Film Színház Muzsika, 1987. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-03-21 / 12. szám

Lehetőség kürtszólózásra Magyari Imre, a fiatal kürtművész nemrég érke­zett haza az NSZK-ből, az Állami Hangversenyzene­kar turnéjáról. Olvastam a magasztaló kritikákat a több városban játszó soro­zatukról, Kobajashi Ken- Ichiro és Lukács Ervin ve­zényléséről­. Most az ő iz­galmas beugrásának rész­leteiről beszélgetünk. Fried­rich Ádám váratlanul meg­betegedett, helyette Magya­ri Imrét a vendégkörútra indulást megelőző napon kérték föl, hogy játssza el Richard Strauss I. Kürt­versenyét. — Gyakorlásra már nem futotta időmből — mond­ja —, így hát a vonaton mindvégig a magam mag­nófelvételét hallgattam. A Kürtversenyt legutóbb két évvel ezelőtt Kórodi And­rással játszottam, a diplo­makoncertemen pedig Fe­­rencsik Jánossal. Most ezt a művet négyszer Koba­­jashival, háromszor Lukács Ervinnel szólaltattam meg. Magyari Imre 1975-ben, főiskolásként került az ÁHZ kötelékébe, rögtön szólamvezetőnek szerződ­­tették . Turnénkon az NSZK- ban Kobajashi szuggeszti­­vitása mindnyájunkat föl­villanyozott, és Lukács Er­vinnel is nagy örömmel ját­szottunk. A sorozat tizenki­lenc hangversenyének a hangulata, színvonala vá­rosról városra mindinkább felfelé íveltnek bizonyult. Feleségem, Herbály Ágnes hegedűs, a szekund szólam­­vezetője is velünk játszott. — Mikor alakították meg az immár hírneves Buda­pesti Rézfúvós Kvintettet? — Tizenkét évvel ezelőtt. Petz Pál és Palotai István trombitással, Farkas István harsonással és Szabó László hibással játszom együtt. A legelső nemzetközi díjat, amelyet Maurice André alapított, 1979-ben nyertük el. Azóta Európa valameny­­nyi országába, az USA-ban pedig New Yorktól Flori­dáig hívtak vendégszerep­lésre. Két évvel ezelőtt Bal­ti­more-ban a nemzetközi rézfúvós találkozó alkal­mából a város díszpolgá­rává avattak minket. Re­pertoárunk a barokk zené­től napjainkig ível. A mai magyar szerzők közül Ba­lassa, Láng, Kocsár, Lend­­vai, Bogár, Huszár, Hidas, Dubrovai és Ránk­ műveit játsszuk. De örülnénk, ha minél több hazai kompo­nista ajándékozna meg újabb alkotásával. — A Kvintettnek hat igen szép hanglemezét ismerjük. Várjuk a következők meg­jelenését. Hány estén ját­szanak évente? — Hatvan koncerten lé­pünk pódiumra, de ennek túlnyomó része külföldi vendégszereplés. Nyaranta Barcsban részt veszünk a rézfúvósok zenei táborának a munkájában, és a két­évenként sorra kerülő nem­zetközi verseny rendezésé­ben és zsűrijében. Egyéb­ként eddig négy nemzetkö­zi díjat nyertünk. — A Kvintettet 1986-ban Liszt-díjjal tüntették ki. Érdekes, hogy a kürt az utóbbi évtizedben mind kedveltebb szereplője a vi­lág nagy hangversenyter­meinek. Kiváló kürtművé­szeinket — mindenekelőtt Tarjáni Ferencet — világ­szerte nagy elismeréssel fogadják. Többször megfi­gyeltem, hogy a maga kürt­jének is milyen szép a hangja ... — Pedig, hogy úgy mond­jam, a kürt afféle giksze­­res hangszer. Ferencsik Já­nos is féltve óvott a kürt­játék szokásos hibáitól. Kö­zös lemezünk is született, azon Mozart II. és IV. Kü­rt­versenyét játszottam ve­zényletével. — Mi hiányzik az életé­ből? Próba közben csupa len­dület és mozgékonyság jel­lemzi Dmitrij Brjancevet, amint a Budapesti Kama­rabalett fiatal szólistáinak első külföldi vendégtanítá­sán elmagyarázza táncket­tőseinek fortélyait. Pályájá­ról kérdezem: — Tíz évig voltam aktív táncos, mert meguntam a butuska koreográfiákat. A mai Moszkvai Klasszikus Balett elődje ugyanis olyan félklasszikus, félkarakter repertoárral rendelkező társulat volt. Akkoriban a társulatot — a nemrég 80. születésnapját ünneplő — Igor Mojszejev vezette a saját nagy néptáncegyütte­se mellett, így módom volt számos Mojszejev-koreog­­ráfiát is alaposan megis­merni. — A leningrádi Kirov Balett szólistái hozták el három miniatűrjét néhány éve Budapestre, s most a — Szeretném, ha ezentúl gyakrabban nyílna lehető­ségem kürtszólózásra. (gách) Tavaszi Fesztiválon ezekből kettőt műsorára tűz a Ka­marabalett. — A Púpos lovacska cí­mű koreográfiámat Maja Pliceszkaja — aki egy ideig a Római Operabalett igaz­gatója volt — hívta meg 1985-ben Rómába. Azóta bemutatták a Szófiai Ope­ránál és a berlini Komische Operben is. Táncfilmjei­met, a Galateát és az öt tangót több ország tévéadá­sa átvette. — Alkotóként sokféle műfajjal kísérletezett. Még­is, nem a műfaji sokféleség tűnt a szemembe, hanem az, hogy egy, a Szovjetunió­ban nagy múlttal rendel­kező, s mégis mára szinte teljesen kiszorult formával, a miniatűrökkel — és újab­ban az egyfelvonásosokkal — sokat foglalkozik. — Nekem Leonyid Ja­­kobszon a koreográfusi ideálom, aki egyszerűen zseniális volt. Végtelenül tisztelem, de azért a saját utamat szeretném járni. Egy balettmesternek külön­ben is mindenféle műfaj­ban otthonosnak kell len­nie. — Két éve vezeti a ran­gos moszkvai színház ba­lettegyüttesét, s máris stú­dióbemutatóval lépett a kö­zönség elé. — Nem tudjuk elégszer játszani, annyira vonzza a fiatal közönséget. Most ép­pen új műveken dolgozom Moszkvában — tizenkét miniatűrt terveztem —, ezért nem tudok majd részt venni a Budapesti Kamara­balett premierjén. (fuchs) A Huszárballadától az Optimista tragédiáig Nagyon­ szeretek gyere­keknek írni. Ilyenkor visz­­szaálmodom magam gye­rekkorom izgalmas dzsun­­gelébe, ahol páfrányok, mo­hos fatörzsek, kanyargós liánok között, vad bozótban próbáltam tájékozódni, utat vágni a jövő felé. Ott min­den egyszerűbb és határo­zottabb volt, a jó jó, a rossz rossz, a keserű keserű és az édes édes. Ott még a világ négy tája felé ezer ösvé­nyen indulhattam, a sor­som, életem még nem zá­rult le ... Egyszóval, ami­kor gyerekeknek írok, megfiatalodom, írói pályámat ifjúsági színdarabbal kezdtem. 1950- ben az Úttörő Színház be­mutatta Becsület című da­rabomat. A darabnak szín­háztörténeti jelentősége van, ugyanis a főiskola ak­kor végzett növendékei kö­zül — többek között — Be­rek Kati, Békés Itala, Ha­­cser Józsa, Horváth Teri, Mikes Lilla, Örkényi Éva játszottak benne. Isten tud­ja miért, de hárman ren­dezték: Fábri Zoltán, Hor­­vai István, Marton Endre. A benne felhangzó szám­taninduló zenéjét pedig Székely Endre szerzette ... A magam életében azért volt jelentős, mert első, utolsó és egyetlen irodalmi díjamat, a József Attila-dí­­jat akkor erre kaptam ... Eszem ágában sincs a gyerekeknek szájbarágós, didaktikus színdarabot, könyvet írni. De azért min­den ifjúsági írásomban el­rejtettem egy, szívemnek kedves alapgondolatot. A Becsület — ne áruld el a barátodat, hanem kénysze- Fehér Klára: BÉKÉS EGEKRŐL ÁLMODOM 22

Next