Fókusz, 1974 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-18 / 6. szám
A vállalati gazdálkodás (Folytatás az 1. oldalról) ijítására a jövő érdekében, innek ára van. Ezt mi vállaltuk és erre büszkék vagyunk. A felvett hitelek karzatai, az értékcsökkenési lerás és eszközlekötési járulékfzetési kötelezettség átmeneileg — míg a teljes kapacitás áhasználása meg nem történik — drágítja termelésünket. Viszont ezek a nálunk költéget jelentő pénzösszegek rartják az állami költségvetés helyzetét. Ezért minden eszközzel, műszaki és szervezési evékenységgel oda kell hatnunk, hogy mielőbb teljes értékű legyen minden beu húzásunk. Mindezek után el kell mondamná azt is, hogy az elmúlt ére tervezett eredménytől nyereségtől 6 millió Ft-tal •lm,aradtunk, tehát ezzel az «szeggel kevesebb nyereséget étünk el. » Nőttek bérköltségeink 4,5 millió forinttal. (Létszámöbblet és túlóra miatt.) Enek következtében több lett bérek közterhe is, mintegy millió Ft-tal. A tervezettzinten felüli készleteink eszközlekötési járuléka is 1 máló Ft-tal nőtt. Ezeken túlmeően, nőttek-csökkennek különféle költségeink, amelyek ontó tényezőként befolyásolok költségeink alakulását. Javította gazdálkodásunk hatékonyságát a műszaki itézkedési tervben meghatáozott anyagcsökkentési intzkedések teljesítése, viszont ontotta ennek hatékonyságát a olajválság következtébenialakult „árrobbanás”. Szót kell emelnünk egy igen fontos kérdésről is, mely a költséggazdálkodási érv végrehajtásával kapcsoltos. Új gépeink nagy teljeítménye arra ösztökélt az év tején, hogy műszaki fejlesztősi intézkedésekkel 250 000 óra megtakarítását tervezzük azv folyamán. Sajnos, ez az elépzelésünk nem teljesült, mert csak 215 000 órában reagálódott célkitűzésiünk. 1„ Előirányoztuk selejttrá•jyrunk alakulásának korában tartását, ami, sajnos, em járt sikerrel, mert több mint egymillió Ft-tal többet ordítottunk a selejt javításán, mint az terveinkben szereplit. A műszaki intézkedési érvben célul tűzött artyai megtakarítási eredményt elrtük, sőt 4 millió Ft-tal túlteljesítettük. Sikerült „bene maradni” a rezsiköltség lőirányzatban is, de egymiló Ft-tal túlléptük az optikai gyószerszám felhasználásnak előírt mértékét. A pótidők lőirányzatát „alá” teljesítetik 9000 órával. Szépülőmegújuló műhelyeink , labortóriumaink viszont több mint millió Ft-tal kerültek töbe, mint azt terveztük. Amint látjuk, feladat lesz övén! Az 1974. év fordulóozat lesz vállalatunk életéen, a megoldandó feladatok mennyiségét és minőségét teintve. Gancsov János gazdasági igazgató Bővül a finomoptika Célszerű átszervezés a 7-es osztályon Művezetőt kaptak a bedolgozók + 10 új Zeiss-gép Korszerűbb technológia A 7-es osztály létszámát tekintve, az ipari tanulókkal együtt a MOM legnagyobb osztálya volt eddig, 1974-ig. Ebben az évben ugyanis átszervezés alatt áll, több önálló osztállyá alakul át. Mi tette szükségessé? Meggyőződésünk, hogy nemcsak a nagy dolgozói létszám, hanem a finomrtoptikai profil változásai, az új technológiák bevezetése, a jövő termelési feladatai. Kérdéseinkkel Kleiner Józsefet kerestük fel, az önállósodott síkoptika „frissen”, alig néhány napja kinevezett osztályvezetőjét. — Az átszervezést több ok tette szükségessé — mondja. — Elsősorban az optikatermelés jellege, bonyolultsága; sokágú, sok műveletet kívánó folyamat, amelyben a gyártás és a kikészítés is programfeladatunk. Egyik fő problémánk volt a gyártás és a kikészítés között felmerülő ütemezési nehézségek. A készárutermelés nem minden esetben nálunk fejeződött be, hanem még műveletek alá kellett továbbítanunk a kikészítő műhelyekbe, s csak utána került vissza hozzánk. Ez az oda-vissza szállítgatás sok időbeli, ütemezési problémával járt. Gondolkoztunk azon, hogyan lehetne a hibákat kiküszöbölni. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy a kikészítést önálló osztállyá bővítjük, s ez feltétlenül meg fogja könnyíteni az irányítást, az összehangoltabb munkát a gyártást és a kikészítést végzők között. A kibővített kikészítő 20 dolgozó helyett 40-nel dolgozik, és nem műhely már január 1-től, hanem 41-es osztályként szerepel az optikán. Osztályvezetője: Kollarics Béla. — Másik „újdonságunk”: a 7-es osztály két önálló osztályra szakadt, síkoptikára és gömboptikára. Sokkal áttekinthetőbb a termelés menete, ha profil szerint szétválasztjuk az elsősorban tükröket, prizmákat, ékeket, hasábokat gyártó síkoptikára és a lencséket, objektíveket, hengeres testeket készítő gömboptikára. Ez a kettéválasztás azt fogja jelenteni a mindennapi munkavégzésben, hogy kevesebb fajta munka gyűl össze egy helyen, jobban határolt lesz a csoportvezetők, a munkások tevékenysége. Eddig már történtek részleges átcsoportosítások, kinevezték a vezetőket, és nyárra tervezzük az átszervezés teljes befejezését. Nem olyan egyszerű egy osztályból kettőt kialakítani; szét kell választani a rezsigazdálkodást, önálló munkaprogramot és szabadságtervet stb. kell kidolgoznunk. — Volt, és jelenleg is van 70 bedolgozónk. Nekik is külön művezetőt neveztünk ki Szántó Béláné személyében, és külön, az optikáról leválasztódott csoportja 6 éve működik, főleg nyugdíjasok készítenek szemüvegtasakokat a MOM- nak. Nem egy középkorú jó megoldásnak találja az otthoni munkát. Géneket a MOM adott nekik. Főleg kislencséket és idomszert gyártanak. — Az átszervezés másik és nagyon lényeges szempontja: a jövő! A vezérigazgatói utasítás előrejelzése szerint 1975 után meg kell dupláznunk a finomoptikai termelést. Az átszervezéssel meg alkarjuk teremteni azokat a feltételeket, amelyekkel „zöld utat” nyithatunk ennek a nagy feladatnak. Soha ennyi új gépet még nem kapott az optika, mint az utóbbi időkben. Például mostkaptunk 10 német Zeiss prizmagépet, s ezeket egy hévre csoportosítottuk a síkoptikára, a IV. emeleten. Ezek jóval kisebbek, mint a hagyományos gépeink, és általuk helyet nyerünk. Már eleve szemünk előtt lebeg a praktikus cél, a jó helykihasználás. A termelékenység megkétszereződését a géppark bővítésével, a jobb szervezéssel, a dolgozók átcsoportosításával, s új technológiák bevezetésével kell elérnünk. Sok technológiai módosítást akarunk; anyag- és költségmegtakarítást. Hogy csak egypárat említsek: a kézi munka 70 százaléka meg fog szűnni a durva nagyolási műveleteknél, új polírhordozó anyagokat kísérletezünk ki... Egy külön cikket megérdemelne ez a téma... Majd ellátogatunk ez ügyben is az optikára. És akkor már pontosabb képünk lesz arról is, hogyan funkcionálnak, dolgoznak az átszervezett osztályok. P. A. Az újító közbelép — Mennyibe került vola? — 169 ezer 614 forintba. — És mennyibe került végül ? — Kb. 800 forintba, 36 munaórába. Ez a rövid és magvas paraszéd Ferenczi Béla, az 53 . osztály csoportvezetője és újságíró között zajlott le.erenczi Béla eddigi legjelenősebb újítása a ciánközömisítés egyszerűbb, gazdaságosbb megoldása volt. A 8-as osztály krómozó, galvánozó ű helyeiből a szennyezett vsz rtályokba ömlik, s ehhez künböző vegyszert adnak, s lranymotoros keverővel, venilátorszerkezettel keverték sze eddig. A keverés eredényeképpen a vegyianyagok szembesítették a ciánt, sak ezután engedhették le azet a csatornahálózatba. A villanymotor keverői ionban nagyon gyakran megibásodtak. Javításuk tetemes nyagi költséggel járt. Ezen változtatott Ferenczi Béla, aki az eddigi keverő berendezés helyett, egy jóval egyszerűbbet kísérletezett ki. Csövön keresztül levegőt vezetett a tartályba, s ennek áramlása hozza mozgásba a szennyezett vizet, illetve közömbösíti a ciánt. Az újítást a 8-as osztály után, a 21-es osztály ciánközömbösítőjénél 1973 szeptemberében vezették be. Százerek helyett — párszáz forint. Az ember ilyenkor elgondolkodik: nem tervezték már eleve bonyolultra? Lénárt Dániel, az iparjogvédelmi és újítási osztály vezetője szerint a megtervezett műszaki szerkezetek legnagyobb korrigálója a gyakorlati tapasztalat, s az ennek nyomában megszülető újítás. A ciánközömbösítő ventillátorának tervezői sem számoltak azzal a gyakori meghibásodással, ami végig kísérte működését. S itt lépnek közbe az újítók, jelen esetben Ferenczi Béla, aki nagy anyagi megtakarítást ért el újításával. Pardi Anna Bérfejlesztés a Kalibergyárban A MOM Kalibergyárában 1974. március 1-ével egyszeri érvényű bérfejlesztést hajtottunk végre. A kitűzött bérszínvonal-növekedés a tavalyi bázishoz mérve: 3%, amelyet az 1974. évi gazdaságossági eredményterv összefüggésében tervezett meg a gyár. Egész pontosan: a befejezett termelést 6,6%-kal, a nyereséget 7,8%-kal tervezzük növelni. Előkészítő és elemző munka alapján az üzemi szakszervezeti bizottsággal egyetértésben a bérszínvonal 3%-os, az alapbér 2,4%-os emelését tervezzük, mozgóbérre, fluktuációra 0,6 %-ot fordítunk. Alapbéremelésből a munkásállomány 2,2 %, az alkalmazotti állomány 2,9%-os részesedését tervezzük. A gyár gazdasági és társadalmi vezetése kiemelt fejlesztést hajt végre a tavaly felszabadult fiatal szakmunkások körében, átlagosan 11,7%-ban. Ezen belül a forgácsoló ágazatban 12%, műszerészeknél 10,9% a fejlesztés mértéke. Ezt a bérpolitikai intézkedést szükségessé tette kollektívánk fiatal szakmunkásainak anyagi megbecsülése, összefüggésben a végzett munka eredményességével és a jövendő törzsgárda kialakításával. Ezt a fontos intézkedést régi törzsgárda tagjaink is megértéssel fogadták, hiszen az átlagból differenciálni egyszerre jelenti az intenzívebb bérfejlődést és a relatív bérnyugvást. A gyári bérpolitikai intézkedések során a munkásállományon belül az időbéres területek bérfejlesztése átlagosan 0,3—0,5%-kal haladja meg a teljesítménybéres területek fejlesztését. A véglegesen jóváhagyandó osztály- és műhelykeretek szétosztásában jelentős feladat hárul az egységek gazdasági vezetőire és társadalmi aktivistáira a névre szóló fejlesztési javaslatok elkészítésénél. Ez a munka egyszerre gazdasági és politikai munka. Végeredményének javítania kell a fiatalok és a nők bérarányait a végzett munka alapján, és segítenie kell terveink megvalósítását. Bogárt József Mátészalkai hírek A finomoptikai műhely Dobó Katalin szocialista brigádja szocialista szerződést köt a nagy dobosi mezőgazdasági termelőszövetkezettel. A szerződés célja: egymás munkájának megismerése, közös kulturális és sportprogramok szervezése. A KISZ-esek április 27-én kommunista műszakot szerveznek, amelybe természetesen bevonják a gyár idősebb és KISSZ-ein kívüli, dolgozóit is. A társadalmi munka ellenértékét egy 1000 személyes, vietnami szakmunlkiási képző iskola építésére ajánlják fel. Deél László, a műhelybizottság titkára egyhónapos szakszervezeti titkárképző tanfolyamon vett részt, február 2- től március 4-ig. Hét embert ért baleset az év első két hónapjában. A balesetek olyan jellegűek, amelyek a dolgozók nagyobb figyelmessége mellett elkerülhetők lettek volna. Ezért szükséges, hogy a dolgozók fokozottabb mértékben tartsák be a biztonsági előírásokat és több figyelemmel legyenek saját testi épségük megóvásával szemben. Elkészültek a műanyag alapanyagú bifokális szemüveglencse első darabjai. Az Ofotért szakemberei nagy érdeklődéssel fogadták az új terméket. Az optikai gyáregység vezetősége köszönetet mond a 11-es osztály szerszámkészítőinek a műanyag szemüveglencse készítéséhez szükséges szerszámok pontos és gyors elkészítéséért. Veszélyben a terv ? — Nem hagyjuk! A nemzetközi olajválság alapanyag-ellátási nehézségek formájában nálunk is érezteti hatását. A gyártmányaink kikészítéséhez szükséges anyagokat vontatottan, vagy egyáltalán nem szállítja a gyártó ipar. A festékgyárak ugyan tudomásul veszik a megrendeléseket, de szállítási határidőt nem tudnak vállalni. Felismerve a veszélyt, hogy negyedéves terveinket esetleg nem tudjuk teljesíteni, a 8-as osztály gazdasági vezetői II. 14-én összehívták a műhely szocialista brigádjainak vezetőit, s a csoportvezetőket. A megbeszélésen felmérték a pillanatnyi alapanyagkészletet, s azt, hogy a tervteljesítéshez mennyi anyag szükséges. A két szám összevetése alapján megállapították, hogy az első negyedéves terv teljesítéséhez szükséges anyagmennyiség nem áll rendelkezésünkre, és belátható időn belül nem is kapjuk meg. • Elhatároztuk, hogy a szükséges anyagokat részben gyáron kívülről, „szocialista összeköttetéssel” — elfekvő anyagból — biztosítjuk, részben maximális takarékossággal igyekszünk pótolni a hiányzó mennyiséget. Emellett természetesen a minőségi színvonalból sem engedünk!" A 8-as osztály szocialista brigádjai ezzel a felajánlással kapcsolódnak a FÓKUSZ-ban megjelent szocialista brigádfelhívásokhoz. Horváth István, a 8-as oszt. brigádvezetője A pálca KÜLSŐLEG, MINT A GYUFA. Még a csomagolása is a lapos gyufásdobozra emlékeztet. A kis fapálcikák azonban különleges szerephez jutnak az orvosi rendelőintézetekben. A fapálcikák vége színtelen hemolizáló oldatba van mártva, amely a vércseppek sejtjeit szétroncsolja és egy olyan víztiszta, áttetsző oldattá alakítja, amely lehetővé teszi a vér hemoglobin tartalmának a meghatározását. A hemofotométerek nélkülözhetetlen tartozékáról, a hemolizáló pálcákról van szó. Pontosabban arról a 900 hemofotométerről, amelyeket tavaly adott el a MOM az OMKER-en keresztül a különböző klinikáknak, s amelyek jól beváltak a gyakorlatban, csak épp nélkülözhetetlen segédeszközük, a hemolizáló pálcikák biztosítása, utánpótlása okoz gondot. Miért? ■ A gyár illetékes szakembereitől a következőket tudtam meg: a hemofotométereket eddig csak Kanadába szállították s hemolizáló pálcák nélkül, mivel a megrendelő nem igényelte. Náluk ugyanis nem annyira a műszer, mint inkább a pálcikák eladása jelenti az üzletet. A múlt évben szállított először a MOM hazai piacra hemofotométereket. A drága kanadai hemolizáló pálcák helyett a hazai gyártást kellett megoldania. Megállapodást kötött a Szegedi Gyufagyárral a fapálcikák gyártására, a hemolizáló oldat összeállítását pedig saját, alkalmazástechnikai laboratóriumára bízta. A gyártás így megoldódott és a MOM, illetve az OMKER minden eladott hemofotométerhez 100 darab pálcikát mellékelt. CSAKHAMAR KIDERÜLT, hogy a 100 darab pálcika nagyon gyorsan elfogy, ugyanis egyszeri használat után el kell dobni. Az igényeket figyelembe véve az OMKER 100 ezer hemolizáló pálcát rendelt meg a MOM-tól tavaly, novemberben. Csak 14 ezret tudtak adni a raktárról, amely természetesen nem fedezte a szükségletet. Bekövetkezett tehát az a kellemetlen helyzet, hogy a MOM nem tudja biztosítani gyártmánya nélkülözhetetlen tartozékának folyamatos ellátását. Felvetődhet a kereskedelmi partnerekben az a vád, hogy a gyárat csak a műszer legyártása érdekli, s nem gondol a műszer üzemeltetésére, a fogyó alkatrészek pótlására. Gondoljunk arra, hány beteg fordul meg a klinikákon, hányszor kell a hemofotométereket elővenni, hány pálcika fogy el naponta... A 100 darab eleve nagyon kevés. Mondhatni semmi. Hiszen ez a fogyóeszköz nagyon fogyó eszköz. A MOM- nak már az eladás első évében többet kellett volna terveznie, s amkor nem okozott volna meglepetést az OMKER 100 ezres darabszámú megrendelése. Azonban ne csak a tervezésnek tegyünk szemrehányást. A hemolizáló anyag összeállítása közben is nehézségek merültek fel. A drága importanyagok hazai helyettesítésére több mint egy év óta folytattak kísérleteket. Több sikeres-sikertelen kísérlet után végül is a János Kórház főorvosa, Dr. Szilágyi László újítása alapján véglegesedett a hemolizáló oldat összetétele. Eljárásának előnye, hogy az import alapanyag forintért beszerezhető. Most tehát jól állunk. Megkezdték a hemolizáló pálcikák gyártását, 100 ezer darab már el is készült. A napokban végzik el bevizsgálásukat. DE A TOVÁBBIAKBAN NE IJEDJÜNK MEG A NAGY SZÁMOKTÓL, a 100 ezer után az 1 milliótól. Ennyi ugyanis a következő megrendelés. És nem nehéz megjósolni, lesz még ennél több is, mert,a műszert csak most kezdi megismerni az orvostársadalom. A műszer pedig pálca nélkül csak vitrindísz lehet és nem az, aminek szánták: gyors információt adó eszköz a gyógyításban. Pardi Anna 110 százalék — változatlanul A mátészalkai gyár műanyagfröccsöntő műhelye hivatalosan 1972. júliusában kezdte meg működését. Azért hangsúlyozzuk, hogy hivatalosan, mert akkoriban itt még két-három ember lézengett, az üzemszerű termelés csak pár hónap múlva indult be. A műhely vezetője, Czuh János — akire két dolog jellemző: hogy mindössze húszéves, és hogy a természet kétszer is osztott neki a szerénységből — elmondta: a műhely létszáma lépésről lépésre érte el a mostanit. Először két munkásnő volt itt, aztán még kettő jött, majd megint kettő — most tizennégyen vannak, s rajtuk kívül két vasesztergályos, két gépbeállító, két segédmunkás és egy lakatos dolgozik a műhelyben. Ahogy a létszám fokozatosan alakult ki, úgy a termelés is kis léptekben jutott el a mostaniig. Mert bizony, az a hat darab fröccsöntő gép nem minden — kellett a gyakorlat, a lassanként gyűlő termelési tapasztalat is, és az, hogy akik itt dolgoznak, megszeressék a munkájukat, s belássák: saját érdekük is, hogy minél magasabb termelési százalékot érjenek el. A művezető szerint viszonylag hamar eljutottak ehhez a felismeréshez; a munkásnők a betanulás idején nagyon igyekeztek, s ennek köszönhető, hogy már tavaly, az utolsó negyedévben elérték a 110 százalékos teljesítményt, s ezt azóta is tartják. A saját szerepéről nem beszél Czuh János; azt mondja: meggyőződése, hogy ugyanezt az eredményt érte volna el a fröccsöntő műhely, ha nem ő, hanem valaki más irányítja a munkát... Egyezzünk ki ezzel a megállapítással mit is — azzal a megkötéssel, hogy azért ennek a húszéves fiatalembernek mégsem kis része van a szép teljesítményekben; hogy rajta is múlik, milyen mennyiségben és minőségben kerülnek ki a vízórához gyártott műanyag alkatrészek a mátészalkai fröccsöntő műhelyből Kened! FÓKUSZ 3