juecetray Kamiko szerezte, a főbb szerepeket: Várady Vali, Hajdú Endre, Torma István, Baranyai Ibi és Ats Gyula játssza. A sidneybec. Érkezett ■ HÍR SZERINT életének 2. évében meghalt Dávid Mihály, a jeles magyar színművész. A régi Magyar Színházban a szerepek sorát játszotta el, kivált emlékezetes volt az Oroszország duna színmű Styejsan-alakjában. A felszabadulás után a Nemzeti Színház, később a Magyar Néphadsereg Színháza tagja volt. Kilenc évvel ezelőtt kivándorolt, először Párizsban és majg Sydneyben telepedett le. RÁDIÓ Bitónia valahol a IS és 160M Hrz-es rezgésszám között terül el, a hangoknak abban a birodalmában, amelyet az emberi fül zenei hangként érzékelni képes. Bitónia a Beatles-rajongók birodalma; zenei, pontosabban tánczenei nagyhatalom. Utópisztikus kacsintás a jövőbe: mi lenne, ha a Beatles, Rotting Stones és egyéb együttesek körül kialakult tömeghisztéria egy ország, egy egész világ egyetlen eszméjévé, mozgató rugójává válhatna . . . Jászkmny Tamás, a rádiójáték írója egy Utazót, Gulliver kései leszármazottját küldi ebbe a birodalomba, hogy ott a dob és gitár népével ismerkedve, megmutassa az elképzelt jövőt. Az alapötlet — Beatlesország egy új Gulliver szemével — kétségtelenül szellemes, és számtalan lehetőséget rejt magában: születhet belőle magvas szatíra ugyanúgy, mint közepes kabarétréfa. A zeneszerző, Jereb Ervin is bőségesen válogathatott a lehetőségek közön. A megvalósult mű zenéjében ott találhatjuk a dzsessz történetének rövid öszszefoglalását ugyanúgy, mint a modern könnyűzene irányzatainak persziflázsát, természetesen mind a kettőt módjával. A szatirikus zenei persziflázsok és ironikus dzsessz-történeti feldolgozások ugyanis egyaránt zenei tréfákban oldódnak fel: a trükkfelvételeket készítő Újházi László magas színvonalú, látványos munkát végzett. Az Utazás Bituméban kétségtelenül az igényes zenés produkciók közé tartozik: kellemes szórakozás és biztató kísérlet. A zenei tréfák azonban, ugyanúgy, mint a kitűnő ötleteket és üresjáratokat egyaránt bőségesen tartalmazó szövegek nem lennének elegendőek arra, hogy közel másfél órán át lekössék a figyelmünket . Bozó László minden ötletet maximálisan kihasználó, a leggyengébb részleteknek is sajátos ízt adó rendezésének ^Utazás ^Bilániáim köszönhető, hogy nem érezzük fárasztónak, vontatottnak a darabot. De még így is hosszabb a kelleténél. A rendezés mellett a jól öszszeválogatott színészgárda az előadás nagy erőssége. Elsősorban a groteszk ötleteket, a szatirikus szituációkban rejlő lehetőségeket kitűnően kihasználó Major Tamás és a hangjával szinte bűvészmutatványokra képes Balázs Santa nevét kell említenünk. Csik István A WINOSOU VIG VOU. Ottnlw lii». KtNte» »oiv«««lplelevia» a pécsi Senucsi Szsatuurfeól Nicolai »tmlxiri vig nök- CVW háromfelvonáso» ngopRija. A főszerepeket Tréfás taván, Balla Tibor, Berczeli Tibor, Hotter József, Csongor József, és Karnis Demeter énekelte. Az előadást Horváth Zoltán rendezte, Jelmeztervező Gombár Judit, díszlettervező: Váta Emil. Képünkön: az előadás két sikeres női szereplője: Ágoston Edit és Pécsvary Gabriella. AZ csm SZÍNHÁZ matt keddi bsdets-estjeit Orosz Adél és Sipeki Levente nagy sikerrel mutatta be új számát,Az életbe táncoltatom lányt című film modern kettősét. A zeneszerző Vujicsics Tihamér, a koreográfus Seregi László. Az orosz—szovjet irodalom három nemzedékét képviseli az Európa Kiadónál megjelent három új könyv. Bármennyire is különbözik az Írók egyénisége, életútja, meggyőződése — kora —, a köteteket egymás után elolvasva lehetetlen észre nem vesni a közöst: az orosz foki szépségei iránti érzéket, az emberek iránti felfokozott érdeklődést, a morális érzékenységet. E vonások a múlt századi nagyok óta formálódnak az orosz irodalom műhelyében, s a szocialista irodalomban, napjainkban, új kibontakozást nyernek. Ivan Bitnyin még a cári Oroszországban írta jelentős novelláit s a későbbiekből a kötet nem is hoz ízelítőt). A SZERELEM NYELVTANA című kötetében olyan novellákat találunk, amelyeket még Kosztolányi mutatott be nagy szeretettel a magyar közönségnek. Sunyin Turgenyev utóda a századforduló Oroszországénak minden tájszépsége és emberi nyomorúsága ott bujkál a csendes, lírai novellák KÖNYVEK ban —, még akkor is, ha külföldről szólnak. Paraszti szomorúság, nemesi hanyatlás oldódik itt — túlságosan is zajtalanul — egymásba. Élet- és zsánerképek ezek, de kimagaslik közülük néhány megdöbbentő erejű, korképként ható realista rajz, mint azerős ember, az individuum széthullását klasszikus művészettel érzékeltető »San Franciscó-i űr«. A Fekete-tenger egzotikumaiért, a szelíd Közép-Oroszország lankáiért, a zord északért rajong Konsztantin Pruszinvszkij: BARANGOLÁSOK KÖNYVE című művében, önéletrajzi ciklusának ötödik és hatodik részében. Talán egyetlen mai írónak sínes ennyi köze a mindennapi szépségekhez, az emberek, sokszor embertelenül nehéz sorsú barátok, irótársak egyéniségének, életmódjának, magának a barátságnak rejtett szépségeihez. Felejthetetlen jellemrajzok — Bábel, városok, — Batum, — hasonlatok, szemérmes s éppen szemérmességükben megrázó, őszinte önvallomások — találkozás az író nyomorgó anyjával és megvakutt nővérével, csikkszedés a vágány mentén. Romantikus szerelmi epizód, útirajz és társadalmi helyzetkép váltja egymást az elbeszélés szeszélyesen hömpölygő medrében. A huszas évek ábrázolása hiteles, de a fiatalságára emlékező író megszépítő prizmáján keresztül történik. Nagyon friss és bátor a harmadik kötet, az EMBERI SORS. (MAI SZOVJET KWXESyft) A Milliók könyve sorozatban a szovjet irodalom legújabb eredményeiről ad számot, mert azöregek is az új, aktuális mondanivalóval szerepelnek , ez az új, ami az egész válogatásban közös: mindegyik író a szocialista embertípus kialakítását figyeli. A sematizmus bilincseit lerázva, tabuit félretéve egybeolvasztják a legjobb nyugati realista próza eredményeit a szocialista és orosz irodalmi hagyományokkal. E novellák problémákat feszegetnek, a humanista együttélés problémáit, néha túlságosan is kimondják a megoldást (Tyendrjakov: Bíró előtt), de néha maguk is elég problematikusak azzal, hogy megkerülik az igazi buktatót. (Makszimov: Él az ember) A legszebb még mindig Sotohov: Emberi socss, a mély Evgenia Ivanovna (Leonov), és az emberi érzésre ébredés első pillanatait lefotografáló Kuzmyecov-novella: Az étel lüktetése. Sunyim Gelért György: Pausztovszkijt Szörösy Klára fordította igen szépen. Az antológiához Domokos Mátyás írt utószót. • i mm__ (hasztál - arasz ember 23