Földmívelő - A MEDOSZ Lapja, 1969 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1969-10-18 / 20. szám
2 Fontos kérdésekről központi vezetőségünk (Folytatás az 1. oldalról) Ez az egészségtelen módszer és politikailag káros szemlélet nemcsak a dolgozók demokratikus jogait sérti, hanem megfosztja a vezető szerveket a gazdasági és a társadalmi élet egyik legfontosabb erőforrásától, a szervezett munkások aktivitásától, kezdeményezésétől. A dolgozók aktív közreműködése A hiányosságok mellett azonban látnunk kell a fejlődés egészséges tendenciáit is. Egyre több vezető saját tapasztalatai alapján győződik meg arról, hogy elsősorban neki van szüksége a dolgozók aktív, cselekvő közreműködésére a termelés és a gazdálkodás különböző kérdéseinek megvitatásában. A vszb-k és a vszt-k többségének vezető, irányító és szervező munkája is egyre inkább ebbe az irányba hat. A feladatok megoldásában egyre hatékonyabban támaszkodnak a tagság, a dolgozók bevonására. Az utóbbi időben jelentős mértékben növekszik a vezető szervek önállósága, a testületekben dolgozó tisztségviselők politikai bátorsága, fejlődik munkamódszerük. Eredményesen szervezik a taggyűlések és a felsőbb szervek határozatainak végrehajtását Az oszb-k és a munkahelyi bizottságok tevékenységében viszont az a legnagyobb hiányosság, hogy nem irányítják folyamatosan a bizalmiak és a szakszervezeti csoportok munkáját, szervezeti életét. Ennek tulajdonítható, hogy az elmúlt évben és az idén is az alapszervezetek több mint felében nem tartották meg — alapszabály szerint — negyedévenként a taggyűléseket Van olyan alapszervezet is, ahol egész évben csak egy alkalommal tanácskoztak a szervezett dolgozókkal. A legszomorúbb ebben az, hogy ezt a megyei, budapesti bizottságok nem kérik számon a vszb-ktől, szb-ktől. Ez az alapszervi önállóság igen helytelen értelmezése. A megtartott taggyűlések hiányossága viszont, hogy a beszámoló legtöbbször nem kollektív munka eredménye, így nem mindig veszi figyelembe a tagság véleményét és javaslatait, és ezáltal gyakran nem is ad választ a dolgozók által felvetett kérdésekre, így a taggyűlések feladatmeghatározó és ellenőrző szerepe nem tud megfelelően érvényesülninek. Jóllehet az egyetértési gyakorlat sem aszerint történik sokszor, mint azt az idevonatkozó elvek előírják. Jellemző, hogy azok a hatáskörök, amelyeknek a gyakorlásához nagyobb politikai bátorságra és kezdeményezőkészségre van szükség — mint pl. a megítélési, a véleményezési, a kifogásolási hatáskörök — tartalmilag kisebb hatékonysággal érvényesülnek. Általános tapasztalat, hogy ezeket az új jogokat az vszb-k, a munkahelyi és osztálybizottságok tartalmilag kisebb hatékonysággal gyakorolják, mint a tanácsok és a vszb-k. Még nem alakult ki a hatáskör alkalmazásának módszere sem. együttműködés a gazdasági és a szakszervezeti szervek között, s a hatás- és jogkör gyakorlásának máris érezni lehet pozitív hatását. Ő is hangsúlyozta, hogy a gazdasági vezetők az eddiginél következetesebben kérjék számon beosztottjaiktól a jog- és hatáskör érvényesítését. Nagyon fontos — mondotta —, hogy a szakszervezeti tanács elé utalt kérdésben is kikérték az alapszervezetek véleményét RESPERGER JÁNOS, a MEDOSZ Győr megyei Bizottságának titkára hozzászólásában megemlítette, hogy az utóbbi időben igen sok határozattal kellett megismerkedni a szakszervezeti aktíváknak, ezért nem helyes az a türelmetlenség, melyet egyes vállalatoknál tapasztalunk. Több időre van szükség, hogy megismerve az új hatás- és jogköröket a gyakorlatban is megfelelően alkalmazzák. Töpper Pál (Fejér megye) ugyancsak a hatás- és jogkör alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól szólt. A vitát dr. Dobi Ferenc titkár foglalta össze. A központi vezetőség ezután elfogadta az elnökség beszámolóját és határozatot hozott a további feladatokra. Felhívta továbbá a szakszervezeti és gazdasági vezetők figyelmét a kormány és a Hazafias Népfront felszabadulásunk 25. évfordulójával kapcsolatos felhívásának támogatására. A második napirendi pont keretében dr. Soós Gábor miniszterhelyettes tájékoztatta a központi vezetőség tagjait az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról. A bizalmiak és a dolgozók folyamatos tájékoztatása A feladatok végrehajtásával kapcsolatban elismeréssel kell szólnunk a bizalmiak tevékenységéről. Ahhoz, hogy még jobban megfeleljenek a rájuk háruló feladatok ellátásának, az vszb-k és a vszb-k rendszeres segítségére van szükségük, mert csak így tudják biztosítani a dolgozók folyamatos tájékoztatását, az üzemi közvélemény befolyásolását, a politikai hangulat irányítását. A gazdasági vezetők helytelen magatartása A szakszervezeti vezető szervek növekvő hatékonysággal szervezik a dolgozókat a vállalati tervek megvalósításával az új gazdasági mechanizmus feladatainak és célkitűzéseinek elérésére. A szocialista munkaversenyben, a brigádmozgalomban rejlő gazdasági és politikai lehetőségek azonban még egyetlen vállalatnál sincsenek kimerítve. Az 1031-es MTI SZOT-határozat tartalmi realizálása nem megfelelő ütemben történik. A dolgozók alkotó kezdeményezéseit az egyes gazdasági és termelési feladatok megoldásánál még csak részben veszik igénybe. Jellemző példája ennek az újítási tevékenység helyzete is. A szakszervezeti munka fogyatékosságain kívül a hiányosságok nagyobbrészt az üzemi gazdasági vezetők munkájában, illetve magatartásában jelentkeznek. A helyzet megváltoztatásához szükséges intézkedéseken a felsőbb gazdasági vezetőknek is gondolkodniuk kell. Erre annál is inkább szükség van, mert ilyen negatív tapasztalatok nemcsak a versenyszervező munkával kapcsolatban vannak. Szerénytelenség nélkül emlékeztetni lehet arra, hogy a múlt év végén és már ez, év elején a kollektív szerződések kidolgozásában és a munkaidőcsökkentés bevezetésében is a szakszervezeti szervek bizonyultak kezdeményezőbbnek. Pedig a feladatok megoldásáért elsősorban a vállalatok és üzemek gazdasági vezetői a felelősek. A szakszervezeti szervek egyre következetesebben és újszerűbben segítik a tervező és termelő munkát, az ösztönző bérezési formák fejlesztését, a bérgazdálkodást és a bérfelhasználást, a munkaerőgazdálkodást. Esetenként azonban tapasztalni lehet, hogy a gazdasági vezetők egyike-másika nem veszi ezt szívesen. Ez gyakran kedvét szegi a tisztségviselőknek, és egy részük visszahúzódik. A hatáskörök tisztázatlansága A XXII. kongresszus határozata is rögzítette, hogy „a gazdaságirányítás új rendszerében különösen megnő az alapszervezetek önállósága és felelőssége. A szakszervezeti mozgalom továbbfejlődésének egyik döntő láncszeme a vállalati, az üzemi szakszervezeti munka színvonalának további javítása, mivel a nagyobb önállóság és a megnövekedett hatáskörből adódó tennivalók főként az alapszervezeteknél jelentkeznek.” Az elnökségi határozat — az alapszabállyal összhangban — és az új gazdasági mechanizmus követelményeinek megfelelően határozta meg az alapszervezetek és a vezető testületek szervezeti és mozgalmi önállóságát, politikai felelősségét. Biztosította a jog- és hatáskörök gyakorlásának szervezeti feltételeit is. A szervezeti és mozgalmi önállóság — a határozat megjelenése óta — erősebb ütemben fejlődik. Ha a szakszervezeti jog- és hatásköröket elemenként, ágazatonként vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az elért eredmények igen változatosak. Leggyakoribb, hogy felcserélik egymással a különböző jog- és hatáskörökbe tartozó feladatokat, például a döntési hatáskörben foglalkoznak egyetértési vagy véleményezési, illetve jóváhagyási hatáskörökbe tartozó feladatokkal. Vagy fordítva: egyetértési vagy jóváhagyási hatáskörbe tartozó feladatokat döntési hatáskörbe utalnak. Az is előfordul, hogy a tanácsok és a vszb vagy vszb és a vszb feladatait cserélik fel egymással. Legtöbbször az történik, hogy a vszb olyan feladatokat is ellát, amelyeket az vszb-k gyorsabban és sokszor jobban tudnának elvégezni, mert jobban ismerik a helyzetet. A hatáskörök gyakorlati értelmezésében is igen sok probléma adódik. Bizonyítja ezt például, hogy a kollektív szerződéseket egész sor jogszabályellenesség és érdekvédelmi hiányosság ellenére kötötték meg. A hatáskörök gyakorlati alkalmazásának leggyakrabban előforduló hiányossága, hogy nem a dolgozók széles körű meghallgatásával és véleményük figyelembevételével gyakorolják a testületek, hanem a titkárok egyszemélyben érvényesítik. Leginkább a jogszabályokban biztosított egyetértési és jóváhagyási hatáskörökkel él A vétójog és a gazdasági vezetők megítélésének joga külön figyelmet érdemel a szakszervezetek új joga, a vétójog és a gazdasági vezetők szakszervezeti megítélésének joga. A kifogásolási jog alkalmazására eddig csak néhány esetben került sor. Az a tapasztalatunk, hogy különböző okokból mind a gazdasági vezetők, mind atisztségviselők igyekeznek alkalmazását valamilyen egyeztetési vagy egyezkedési módszerrel elkerülni. Ez még önmagában nem tekinthető hibának, csak ha elvtelenségből mulasztják el indokolt esetben a vétójog alkalmazását. A bizonytalanságnak és a tartózkodásnak van azonban egy — elméletileg és politikailag — téves értelmezésben rejlő oka is. A vétójogot sokan azonosítják a tőkés rendszerben élő munkások sztrájkjogával. Pedig ez tartalmilag és politikailag is más, mert csak a kifogásolt intézkedés bevezetését akadályozza meg a dolgozók és a termelés zavartalansága érdekében. A gazdasági vezetők szakszervezeti megítélésének joga gyakorlatával üzemi szinten még nagyon a kezdet kezdetén vagyunk, jóllehet a MEDOSZ elnökségi és miniszteri közös megállapodás rögzíti az ezzel kapcsolatos teendőket. Tapasztalataink szerint az illetékes gazdasági vezetők nem igénylik, a szakszervezeti szervek pedig nem kezdeményezik a vezetők szakszervezeti megítélését. A vállalatoknál gyakorlatilag aszerint alakul a helyzet, hogy ahol megfelelő tekintélye van az szb-nek, ott igénylik véleményüket ebben a kérdésben is. Ellenkező esetben már csak hiányosan érvényesül a gazdasági vezetők véleményezésének joga. Álláspontunk szerint az alapszervezeti vezető szerveknek a jövőben nem szabad várni a megítélési jog alkalmazásával az illetékes felettes gazdasági szerv felkérésére, hanem önállóan, bátran kell kezdeményezni a hatáskörükbe tartozó gazdasági vezetők megítélését minden esetben, ha a vezető szerv ezt indokoltnak tartja. Hangsúlyozzuk, hogy a többi szakszervezeti joghoz hasonlóan, a vezetők megítélésének joga is testületi jog, és nem az egyes tisztségviselőknek, illetve az szb-titkároknak személyes joga. Ezeken túlmenően a dolgozók érdekében a szakszervezetnek joga, de kötelessége is a szocialista erkölcs alapvető normáit sorozatosan megsértő vezetők magatartásának bírálata, szakszervezeti taggyűléseken, csoportértekezleteken, termelési tanácskozásokon is. Ugyanakkor a tisztségviselőknek is példásan kell élni és dolgozni, hogy erkölcsi alapjuk legyen e jogok gyakorlására. Bátrabban kell élni a szakszervezeti jogokkal Befejezésül hangsúlyozta a beszámoló, hogy az alapszervezeti jog- és hatásköröket sem tartalmilag, sem formailag nem szabad egyszers mindenkorra érvényes, változhatatlan doktrínának tekinteni. A fejlődéssel, az élet új körülményeivel és követelményeivel összhangban, folyamatosan tovább kell fejleszteni. A beszámolóban feltárt hiányosságok ellenére is az eredmények növekedése, a munka tartalmi fejlődése a jellemző az alapszervezetek többségének munkájára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem a jogok további bővítése, hanem a meglevőknek a gyakorlatban való jobb alkalmazása a fő feladat. Bátrabban kell élni ellenőrzési, véleményezési, döntési, egyetértési, képviseleti, kifogásolási és megítélési jogainkkal, mert mindennek még csak a kezdetén vagyunk. .. vita A MEDOSZ-elnökség beszámolóját élénk vita követte. BELETÁR JÓZSEF, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság vszb-titkára kért szót elsőnek. A többi között elmondta, hogy a szakszervezeti hatás- és jogkörről szóló irányelv sok segítséget adott, gondot okoz azonban, hogy a gazdasági vezetők nem adták le mindenütt a hatás- és jogkört, illetve az ügyrend hiányában nincs partnere a szakszervezeti bizalmának és az tiszb-titkárnak. SZABÓ FERENC, a MEDOSZ Bács megyei titkára, a felszabadulásunk 25 évfordulója tiszteletére indított kezdeményezésekről szólt. Megemlítette, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók törekvéseit nem támogatják eléggé. GULYÁS ANDRÁS (Fejér megye) elmondta, hogy húsz vállalatnál vizsgáltak, hogyan érvényesül gyakorlatban a joggyakorlás. Az a tapsztalatuk, hogy többhelyütt fölcserélik a különböző jogokat. Tapasztalták azt is, hogy a szakszervezeti taggyűlések nem mindenütt töltik be szerepüket, s nem kielégítő a dolgozók tájékoztatása,, a szakszervezeti tisztségviselők oktatása sem. , SZTREHOVSZKY GYÖRGY (Mezőg. Mérnöktovábbképző Intézet) a többi között arról szólt, hogy különböző fórumokon több szó esik az üzemi demokráciáról, mint ami a gyakorlatban megvalósul. Hangsúlyozta a szakszervezeti bizalmiak rendszeres és jobb tájékoztatását és bátorításának szükségességét. SZILÁGYI GÁBOR (Békés megyei vízügy) is a bizalmiak tevékenységének javításáról szólt Megemlítette továbbá, hogy sok még a kívánnivaló a jog- és hatáskör gyakorlati megvalósításában, különösen üzemi szinten. DELI ISTVÁN, a MEDOSZ Heves megyei titkára ismertette, hogy minden vállalatnál elkészítették a saját jog- és hatásköröket, s a megyebizottság észrevételezte is őket. A gondot az ügyrend hiánya okozza, ezért sürgette, hogy a gazdasági vezetők pótolják az e téren tapasztalható hiányosságokat. Tapasztalták azt is, hogy néhány vállalatnál egyszerűen lemásolták az elnökség határozatát. Ezután arról szólt, hogy a szakszervezeti taggyűlések témája nem mindig megfelelő, több helyütt azonos a termelési tanácskozásokéval. CSÁNYI CSABA (KISZ KB) a szakszervezet és a KISZ együttműködéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy az üzemi demokrácia gyakorlására meg kell tanítani a fiatalokat, s ehhez a szakszervezettől várnak elsősorban segítséget. Kérte, hogy a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére indult — és a fiatalok által kezdeményezett — mozgalmakat a szakszervezettel együtt a gazdasági vezetők is támogassák. KÁLDI KATALIN, a MEDOSZ Budapesti Bizottságának titkára hozzászólása elején elmondta, hogy az utóbbi időiben tervszerűbbé és rendszeresebbé vált a szakszervezeti élet, javult az Épül a Hortobágy A kies pusztaságot a Hortobágyi Állami Gazdaság korszerű nagyüzemmé alakítja át. A köpont a gólyatanyás csárdával és kilenclyukú hídjával ma már nagyközséggé lépett elő. 32 ház épült ki egészen a vasútállomásig, 15-höz most kezdtek hozzá. Az egyéni lakásépítkezést a gazdaság anyagilag támogatja, a törzsgardatagokat külön kedvezményben részesíti. 40 ezer forint kölcsönt ad a gazdaság házépítésre, s ha a dolgozó öt évet egyfolytában helyben dolgozik, hatezer, ha tíz évet dolgozik, tízezer forintot elengednek a kölcsönből. A gazdaság eseményeinek publikálásához már nem elegendő a faliújság, falitábla, „Hortobágy” címmel új lapot indsítottak. D. G. Erdészeti gépek bemutatója Egerben Rendkívül nagy érdeklődés kísérte a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala műszaki fejlesztési főosztálya és a Nyugatbükki Erdőgazdaság rendezésében lezajlott erdészeti gépbemutatót A több mint kétszáz résztvevőt vonzó bemutató beszédes bizonyítékavolt annak, hogy a kérgezés és az aprítás gépesítése az erdőgazdálkodás legégetőbb kérdésévé vált. Mint Schmal Ferenc főosztályvezető hangsúlyozta a bemutatót bevezető szavaiban: különösen „a kérgezés és a hasítás gépesítése elmaradt a fahasználati munkák általános gépesítési színvonalától, s ez a körülmény kedvezőtlenül utat az egész ágazat fejlődésére. A növekvő kérgezési feladat meghaladja a 700 ezer köbmétert, s a papír- és farostfa választékok rohamos növekedésével rövidesen eléri az egymillió köbmétert. Hasonló probléma a kisméretű faanyagok ipari felhasználása, amelynek legcélszerűbb módja az aprítéktermelés. A bemutató közönsége három kérgezőgép-típust, egy faaprítógépet, s végül a P.CS.J. típusú, kétdobos csörlőt láthatta működés közben. A kérgezőgépek közül a legrégebben használatos és legismertebb az egri kérgezőgép, amely rugalmas verőeszköz — kalapácsok — alkalmazásával világviszonylatban is egyedülálló, faveszteség nélküli kérgezést végez. Gyártja az Egri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Két forgógyűrűs rendszerű kérgezőgépet is bemutattak. Az égfük az egri automata kérgezőgép, amely 4—20 cm átmérőjű nyár, cser, fenyő, bükk, éger stb. papírfa és farosttó minőségi feérgezésére alkalmas. Ez a típus a kérgező késeken kívül speciális huzalseprős megoldással is rendelkezik, a fehérre kérgezés követelményeinek kielégítésére. Traktorral és villanymotorral egyaránt meghajtható, teljesítménye 8 órás műszakban 30—50 m 3. Gyártja a Nyugatbükki Erdőgazdaság műszaki erdészete. A KG-0—1 típusú kérgezőgép mintapéldányát a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépesítési Vállalat és a Cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat alakította ki, s az utóbbi gyártja. 100—400 cm hosszú, 6—35 cm átmérőjű, különböző papír- és farostfalszabvány minőségű kérgezésére alkalmas, óránkénti teljesítménye 6—8 m3. Az egri faaprító gép valamennyi falfaj aprítására alkalmas, teljesítménye óránként 5—20 m 3. A bemutatott mintapéldány a vékony ágfaanyag aprításának megoldására, behúzó hengerek felszerelésével, nagyobb fordulatszámú motorral még továbbfejlesztésre szorul. Gyártja az Egri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. A P. CS. J. típusú kétdobos csőrének a kísérleti példányát láthatta a bemutató közönsége, a kétéves tapasztalatok alapján 1970-ben kezdik meg az új típus sorozatgyártását, szintén az Egri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. A könnyen, gyorsan mozgatható géppel a közelítés — akár a hegymenti, akár a völgymenti — mintegy 20—30 százalékkal olcsóbb, mint a fogatos közelítés. A gép vonóereje 2 tonna, teljesítménye 8 órás műszakban 25—40 m3. Az egri aprítógép üzemben az egri automata kérgezőgép