Finnugor Világ, 2003 (8. évfolyam, 3-4. szám)
2003-09-01 / 3. szám
Finnugor Világ, 2003. szeptember 3 TUDOMÁNY Honti László 60 éves 2003. augusztus 27-én töltötte be hatvanadik életévét Honti László, az Udinei Egyetem (Olaszország) finnugor nyelvészeti professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Honti László 1963-ban lett az ELTE magyar-orosz szakos hallgatója. Később a finnugor szakot is felvette és 1969-ben szerzett diplomát. 1970-ben már bölcsészdoktori fokozatot is szerzett. Doktori értekezésének témája egy délivogul nyelvjárás ragozási rendszerének modern szempontú leírása volt. Az egyetem elvégzése után az MTA Nyelvtudományi Intézetébe került, a Finnugor Osztályon dolgozott tudományos kutatóként, majd 1980 és 1988 között osztályvezetőként. Ezekben az években készült el a Finnugor Osztályon Rédei Károly vezetésével az Uráli etimológiai szótár (Uralisches Etymologisches Wörterbuch), az uráli nyelvek etimológiailag közös szókincsének legteljesebb összefoglalása. Honti László oroszlánrészt vállalt ebben a kollektív munkában, miközben egyéni kutatásait is töretlenül folytatta. Sikerrel védte meg kandidátusi, majd akadémiai doktori értekezését. Az előbbi témája az obi-ugor nyelvek magánhangzóinak története volt. Ez a mű, amely 1982-ben jelent meg nyomtatásban, mind a mai napig alapműnek számít az obi-ugor nyelvek hangtörténetével és szókészletével foglalkozó kutatók körében. Az akadémiai doktori értekezés témája az uráli nyelvek tőszámneveinek monografikus feldolgozása volt (megjelent 1993-ban). Ennek a műnek is ugyanazok a jellemző vonásai, mint Honti László publikációinak általában: a vonatkozó szakirodalom hiánytalan és tökéletes ismerete, a téves vélemények logikus cáfolata, a világos és módszertanilag megalapozott okfejtés. Honti László tudományos munkásságának nemzetközi elismertségét mutatja, hogy már az 1984/85-ös tanévben meghívták a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetébe vendégdocensnek, majd 1987 tavaszán a Helsinki Egyetemen tanított vendégprofesszorként. 1988-tól 1997-ig a Groningeni Egyetem (Hollandia) Finnugor Tanszékének professzora volt, 1997 óta pedig Udinében tanít. Nagy kár, hogy Honti professzornak hazai tanítványai nincsenek, bár egyébként aktívan részt vesz a magyarországi tudományos életben, a legrégebbi hazai nyelvészeti folyóirat, a Nyelvtudományi Közlemények főszerkesztőjeként, bizottságok tagjaként, konferenciák előadójaként. Honti László eddigi tudományos munkássága tiszteletet parancsoló: nyolc könyv, 144 tanulmány, 51 könyvismertetés és 21 egyéb írás található abban a munkásságjegyzékben, amely a 2000 végéig megjelent publikációit sorolja fel. Reménytelen vállalkozás lenne ennek a gazdag életműnek akárcsak felületes bemutatása. Be kell érnünk néhány fontosabb témakör felsorolásával. Honti munkásságában meghatározó szerepe van az osztják nyelvjárások kutatásának, ideszámítva azokat a nyelvjárási anyagközléseket is, amelyeket 1975-76-ban