Föld és Szabadság, 1939 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1939-02-01 / 1. szám
393!) lel ennek a kongresszusnak hangjából is. A dolgozó magyar munkásság őrzi és védelmezi az ország függetlenségét. (Taps.) A mi elődeink nem Bach-huszárokként jöttek ebbe az országba, nem azért, mert a császártól birtokot és nemességet kaptak. A mi őseink itt verejtékeztek akkor, amikor a magyar urak még külföldi nyelveken gagyogtak csak és amikor cigánynyelvnek minősítették a pórias magyar nyelvet. (Helyeslés és hosszantartó taps.) Mélységes keserűség fog el akkor, amikor svábokból lett magyarok akarnak bennünket magyarságunktól is megfosztani, hogy förtelmes politikai céljaikat elérjék. (Hosszantartó taps.) Magyarország dolgozó népe, a szociáldemokrata pártban tömörült munkásság egységesen áll itt és védelmezi azokat az eszméket, amelyek a diktatúrás törekvések sírját állhatják. A mi kötelességünk eddigi munkánknak továbbfolyatása, a párt és a munkásmozgalom megerősítése. Ne legyen ebben a munkában akadály számunkra: fiatalok és öregek, fogjatok össze és teljesítsétek kötelességteket a munkásságért, a szociáldemokrata pártért, a Népszaváért. (Percekig tartó, zúgó éljenzés.) Ez valamennyiünknek a kötelessége és ha abban a tudatban megyünk el, hogy ezt a kötelességet val az>.,, -mi"-] száz százalékig teljesítjük, akkor jó munkát végeztünk. Abban a hitben, hogy ez így lesz, rekesztem be a pártkongresszust. A pártgyűlés tagjai erre fölemelkedtek helyükről, percekig tapsoltak, éljeneztek. Ezután a kongresszusi küldöttek és mindazok az elvtársak, akik a tanácskozás ideje alatt zsúfolásig töltötték meg a karzatokat, a „Fel szocialisták!“ hangjai mellett hagyták el a vasmunkások székházának dísztermét, abban a tudatban, hogy a szociáldemokrata párt 32. pártgyűlése jó munkát, hasznos munkát végzett, mely a közeljövőben megtermékenyíti majd a magyar proletariátus pártmozgalmát és jó útravaló lesz az eljövendő küzdelmekhez. OLVASD A NÉPSZAVÁT FÖLD ÉS SZABADSÁG A múlt év mérlege A jó kereskedő minden év végén mérleget csinál. Megállapítja mennyi a kiadása, mennyi volt a bevétele, mit keresett, mit vesztett. Ha mi kubikosok is mérleget készítünk az eltmúlt évről, akkor tisztán áll előttünk, hogy az óesztendő is igen sok veszteséggel, kevés nyereséggel és igen sok kintlévőséggel zárult a számunkra. Már egy évtizede annak, hogy minden esztendő elején azt hisszük: ez az év lesz az, amelyben az elmúlt évek hiányait pótolni tudjuk. Összeszedjük magunkat egy kicsit. Lesz munka és emelkednek a munkabérek s ennek következtében az adósságainkat kifizetjük, a rossz ruháinkat felcseréljük jóval és felkészülve megyünk a következő télnek. Lesz az egész télen át kenyerünk. Az asztalon nemcsak káposzta, de töltött káposzta is lesz. A paprikáskrumpliba bővebben jut zsír és néha-néha egy kis kolbász is kerül bele. Lesz nemcsak lakás, de meleg szoba is. De amint az események mutatják, ezt a javulást csak a kubikosok jobb jövőbe vetett hite képezte így ki, mert az egyik esztendő telik a másik után, anélkül, hogy valami javulást hozna. Kormányok mennek, kormányok jönnek s mind azt hirdeti, hogy munkanélkülisegélyt nem ad, de lesz munka mindenki számára. Bizony az 1938-as esztendőiben sem hozott nekünk a kormány valami sok munkát. Nem szaporodott a munkaalkalom semmit. A munkabérünk is alig emelkedett valamit. Így aztán a szociális helyzetünk sem javult semmit. Veszteségünk tehát a kormány által hirdetett, miáltalunk pedig várt munkák és jobb munkabérek elmaradása. Hiszen a kormányok csak ígérik és hirdetik a szociális helyzet megjavítását, anélkül, hogy ezt meg is tennék. Nyereségünk: Budapesten egy darakszerű téglaépület. A berendezése — eltekintve a mosdóktól — harmonikusan igazodik az épülethez. A terem közepén elhelyezett szennycsatorna nyitott szája kellemetlen szaggal telíti az egész termet. (A nevét be nem mondó városatya, aki megtekintette, azt mondta: „Én jobb munkával sokkal olcsóbban meg tudtam volna csináltatni“). Ez szolgálja egyrészt a kubikosok átmeneti megszállását napi 20 fillér lefizetése ellenében, másrészt pedig munkapiacul is szolgál a kubikosoknak. A múlt hónapian ugyan egy szóbeli rendelkezés folytán érdekes szépséghiba esett ezen a nyereségen. Az említett naptól kezdve a Budapesten lakó kubikosoknak nem szabad a fűtött terembe belépni és tartózkodni. Most azután azok a kubikosok, akik Budapesten lakbért fizetnek, a keresetüket itt költik és fogyasztják el, tehát a főváros gazdasági vérkeringésébe bekapcsolódtak, a kubikosszállás udvarán és az utcán tartózkodhatnak. A hatósági intézkedő különböző panaszok alapján azért rendelkezett így, mert a lakással bíró kubikosok nem fizetik meg a napi húsz fillért A Budapesten lakó kubikosok bizony nem élnek olyan magas életszínvonalon, hogy a háztulajdonosnak lakbért, a fővárosnak pedig a szálláson tartózkodási díjat tudjanak fizetni. Hiszen csak munkapiacul használják ezt a helyiséget és nem megszállás céljára. Ezt is azért, mert a főváros területén ez az egyetlen hely, ahol a kubikosok munkavárás céljából megállhatnak. Hogy eddig bementek a terembe, ha hideg volt, az csak természetes, épúgy, mint ahogy ezután is be akarnak menni. Ha logikusan gondolkozunk, ez ellen a fővárosnak sem lehet kifogása, mert a főváros több melegedőt tart fenn és oda mindenki bemehet. A melegedőket is a főváros látja el tüzelőanyaggal, meg a kubikosszállást is, miért nem mehetnek be akkor a fűtött terembe a munkára váró kubikosok. Nyereségünk még a magasépítkezésnél újra rendezett órabér. Az iparügyi miniszter az év utolsó negyedében a kubikosórabért 46 fillérről 51 fillérre emelte. Ez azonban — még ha az árak emelkedését figyelmen kívül hagyjuk is —, olyan nyereség, amit csak nagyítóüveg segítségével tudunk megállapítani. Tudnunk kell ugyanis, hogy magasépítkezéssel kapcsolatos, számottevő kubikosmunka csak Budapesten van, Vidéken alig valami, vagy semmi. De ennek dacára is a kubikosok számára Pesten is a legtöbb munkát az út- és a csatornaépítések adják, tehát a mélyépítés és nem a magasépítkezés. Országos viszonylatban pedig csak a mélyépítkezéseknél foglalkoztatják a kubikosokat. Azért nyertünk tehát igen keveset, mert a munkabér csak ott van megállapítva, ahol a legkevesebbet dolgozunk, míg ahol a legtöbbet foglalkoztatnak bennünket, a munkabér szabad egyesség tárgya, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fővárosban a mélyépítkezéseknél 36—38 fillér a kubikosórabér, míg a magasépítke 5. oldal