Földmívelő, 1958 (2. évfolyam, 2-24. szám)
1958-01-22 / 2. szám
A traktorosok is kapjanak kishaszonbérletet Javasoljuk, hogy a jelenlegi rendszer fenntartása mellett a községi tanácsok a saját hatáskörükben az állami tartalékföldből a gépállomási traktorosok részére is biztosítsanak kishaszonbérletet. Probléma gépállomásainkon a kenyérgabona ára. Véleményünk szerint olyan rendszert kell kialakítani, hogy a gépállomásokon a juttatott kenyérgabona megvsárlási ára azonos legyen az állami felvásárlási áraikkal. 1. A kormánynak azt javasoljuk, hogy a Munkaügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az egyes szakmák és a Minisztérium bevonásával a következő években alakítsuk ki az egyes iparágak fontosságának megfelelő bérszinteket és az egészségtelen aránytalanságokat fokozatosan szüntessük meg. 2. Szakszervezetünk központi vezetőségének az a véleménye, hogy a fő feladat a jelenlegi életszínvonal biztosítása. Az elkövetkezendő éveikben éppen, az ellenforradalom okozta károk következtében jelentős mértékű bérrendezésre nincs lehetőség. A meglevő aránytalanságokat népgazdaságunk anyagi erejéhez mérten, lépésről lépésre kiküszöböljük. A továbbiakban megállapította, hogy kevesebb a törvénysértés, ami mégis adódik, az esetek többségében nem alkalmazzák a fegyelmezés különböző fokozatait hanem a legszigorúbb eszközökhöz nyúlnak. Ez semmiképpen nem helyes. Feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy a fegyelmezésnek különböző fokai vannak és úgy kell alkalmazni törvényadta jogainkat, hogy az nevelő hatású legyen a dolgozóra. Egyeztető bizottságaink nem állnak hivatásuk magaslatán. Nem eléggé élnek törvényadta jogaikkal. Jobban fel kell készíteni szakszervezeti aktivistáinkat a törvényéit ismeretére. A kormánynak azt javasoljuk hogy az egyeztető bizottság a vállalat részéről kinevezett két tagja legalább azt a jogvédelmet kapja meg, amit a szakszervezet részéről delegált 2 tag megkap. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk az egyeztető bizottságok hatáskkörének kiterjesztését, hogy minél kevesebb ügy kerüljön a bírósághoz, minél több munkajogi vitát tudjanak az üzemekben érdemben elintézni. Azt is javasoljuk, hogy minden olyan vezetőt, aki a törvényes rendelkezések figyelmenkívül hagyásával bocsátja el a dolgozót — s a bíróság kártérítésre kötelezi a gazdaságot — a vezetőt anyagilag felelőssé kell tenni. Vitás munkajogi ügyekben mind többen fordulnak jogvédelemért hozzánk. Ez szakszervezetünk befolyását jelenti. Azonban sok olyan kérdésben is a központihoz fordulnak, mely... et az üzemben kell és lehet elintézni. Ez a jelenség egyben az üzemi, megyei szakszervezeti szerveink munkájának gyengeségét is jelenti. Ezen feltétlenül változtatni kell. Szántó-Kovács János dala Meddig alszol munkás, miért nem ébredd? A rab járom alatt meddig szenvedez? A rabláncot tépd le dolgos kezedről, A vérszopókat is tépd le testedről. Ébredj! Ébredj! Itt van az idő, Ébredj! Ébredj! Most még nem késő/ A ruhiád már rongyos, nincsen kenyered, Kenyérért, ruháért sír a gyermeked. Te meg némán tűröd, de sír a szíved. Hogy éhezik a te nőd és gyermeked. Ébredj! Ébredj! Itt van az idő, Ébredj! Ébredj! Most még nem késő! összetartásunkkal mi majd célt érünk. Kivívjuk azt, hogy lesz puha kenyerünk, A gyermekeinknek vehetünk ruhát, Ha erősen fogjuk egymásnak jobbját. Ébredj! Ébredj! Jön a virradat, Nem lesz mindég ránk ilyen alkonyat. . Szántó Kovács János, a földmunkás-mozgalom kiemelkedő alakja 1892. végén írta ezt a dalt a hódmezővásárhelyi földmunkás dalárda számára. E kis dalocska azonban nem terjedhetett el, mert a mondanivalóját az akkori hatalmi ■szervek lázítónak találták. Hogy Szántó Kovács Jánosnak ne legyen nézeteltérése emiatt az elöljáróság, gal. csak néhány bizalmasabb elv, társának mutatta meg akik is — mint Nagy Sándor, Molnár ’Sán-dor és Kovács Bálint — egyenként másolták le Szántó noteszából. ‘ FÖLDMÍVELŐ 3 Munkavédelmi és szociális intézkedések Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Szakszervezetünk munkavédelmi, munkásellátási és társadalombiztosítás terén végzett munkájában jelentős előrehaladás történt. Az állami gazdaságokban 1412 munkásszállás áll a dolgozók rendelkezésére, ezekben 57 987 fő részére van férőhely. Ezenkívül mintegy 26 000 szolgálati lakás van a dolgozók részére biztosítva, legnagyobbrészt 1, 2, és 3 szobás lakások. Állami gazdaságainkban 706 üzemi konyha áll a dolgozók rendelkezésére, amelyekben 39 803 dolgozó részére tudunk étkeztetést biztosítani, napi 8—9 forintért. Az üzemi konyhák egy része nem mondható kielégítőnek. Az erdőgazdasági dolgozók szociális, munkavédelmi, munkásellátási helyzetének javítása érdekében 1954-től folyamatosan 82 100 000 forint értékű beruházást végeztünk. Erdőgazdaságainkban több mint 3000 fő befogadására alkalmas munkásszállás. 3600 szolgálati lakás áll a dolgozók rendelkezésére, s mintegy 150 —170 melegedő épülettel rendelkezünk. Ezenkívül 7 erdőgazdaságban van orvosi rendelő. A szociális, munkaegészségügy területén a gépállomásokon is van jelentős előrehaladás. 1952 óta a gépállomásokon 315 000 000 Ft-ot fordítottunk e célra. A vízügynél hasonló a helyzet. Az elmúlt 4 év alatt vízügyi szerveinknél 42 664 000 Ft-ot fordítottunk a szociális, munkaegészségügyi célokra, melyek nagymértékben megkönnyítették vízügyi dolgozóink élet- és munkakörülményeit, szociális lehetőségeit. Az igen nagy és jelentős beruházások ellenére ma még számos kérdésben nem kielégítő a helyzet. Különösen komoly problémánk van a mezőgazdasági üzemek vízellátása tekintetében az állami gazdaságokon, gépállomásokon, egyéb vállalatoknál Ennek hiányában a dolgozók megbetegedésnek vannak kitéve. A földművelésügyi miniszternek azt javasoljuk, hogy 1958-ra, valamint a 3 éves terv időszakában a rendelkezésükre álló szűkös lehetőségek figyelembevételével világosan határozzuk meg, hogy e téren milyen ütemben tudunk előre jutni. Nem kielégítő a helyzet a dolgozók tisztálkodási kérdéseiben sem. Igaz az, hogy több mint 200 üzemben rendelkezünk mosdó- és zuhanyozó berendezésekkel, azonban ezek üzemeltetését számos helyen a vízellátás akadályozza, a víztorony, vagy hidrofarm hiánya. Munkásszállásaink és lakásépítkezéseink típusterveit feltétlenül felül kell vizsre a jelenlegi helyzetben lehetőségünk nincs. A juttatás rendszerén azonban feltétlenül változtatni kívánunk. Javasoljuk, hogy amennyiben a dolgozók kérik, a részükre sutgálni, bizonyos módosításokat kell rajtuk végezni, mert egészségügyi szempontból sem megfelelőek a 25—30 munkást befogadó nagy termek rendszeresítése. De nem kielégítő az 1 szoba-konyhás lakások rendszere sem, mivel a mezőgazdasági dolgozók többségének nagy családja van, így nagyobb lakást kell részükre biztosítani. A kislakásépítéssel kapcsolatosan azt javasoljuk a kormánynak, hogy az országosan előirányzott kislakásépítési hosszúlejáratú hitellér Rt -.öszszegét határozza meg a mezőgazdasági üzemek részére, s az üzem szakszervezeti szervei, üzemi tanácsai döntsék el, hogy kik részesüljenek hosszúlejáratú lakásépítkezési hitelben. A nők érdekében Probléma mezőgazdasági üzemeinkben a női dolgozók munkaegészségügyi, szociális ellátás kérdéseinek megoldása. (Tisztálkodás, mosás, öltözködés.) E téren feltétlenül változást kell elérni. Különösen a helyi kezdeményezésre kell irányítani szakszervezeti szerveink gazdasági vezetőinek figyelmét. E munkában nagy feladatai lesznek az üzemi és megyei nőbizottságoknak is. A mezőgazdasági üzemekben van némi előrehaladás a balesetek csökkentése terén. Javult a baleseteket megelőző intézkedés, valamint a nyilvántartást szolgáló jelentési fegyelem. A balesetek következtében üzemeinkben összesen 29 730 munkanap k-kiesés volt tavaly. Az államot komoly veszteség éri, mert a kb. 102 millió Ft-ot, lényegében minden termelési é munka nélkül kell folyósítani. ( A balesetek megelőzésére ) fokozott figyelmet kell fordít tani, biztosítani kell, hogy a iparunk a jövőben olyan gé-Si pékét gyártson, amelyek munókavédelmi szempontból is megfelelőek. E téren még, nincs minden rendben, ezt mutatja az a tény, hogy 1956- ba 56 mezőgazdasági gépet vizsgáltunk felül, amelyek sorozatgyártásra kerültek, ebből 32-őt kifogásoltunk munka- védelmi hiányosság miatt. ›• Az ipar azonban a gépek gyártását tovább folytatta. ›■ A baleset ellen védekezz !. A mezőgazdaságban a gépesí- tés nagyarányú előrehaladása-› val csakis akkor tudjuk a bal- esetek növekedését megaka- < dályozni, ha ipari üzemeink, a Nehézipari Minisztérium leg-) szorosabban együttműködik velünk, figyelembe veszi ja-vaslatainkat, véleményünket.) A munka- és védőruhaellá- tást a mezőgazdaságra is ki-) terjesztettük.A kihordási idő csökkentésére és kiterjesztésé-utatandó munkaruha értékét pénzben folyósítják. Szakszervezetünk társadalombiztosítási munkájáról az alábbiakban kívánom tájékoztatni a Kongresszust. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa a társadalombiztosítási feladatok ellátását a szakszervezetekre bízta, ezzel egyidőben megszüntette a különböző társadalombiztosítási intézményeket. Egységes, az öszszes dolgozókat magukba tömörítő szakszervezeti társadalombiztosítási hálózat jött létre. 1938-ban 2 800 000 volt a biztosított dolgozóknak és hozzátartozóiknak száma. Az elmúlt 13 év alatt e téren is alapvető változás történt. 1956- ban már 5 900 000 fő, ebből több mint 700 000 fő mezőgazdasága igényjogosult, a biztosítottak növekedésével egyidőben nőtt az a pénzösszeg is, amelyet társadalombiztosításra fordítottunk. 1950-ben 2 milliárd 272 500 000 forint.. 1955-ben 5 milliárd 700 000 000 Ft. Míg 1938-ban az egész népesség 31%-ára terjedt ki a biztosítás, 1955-ben az egész népesség 60°0-ára. A mezőgazdasági dolgozókra is kiterjesztettük a családi pótlékot, 1951- ben a családi pótlékra 303 millió forintot fizettünk ki, melyből 35—40 millió forintot a mezőgazdasági dolgozók kaptak. Csökkentettük a nyugdíjkorhatárt. Nőknél: 55, férfiaknál: 60 évben állapítottuk meg, Ezsnluval egyes ártalmas munkaköröknél e korhatár alá mentünk. A korhatár megállapításában megelőztük a legfejlettebb kapitalista országokat. Angliában pl. ez 65, Svédországban 67 éves korban kérheti a dolgozó a nyugdíjazást. A vállalatvezetés részéről az üzemek jelentős részében igen komoly hanyagság mutatkozik a dolgozók bejelentése, a dolgozók után járó társadalombiztosítási összegek határidőre történő kiegyenlítésében. Javasoljuk, hogy azokat a vezetőket, akik e kérdésben hibát követtek el, bizonyos anyagi kártérítésre kötelezzék. Meg kell oldani még a családi pótlék rendszerének kérdését, a mezőgazdaságban a nyugdíjazás problémáját. Itt az a speciális helyzet, hogy számos mezőgazdasági dolgozó idős kora ellenére nem mehet nyugdíjba, annak ellenére, hogy a kapitalizmus ideje alatt ugyan 20—30 évig mint cseléd dolgozott, de a földbirtokos nem jelentette be, de ha be is jelentette, a folyamatossága megszűnt. 1945-ben földet kapott, a földjét azonban később leadta, s ezek az agrárproletárok csak 1948—49 óta dolgoznak a mezőgazdasági üzemekben. Ezt a kérdést népgazdaságunk anyagi erejéhez mérten rendezni kívánjuk és rendezni fogjuk. Az az elvünk, hogy a népgazdaság anyagi erejéhez mérten a mezőgazdaságban is hasonló biztosítási elveket kell érvényesíteni, mint az iparban. Üzemeink mintegy 20— 25%-ában van orvosi rendelő, betegszoba. A betegszobák és az orvosi rendelők száma azonban kevés. A mezőgazdasági üzemek orvosi ellátása sem kielégítő. Üzemeink egy kis részében van olyan orvos, aki fő-, vagy részfoglalkozásban meghatározott időközönként rendelést tart, azonban ezek az orvosok a tényleges feladatokat ellátni nem tudják. Az üzemorvosi hálózat növelését több nehézség akadályozza, kérjük a kormányszervek hathatós segítségét e kérdésben. Ilyen pl.: lakásviszonyok javítása. Biztosítanunk kell, hogy a legnagyobb mezőgazdasági üzemek, vagy több mezőgazdasági üzem együttesen gondoskodjon lakás- és rendelőfeltételekről, hogy az orvos beállítását biztosítani tudják. Orvosaink egy része nem szónisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Rátérek szakszervezetünk kulturális nevelőmunkájára. A szakszervezet megalakulása után elősorban arra törekedtünk, hogy megfelelő kulturális lehetőségek álljanak tagságunk, a mezőgazdasági dolgozók rendelkezésére. E téren az elmúlt 4 év alatt jelentős fejlődés történt. Majdnem minden mezőgazdasági üzemben van kultúrtermünk, 17 üzemünkben olyan kultúrház van, amely nemcsak egy előadásra, hanem nagyobb megmozdulásokra, könyvtár, művészeti munka, szakkörök működésére is alkalmas. 1956 óta mintegy 40 körzeti kultúrházat létesítettünk. Jelentősen nőtt szakszervezetünk könyvállománya. Adataink alapján több mint 450 000 könyv áll mezőgazdasági dolgozóink rendelkezésére. " Kortyvtárarsunk összetétele nem kielégítő, sok a politikai jellegű könyv, kevés a szakmai és a szépirodalmi könyvek száma. Szakszervezetünk kezelésében 7 normál-, ezenkívül 285 keskenyfilmvetítőgép van, így hétköznaponként a távoli üzemegységekben is tudunk tartani filmvetítést. Több mint 100 színjátszócsoport, 100 zenekar, s mintegy 20—25 énekkar, 95—100 tánccsoport áll szakszervezetünk irányítása alatt. 1952-től 1957-ig a mezőgazdasági üzemekben kulturális célokra, szakszervezeti és állami keretből országosan 65 millió forintot fordítottak. Ebbe nem számítjuk bele a jelentősebb építkezéseket Az üzemi szakszervezeti bizottságok mellett kulturális bizottságokat alakítottunk. Meg kell azonban őszintén mondani, hogy csak egy részük végez aktív munkát. Főleg a művészettel foglalkoznak, de kevés erőt és energiát vesen megy le vidékre, mivel szerinte sokkal kulturálatlanabb körülmények közékerül és munkaideje is lényegesen hosszabb. Az Egészségügyi Minisztériumhoz az a javaslatunk, hogy vizsgáljuk meg a lehetőségeiket, milyen módon tudnánk növelni a vidék orvosi ellátottságát. Néhány szó az üdülési munkáról. 1950-ben kezdtük el a szervezett üdültetést. Szakszervezetünknek ma 8 üdülője van. Az üdülési idény alatt évenként saját üdülőinkben 3281 dolgozót tudtunk üdültetni. 1952-től 1957-ig 46 241 dolgozót üdültettünk. Azóta mintegy 2,5 millió forintot építettünk be üdülőinkbe, vagy vásároltunk felszereléseket A gyermeküdültetés is évről-évre emelkedett. 1953—57-ig összesem 2859 gyermeket üdültettünk. Külföldi kapcsolatainkat is szélesítettük, 1957-ben a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba 142 gyermeket küldtünk el üdülni. A felnőttek külföldi üdültetésében is jelentősen előre léptünk, fordítanak a dolgozóik politikai, szakmai, s általános műveltségének növelésére, a dolgozókat érintő előadássorozatok megszervezésére, a könyvolvasás, a könyvtármunka megjavítására. Ugyanakkor keveset foglalkoztunk a mezőgazdaságban foglalkoztatott, több tízezer főt kitevő nődolgozók kulturális igényeinek kielégítésével A párt agrárpolitikai tézisei alapján mozgósítani kell a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, hogy példamutató termelő munkájuk mellett végezzenek alapos nevelőmunkát a dolgozó parasztság, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés érdekében. Az állam kulturális feladatai mellett a szakszervezetekbe tömörülő szervezett munkások körében olyan nevelőmunkát kell kifejtenünk, amellyel felsorakoztatjuk a dolgozókat a forradalmi erők a szocializmus építését vezető párt és kormányszervek mögé. Határozottan fellépünk minden ellenséges megnyilvánulással és ideológiával szemben, amely a szocializmus építését hátráltatja. Ennek figyelembevételével szakszervezetünk kulturális nevelőmunkájának fő irányát és tartalmát a következőkben határozhatjuk meg: 1. Fő feladatnak tartjuk továbbra is az ellenforradalom hazug, a szocializmust építő népi demokráciákat rágalmazó jelszavainak és állításainak leleplezését. 2. Nagy figyelmet fordítunk a demokratikus eszmék, nézetek széleskörű elterjesztésére, s ezzel egy időben le kell lepleznünk rendszerünk ellenségei által hirdetett hazug, mindenki számára demokráciát követelő jelszavakat. 3. Nagyobb gondot kell fordítani az igaz hazafiság, a proletár-internacionalista nézetek széleskörű elterjesztésére. 4. Elő kell segíteni, hogy a mezőgazdasági dolgozók köreiben is tovább fejlődjön a szocialista munkásöntudat. Tudatában vagyunk annak, hogy a mi területünkön e téren nehéza helyzet, mivel szakszervezetünk tagságának csak kis százaléka volt a felszabaduláselőtt szervezett munkás. 1 5. Nagy figyelmet kelt . Jelenleg közel 70 000 mezőgazasági dolgozó nem tagja a szakszervezetünknek. . . Szakszervezetünknek az elkövetkezendő időben / jobban figyelembe kell venni a szakemberek sajátos helyzetéből adódó problémáikat. J örvendetes jelenség, hogy (1957. III. negyedévében az elsső negyedévhez viszonyítvatöbb mint 13 000 fővel növekedett szakszervezetünk taglétszáma. Halász elnök ismertette aszervezettség helyzetét, hangsúlyozta, milyen fontos szerepük van a bizalmiaknak azaktivistáknak, fordítani a dolgozó nők és a fiatalok kulturális igényeinek kielégítésére. A mezőgazdasági dolgozók szakmai és általános műveltségének emelése érdekében, tovább kell szerveznünk a szakmunkásképző tanfolyamokat, az általános szakmai ismereteket bővítő előadásokat. Külön kell foglalkozni az iskolás gyermekek nevelésével, szórakoztatásával. Ezzel elősegítjük, hogy a mezőgazdaságba minél több családtagot tudjunk bevonni a termelőmunkába, másrészt, hogy a gyermekek mér az iskola keretein belül, s az iskolán kívül is közösségi nevelésre, fegyelemre, az idősebbek tiszteletére, egymás megbecsülésére legyenek nevelve. Gondoskodnunk kell arról, hogy a könyvtárosokat továbbképzésben részesítsük. Sport Szakszervezetünk 1953-ban fogott hozzá a mezőgazdasági üzemekben a sportmunka megszervezéséhez, sportbizottságok alakítását kezdeményeztük. A későbbi idők folyamán, különösen 1953-ban a sportmunka iránti érdeklődést jelentős mértékben megnövekedett a mezőgazdasági dolgozók részéről, s ezért határozta el szakszervezetünk központi vezetősége, hogy létrehozzuk a Traktor Sportegyesületet, amely fő feladatként a mezőgazdasági üzemek és a körzetükben levő községeit termelőszövetkezetek, egyéni dolgozó parasztok sportolási igényeit volt hivatva kielégíteni. 1954-ben már 320 Traktor SK működött. 1956-ban a sportkörök száma 420-ra emelkedett, ezenkívül 87 sportcsoport működött A minőségi sport egyes ágaiban I., II. osztályú versenyzőink vannak, különösen a lovassportban értünk el jó eredményeket, a válogatott keret tagjainak többsége a mezőgazdasági üzemek sportolóiból tevődik ki. 1954—56-os években a tömegsport érdekében megszerveztük a szakszervezet üzemi, megyei és országos sportrendezvényeket, melyeken nagy tömegekben vettek részt mezőgazdasági dolgozók 1956-ban pl.: országosan összesen 38 ezer sportoló részvételét biztosítottuk. Ezenkívül üzemi sportköreink aktívan vettek részt a falusi szpartakiádok megrendezésében. Az elmúlt években megnövekedett nemzetközi kapcsolatunk a sport területén is. Romániával, Csehszlovákiával és Lengyelországgal építettünk ki olyan nemzetközi együttműködést, amely nagymértékben elősegítette hazánkban is a sport további népszerűsítését, fejlesztését. Évenként mintegy 12—14 millió forintot fordítottunk a mezőgazdasági üzemek sportjára. Csupán szakszervezetünk közvetlenül 25 millió forintot adott 4 év alatt a sportkörök felszerelésére. Az elkövetkezendő időszakban a rendelkezésünkre álló, mér a meglevő létesítményeket, anyagi erőnket feltétlenül arra kell felhasználni, hogy széleskörű, nagy tömegeket átfogó sportmunka alakuljon ki mezőgazdasági üzemeinkben, ahol különösen a fiatalok és a nők megfelelő módon megtalálják sportolási lehetőségüket. Üzemi szakszervezeti szervezeteink útmutatása alapján mindenütt gondoskodjanak róla, hogy a KISZ szervekkel közösen megfelelő sportbizottságokat hozzanak létre. Meg kell azonban azt is mondani, hogy az aktivisták egy részét nem sikerült rendszeres munkába bekapcsolni — folytatta. — Megyebizottságaink, de központi szerveink sem nyújtottak megfelelő segítséget a reszortfelelősöknek, hogy rendszeres munkájuk kialakuljon. Üzemi bizottságaink, megyei bizottságaink munkájában komoly hiányosság, hogy egészen az utóbbi időkig nem támaszkodtak eléggé a társadalmi aktivisták széles hálózatára. Központi vezetőségünk úgy dön- Társadalombiztosítás, nyugdíj, betegellátás, üdülés Mit tettünk a kultúráért Szervezési kérdések