Magyar Filozófiai Szemle, 2016
2016 / 2. szám - Ambrus Gergely - Mester Béla: Szabadság
Szabadság A Magyar Filozófiai Szemle 2016. évi 2. számában a szabadság különböző - metafizikai, etikai, politikafilozófiai - aspektusairól közlünk írásokat, kortárs és történeti szerzőkről, témákról egyaránt. Huoranszki Ferenc Racionális képességek és metafizikai szabadság című írásának tézise szerint a morális megítélhetőséghez szükséges szabadságnak metafizikai, és nem vagy nem csak pszichológiai feltételei vannak. Kondicionális elemzése szerint az alany csak olyan cselekedetekért felelős, amelyeket képes lenne megtenni vagy elkerülni. Az pedig, hogy az alany mit képes megtenni, nemcsak általános képességein, hanem a konkrét helyzetben a cselekvés kivitelezéséhez szükséges lehetőségeken is múlik. (Egy bezárt szobában lévő személy nem felelős azért, hogy nem megy ki a szobából - általános képességei megvannak ehhez, konkrét lehetőségei azonban hiányoznak.) A képességek és diszpozíciók sok tekintetben hasonlítanak egymáshoz, azonban a képességek, Huoranszki szerint, mégsem diszpozíciók. Ezzel összhangban a felelősség tulajdoníthatóságának feltétele szerinte nem az erkölcsi habitus, a helyes cselekvésre való diszpozíció: a bátor és a gyáva ember egyaránt képes arra, hogy ha úgy dönt, a bátor cselekedetet hajtsa végre, noha habitusuk, diszpozíciójuk különbözik. Az erkölcsi megítélhetőség lényegi feltétele Huoranszki szerint a racionális kontroll megléte, az, hogy az alany megfontolásai és döntései alapján képes valamit megtenni vagy elkerülni. E nézet következménye, hogy az erkölcsi megítélhetőséghez szükséges képességek igen illékonyak, erősen érzékenyek a külső és belső változásokra. Birtoklásukat lehetetlenné teheti például a környezet változása, vagy éppen a stressz. Mindebből azonban nem következik, hogy soha senki ne lenne képes a racionális kontrollra; a metafizikai szabadság feltételei olykor teljesülnek. Gyarmathy Ákos Frankfurt-esetek és alternatívák: válasz a dilemmára című tanulmánya is az erkölcsi felelősség tulajdoníthatóságának a feltételeivel foglalkozik (és egy bizonyos ponton reagál lupranszki álláspontjára is). Abban a vitában fogalmaz meg egy érvet, amelyik az úgynevezett alternatív lehetőségek elvét vallók és azok között folyik, akik a felelősséget ahhoz kötik, hogy a cselekvésnek az