Film Színház Muzsika, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-17 / 20. szám
TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ NÓTASZÓ „Új módi a tévében, de nem kifogásolom, mert kellemesnek ígérkezik, hogy a legnépszerűbb fiatal táncdalénekesek is fellépnek az általam nagyon kedvelt Nótaszában. s ez történt a múlt héten csütörtökön is. Poór Péter énekelte - több más dal mellett - hogy Jaj de szépen muzsikálnak, Harangozó Teréz, hogy oda van a virágos nyár, Aradszky László pedig, hogy Száz forintnak ötven a fele. . . Eddig rendben is van a dolog. Csak nem tudtammegállapítani, hogy mi volt a helyszíne ennek a megifjított Nótaszónak? Valami kisvendéglő? Vagy éjszakai pinceklub? Egyáltalán nem tartom mellékes szempontnak, hogy egy helyszín felismerhető legyen; hogyan tudnánk magunkat különben beleélni a műsor hangulatába?" (Rózsahegyi Györgyné, XIII., Csanádi utca 6.) A Nótaszó szerkesztősége a következőkben válaszol: - Az a törekvésünk, hogy új előadókat keresünk a Nótaszó adásai számára, de ugyanakkor egyéb unalmassá váló konvenciókat is megújítsunk. A magyar nótákat a tévében legtöbbször pódiumon, a prímás mellett állva adják elő az énekesek; szeretnénk ezt a merevséget mindjobban fellazítani. Az említett Nótaszó helyszíne egyébként egy feltételezett házibuli volt. Ezek után várjuk, hogy - mindezért cserében - mikor halljuk népszerű nótaénekeseinket egy kivilágos kivirradtig tartó tánczenei showban. A „SZÉPSÉG” VÉDELMÉBEN ,,A Tv Galériája adásában találkoztam Ligeti Erika szobraival és plakettjeivel, és nagyon örülök, hogy így történt. Azok a kérdések és válaszok, amelyek a műsorban elhangzottak, érthetővé tették számomra, hogy a mai szobrászok is, és személy szerint Ligeti Erika, akarnak valamit a szobraikkal. Én ugyan csak a hagyományos, klasszikus szobrászatot szeretem, de most legalább értem, hogy azért nem humbug, kóklerség, amit a maiak csinálnak. Egyet azonban nem értek. Ott volt a James Dean- és a Szörényi Levente-plakett. James Deant az Édentől keletre című filmben láttam — kifejezetten szép volt, és a Szörényi is jóképű fiú. Miért nem ezt a tulajdonságukat ragadta meg a művész, hiszen a szobrászat fő témája az emberi szépség és a lényeget is ezzel domborította volna ki, hiszen sikerükben ez lényeges szerepet játszott?” (Kertész Olga, Budapest) James Dean legendás népszerűségének titka az volt, hogy mint színész, egy generáció nyugtalanságát, életérzését fogalmazta meg. A szobrász ezt a tulajdonságát, a benne megtestesülő életérzést akarta megfogalmazni. Ezt tartotta lényegesnek, mint ahogy Szörényi Leventében is azt az erőt kereste, amely a fiatalokra hatni tud. Jól sikerült plakettjei is bizonyítják, amit amúgy is tudunk: a színész, előadó művészetében nem a külső szépség a lényeg — bár az sem lényegtelen . . . EZ IS FELFEDEZÉS . Kádár Erzsébet A besúgó című színművének tévé-változatát hirdetik a Fáklya május 20-i műsorában. Új írónőt fedezett fel a televízió? Mert a nevével még nem találkoztunk . . (Nagy Erzsébet és Márta, Budapest) Kádár Erzsébet a Nyugat úgynevezett második nemzedékéhez tartozott, 1946-ban tragikus körülmények között hunyt el. Novellista volt, egy nehéz műfajnak igen jeles mestere. Akik ismerik kis terjedelmű életművét, a legnagyobb magyar nőíró, Kaffka Margit mellé helyezik. Első elbeszéléskötete, a Harminc szőlőskosár 1944-ben jelent meg; a Nyugat s a Magyar Csillag hasábjain napvilágot látott novelláit gyűjtötte össze benne. Kádár Erzsébet második könyve, a Kegyetlenség tavaly látott napvilágot, s az értő olvasó, aki a hajdani tragikus, esztendőben nem figyelhetett föl erre a nagyszerű íróaszszonyra — most, halála után több mint két évtizeddel örömmel sorolta be a legkülönbek közé. Novelláinak zöme a dzsentri végső hullását ábrázolja, szinte valamennyi a gyermekkor tájain, Arad környékén játszódik. A besúgó című rövid színjátéka időben is, színtérben is másfelé visz: az 1770-es évek végének Velencéje a díszlet s benne az ötvenedik esztendején túl járó, az ..öreg*" Casanova, a zseniális szoknyabolond hős. (Képünk : Bárdy György Casanova és Major Tamás a szenátor szerepében.) A felfedezés a tévéhez méltó szerep. S jól teszi, ha nemcsak az új ígéretes tehetségeket, hanem a méltatlanul elfeledetteket is felfedezi. A műsor margójára BELESZÓLÁS A NYOMOZÁSBA ,.... Kérem írják meg, hogy be van-e fejezve A gyilkosság a műteremben című krimi? Ha igen, akkor miért járatják velünk a bolondját, mi ez az országos pályázat a megoldásra? Ha viszont nincs befejezve, akkor hogyan tudják a folytatást már május 24-én műsorra tűzni? Nem szeretem, ha becsapnak!” (Farkas Mária, XIV. Lumumba u. 7.) „Miként fogja a következő adásba bekapcsolni a Scotland Yard felügyelője a három helyes megfejtőt? Hogyan illeszkedik majd be — mondjuk — egy Cegléd környéki tanyavilágbeli magyar tévénéző a film angol milliomosainak közegébe?” (Klein István, Bp.) Bozó Lászlótól A gyilkosság a műteremben című krimi szerzőjétől kértünk választ a két kérdésre. — Nem csaptunk be senkit. A befejező résznek csupán a vázlatát írtam meg. Ennek alapján próbálunk a színészekkel. Minthogy ez egy logikai játék, melynek egyetlen megoldása van, nem tartjuk ildomtalannak, ha abba a televíziónézők sokaságát is bekapcsoljuk Olyannak szántuk ezt a műsort, mint egy országos keresztrejtvény-pályzatot. Hogy öncélú? Minden játék öncélú! — A második kérdésre: az utolsó gyilkosságot — talán emlékeznek rá — a filmen belül az angol televízió is közvetítette. A három magyar nézőt, mint „szemtanút” idézzük majd be. A három néző, három álláspontot képvisel s ezeket tanúvallomásként dolgozzuk fel. Ha a kriminek vége lesz, akkor a megidézett nézők ottmaradnak a stúdióban s nyilvánosan fogjuk őket ünnepelni. Egyébként a második folytatásnak egyetlen fix pontja van, amit, bevallok őszintén, már a darab megírása előtt papírra vetettem. Az utolsó két mondat. De ezt a két mondatot már nem árulhatom el... A végzetes tévéközvetítés (Darvas Iván és Latinovics Zoltán) 29