Film Színház Muzsika, 1987. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-21 / 12. szám
Lehetőség kürtszólózásra Magyari Imre, a fiatal kürtművész nemrég érkezett haza az NSZK-ből, az Állami Hangversenyzenekar turnéjáról. Olvastam a magasztaló kritikákat a több városban játszó sorozatukról, Kobajashi Ken- Ichiro és Lukács Ervin vezényléséről. Most az ő izgalmas beugrásának részleteiről beszélgetünk. Friedrich Ádám váratlanul megbetegedett, helyette Magyari Imrét a vendégkörútra indulást megelőző napon kérték föl, hogy játssza el Richard Strauss I. Kürtversenyét. — Gyakorlásra már nem futotta időmből — mondja —, így hát a vonaton mindvégig a magam magnófelvételét hallgattam. A Kürtversenyt legutóbb két évvel ezelőtt Kórodi Andrással játszottam, a diplomakoncertemen pedig Ferencsik Jánossal. Most ezt a művet négyszer Kobajashival, háromszor Lukács Ervinnel szólaltattam meg. Magyari Imre 1975-ben, főiskolásként került az ÁHZ kötelékébe, rögtön szólamvezetőnek szerződtették . Turnénkon az NSZK- ban Kobajashi szuggesztivitása mindnyájunkat fölvillanyozott, és Lukács Ervinnel is nagy örömmel játszottunk. A sorozat tizenkilenc hangversenyének a hangulata, színvonala városról városra mindinkább felfelé íveltnek bizonyult. Feleségem, Herbály Ágnes hegedűs, a szekund szólamvezetője is velünk játszott. — Mikor alakították meg az immár hírneves Budapesti Rézfúvós Kvintettet? — Tizenkét évvel ezelőtt. Petz Pál és Palotai István trombitással, Farkas István harsonással és Szabó László hibással játszom együtt. A legelső nemzetközi díjat, amelyet Maurice André alapított, 1979-ben nyertük el. Azóta Európa valamenynyi országába, az USA-ban pedig New Yorktól Floridáig hívtak vendégszereplésre. Két évvel ezelőtt Baltimore-ban a nemzetközi rézfúvós találkozó alkalmából a város díszpolgárává avattak minket. Repertoárunk a barokk zenétől napjainkig ível. A mai magyar szerzők közül Balassa, Láng, Kocsár, Lendvai, Bogár, Huszár, Hidas, Dubrovai és Ránk műveit játsszuk. De örülnénk, ha minél több hazai komponista ajándékozna meg újabb alkotásával. — A Kvintettnek hat igen szép hanglemezét ismerjük. Várjuk a következők megjelenését. Hány estén játszanak évente? — Hatvan koncerten lépünk pódiumra, de ennek túlnyomó része külföldi vendégszereplés. Nyaranta Barcsban részt veszünk a rézfúvósok zenei táborának a munkájában, és a kétévenként sorra kerülő nemzetközi verseny rendezésében és zsűrijében. Egyébként eddig négy nemzetközi díjat nyertünk. — A Kvintettet 1986-ban Liszt-díjjal tüntették ki. Érdekes, hogy a kürt az utóbbi évtizedben mind kedveltebb szereplője a világ nagy hangversenytermeinek. Kiváló kürtművészeinket — mindenekelőtt Tarjáni Ferencet — világszerte nagy elismeréssel fogadják. Többször megfigyeltem, hogy a maga kürtjének is milyen szép a hangja ... — Pedig, hogy úgy mondjam, a kürt afféle gikszeres hangszer. Ferencsik János is féltve óvott a kürtjáték szokásos hibáitól. Közös lemezünk is született, azon Mozart II. és IV. Kürtversenyét játszottam vezényletével. — Mi hiányzik az életéből? Próba közben csupa lendület és mozgékonyság jellemzi Dmitrij Brjancevet, amint a Budapesti Kamarabalett fiatal szólistáinak első külföldi vendégtanításán elmagyarázza tánckettőseinek fortélyait. Pályájáról kérdezem: — Tíz évig voltam aktív táncos, mert meguntam a butuska koreográfiákat. A mai Moszkvai Klasszikus Balett elődje ugyanis olyan félklasszikus, félkarakter repertoárral rendelkező társulat volt. Akkoriban a társulatot — a nemrég 80. születésnapját ünneplő — Igor Mojszejev vezette a saját nagy néptáncegyüttese mellett, így módom volt számos Mojszejev-koreográfiát is alaposan megismerni. — A leningrádi Kirov Balett szólistái hozták el három miniatűrjét néhány éve Budapestre, s most a — Szeretném, ha ezentúl gyakrabban nyílna lehetőségem kürtszólózásra. (gách) Tavaszi Fesztiválon ezekből kettőt műsorára tűz a Kamarabalett. — A Púpos lovacska című koreográfiámat Maja Pliceszkaja — aki egy ideig a Római Operabalett igazgatója volt — hívta meg 1985-ben Rómába. Azóta bemutatták a Szófiai Operánál és a berlini Komische Operben is. Táncfilmjeimet, a Galateát és az öt tangót több ország tévéadása átvette. — Alkotóként sokféle műfajjal kísérletezett. Mégis, nem a műfaji sokféleség tűnt a szemembe, hanem az, hogy egy, a Szovjetunióban nagy múlttal rendelkező, s mégis mára szinte teljesen kiszorult formával, a miniatűrökkel — és újabban az egyfelvonásosokkal — sokat foglalkozik. — Nekem Leonyid Jakobszon a koreográfusi ideálom, aki egyszerűen zseniális volt. Végtelenül tisztelem, de azért a saját utamat szeretném járni. Egy balettmesternek különben is mindenféle műfajban otthonosnak kell lennie. — Két éve vezeti a rangos moszkvai színház balettegyüttesét, s máris stúdióbemutatóval lépett a közönség elé. — Nem tudjuk elégszer játszani, annyira vonzza a fiatal közönséget. Most éppen új műveken dolgozom Moszkvában — tizenkét miniatűrt terveztem —, ezért nem tudok majd részt venni a Budapesti Kamarabalett premierjén. (fuchs) A Huszárballadától az Optimista tragédiáig Nagyon szeretek gyerekeknek írni. Ilyenkor viszszaálmodom magam gyerekkorom izgalmas dzsungelébe, ahol páfrányok, mohos fatörzsek, kanyargós liánok között, vad bozótban próbáltam tájékozódni, utat vágni a jövő felé. Ott minden egyszerűbb és határozottabb volt, a jó jó, a rossz rossz, a keserű keserű és az édes édes. Ott még a világ négy tája felé ezer ösvényen indulhattam, a sorsom, életem még nem zárult le ... Egyszóval, amikor gyerekeknek írok, megfiatalodom, írói pályámat ifjúsági színdarabbal kezdtem. 1950- ben az Úttörő Színház bemutatta Becsület című darabomat. A darabnak színháztörténeti jelentősége van, ugyanis a főiskola akkor végzett növendékei közül — többek között — Berek Kati, Békés Itala, Hacser Józsa, Horváth Teri, Mikes Lilla, Örkényi Éva játszottak benne. Isten tudja miért, de hárman rendezték: Fábri Zoltán, Horvai István, Marton Endre. A benne felhangzó számtaninduló zenéjét pedig Székely Endre szerzette ... A magam életében azért volt jelentős, mert első, utolsó és egyetlen irodalmi díjamat, a József Attila-díjat akkor erre kaptam ... Eszem ágában sincs a gyerekeknek szájbarágós, didaktikus színdarabot, könyvet írni. De azért minden ifjúsági írásomban elrejtettem egy, szívemnek kedves alapgondolatot. A Becsület — ne áruld el a barátodat, hanem kénysze- Fehér Klára: BÉKÉS EGEKRŐL ÁLMODOM 22