Földmívelő - A MEDOSZ Lapja, 1969 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1969-08-16 / 16. szám
A jól végzett betakarítási munka öröme után és az őszi munka beindulása előtt országszerte ezekben a hetekben rendezik meg a MEDOSZ megyebizottságai, gazdaságai, üzemei és vállalatai a szakszervezeti ünnepi sportnapokat. Ezek a napok valóban ünnepeknek számítanak. A szakszervezeti tagok, családostól, barátokkal, ismerősökkel jönnek össze, hogy szép és jó kultúrműsorban gyönyörködjenek, sportversenyeken vegyenek részt — versenyzőként, vagy nézőként. Jó alkalom ez az ünnepségsorozat arra is, hogy messzi vidék dolgozóival szót váltsanak, újabb barátokat találjanak. Hasznos kezdeményezés volt az ünnepi napok elindítása. Már sok éves múltra tekint vissza, és évről évre nagyobb szabású, színesebb, elevenebb lesz. Örülünk az idén eddig megrendezett ünnepségeknek, és kellemes, felfrissítő szórakozást, jó részvételt kívánunk az ezutáni napok minden résztvevőjének, vezető dolgozók, a vendégeik magatartása ezúttal is biztosította záróráig a jó hangulatot. Jellemző, hogy a több, mint tízezer ember kulturált szórakozása, gondtalan pihenése, sportolása alatt egyetlen egy baleset, vagy incidens nem történt. A kunfehértói táborozás — nyugodtan így is nevezhetjük — elérte célját. Sokezer ember közelebbről megismerkedett szakszervezeti mozgalmunkkal, közelebb került egymáshoz és azzal búcsúztak, hogy jövő nyáron a nehéz betakarítási munkák után ismét eljönnek örülni az eredményeknek, és megismerni a távolabbi vidékek embereit. E rajzokat Dulity Tibor, a már sok sikert aratott festőművész, Bács megyei bizottságunk munkatársa készítette a kunfehértói megyei szakszervezeti nap résztvevőiről. Kunfehértón Másfél évtizede annak, hogy a MEDOSZ Bács-Kiskun megyei bizottsága először rendezte meg Kunfehértón a megyei szakszervezeti napot és sportversenyt. Azóta minden évben a megye távoli vidékéről is eljönnek a kunfehértói ünnepségre az állami gazdaságok, üzemek, vállalatok dolgozói családostól, hogy közösen, a szó szoros értelmében családi körben ünnepeljék meg a szakszervezeti napot. Augusztus 3-án több mint tízezer ember kereste fel a romantikusan szép Kunfehértót, hallgatta meg a nagygyűlés szónokát, Szabó Ferencet, a megyei bizottság titkárát Utána nagyszabású sportverseny kezdődött délután pedig színvonalas kultúrműsor — a kecskeméti Katona József Színház művészei közreműködésével — szórakoztatta a megjelenteket. Bács megyében hagyomány, hogy a szakszervezeti napon minden gazdaság, üzem népes küldöttséggel jelenik meg. Több hónapos előkészítés után találkoztak a tó partján a megye üzemeinek MEDOSZ-titkárai, bizalmiai, hogy baráti beszélgetés közben hasznos eszmecserét folytassanak. Szabó Ferenc titkár mondotta beszédében: a szakszervezeti nap megrendezésének éppen az a célja, hogy kötetlen beszélgetés közben közelebb kerüljenek egymáshoz nemcsak azok, akik a szakszervezet helyi vezetésében vesznek részt, hanem a dolgozók széles rétege és a hozzátartozók is érezzék, a szakszervezet valamenynyi dolgozóé és egy nagy családot képez. A pesti Nagykörút csúcsforgalmi időben mutat olyan képet, mint amilyen a tóhoz vezető, ezerszínű virágokkal szegélyezett út volt. Autóbuszok, személykocsik, teherautók, motorkerékpárok és kerékpárok sokasága a reggeli órákban sokáig ontotta a vendégeket. Hamarosan lobogott a láng a bográcsok alatt. Birkapörkölt, halászlé illata terjengett a levegőben. A „főhadiszálláson”, a Kunfehértói ÁG pompás nyaralójának kertjében a szervezők vezérkara intézkedett, a rend és a fegyelem a nagy tömegben kifogástalan volt. A part mentén épített röplabda- és kézilabdapályákon Baja, Kiskőrös, Kúnfehértó, Városföld válogatottjai folytattak ádáz csatát az értékes díjakért, a labdarúgók kissé távolabb döntötték el az elsőség kérdését. Valójában családi hangulatú kirándulásnak voltak szemtanú részvevői a megyei, járási és községi tanácsi, párt- és mozgalmi vezetők. A „házigazda” megyei MEDOSZ-munkatársai mellett a kunfehértói gazdaság vezetői Körmendi Géza igazgató vezetésével, a községi tanács vb-elnöke, Hepp József is alaposan kivette részét, hogy az idei szakszervezeti nap is olyan jól sikerüljön, mint az előző években. A szervezés, a szakszer Hőgyészen A MEDOSZ Tolna megyei Bizottsága augusztus 3-án Hőgyészen, a MEDOSZ sporttelepén nagyszabású sportünnepélyt rendezett, amelyen az állami gazdaságok, gépjavító vállalatok, az erdőgazdaság és egyéb intézmények több mint kétszáz sportolója vett részt. A MEDOSZ megyebizottság titkára Horváth Géza köszöntötte a sportolókat és a megjelent vendégeket. Röviden méltatta a sportnap jelentőségét. Elmondotta, hogy a megye mezőgazdasági üzemeiben a testnevelésnek, a sportnak már két évtizedes hagyománya van. A sportélet híven követte és lépést tartott a társadalmi haladással. A sport Tolna megyében is nagy tömegeket magába foglaló mozgalommá nőtt, mely mindinkább betölti hivatását. Elősegíti az egészséges, edzett, hazáját szerető ifjúság nevelését. Nemes szórakozást nyújt nemcsak az aktívan sportolóknak, hanem a sport iránt érdeklődők széles táborának is. Ennek a sportünnepélynek éppen az adott nagy jelentőséget, hogy a dolgozók köréből olyanok készültek fel, és olyanok versenyeztek — nők férfiak, fiatalok és középkorúak —, akik nem versenyszerűen űzik a sportot, hanem szórakozásból, a sport iránti szeretetből, s növekvő szabad idejüket e nemes versenyre használják fel. Minden dicséretet megérdemelnek a sportnap szervezői, de különösen a Hőgyészi Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága és titkára Danka Vilmos, aki igen aktívan, nagy lelkesedéssel működött közre a sportnap megrendezésében, s igen jól ellátta a házigazda tisztét is. A rendezőbizottság alapos és körültekintő munkáját dicséri, hogy a sportünnepély megnyitása, a sportolók felvonulása után azonnal megkezdődhetettt a nemes vetélkedés, mely késő délutánig tartott és zökkenőmentesen, előzetes terv szerint folyt. A legjobb eredményt és így az első helyezést 71 ponttal az Iregszemcsei Kísérleti Intézet sportolói érték el, az ő birtokukba került a MEDOSZ megyebizottsága vándorserlege is. A második helyezést 68 ponttal a várdombiak, harmadik helyezést 65 ponttal a vendéglátó hőgyészi sportolók érték el. Következtetésként levonhatjuk azt a tanulságot, hogy ha a rendezőbizottság és a szakszervezeti bizottságok állandóan és rendszeresen foglalkoznak a dolgozók felkészítésével, biztosítják a sportoláshoz szükséges feltételeket, a gazdasági vezetők pedig segítik és támogatják a sportéletet, akkor az eredmény nem marad el. A verseny első napján osztrák és magyar lovasok mérték össze erejüket, amelyen a Szombathelyi Állami Tangazdaság lovasai becsülettel helytálltak. 3-án reggel, 8 órakor a sportolók felvonulása után Kozma István megyei titkár tartott ünnepi megnyitót, majd az egyes sportágakban, a nagy meleg ellenére, igazi, sportszerű vetélkedő alakult ki.Nagypályás labdarúgásban: I. lett az Uraiújfalui Állami Gazdaság, II. Csepregi ÁG., III. Szombathelyi ÁG. Kispályás labdarúgásban: I. Celldömölki Gépjavító Állomás, II. Vépi Szakiskola, III. Vízügyi Igazgatóság. Röplabdában: I. Szombathelyi Gépjavító Állomás, II. Kemenesaljai ÁG., III. Csepregi ÁG. Sakkban: I. Szombathelyi Gépjavító Állomás, II. Celldömölki Gépjavító Állomás, III. Szombathelyi Erdőgazdaság. Asztaliteniszben: I. Szombathelyi Gépjavító Állomás, II. Celldömölki Gépjavító Állomás, III. Sárvári Gépjavító Állomás. Tekében: I. Sárvári Gépjavító Állomás, II. Szombathelyi Gépjavító Állomás, III. Szombathelyi Erdőgazdaság. Az atlétikai eredményekben a Celldömölki Gépjavító Állomás, a Szombathelyi ÁG. és a Kemenesaljai ÁG. versenyzői jeleskedtek. A sportnapok legnépszerűbb versenye a lovaglás volt. Az ifjúsági díjugratás első helyezettje Horváth Zoltán (Szombathelyi Tangazdaság), Pityu nevű lován. A felnőtt díjugratást Büki Lajos (Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia) nyerte, Leányálom nevű lován. Az összetett verseny egyéni győztese: Skublics Imre (Sárvári ÁG.), Fomóza nevű lovon. Az összetett csapatversenyt a Szombathelyi Tangazdaság versenyzői, Szabó Zoltán és Endrődi Attila nyerték. A 110 cm-es díjugratást Jobbágyi József (Nagyvázsony), Szemtelen nevű lovával nyerte, míg a 130 cm-es vadászugratásban Büki Lajos (Keszthely) győzött. A 110 cm-es szerencseugratás első helyezettje Baranyai Zoltán (Szombathelyi Tangazdaság) lett, Savaria nevű lován. Az összesített verseny alapján a megyei bizottság vándorserlegét, a vele járó oklevelet és 5000 forint jutalmat a Szombathelyi Gépjavító Vállalat, 978 ponttal nyerte. A második helyre került Celldömölki Gépjavító Állomás 615 pontot ért el, és 3000 Ft jutalmat, valamint oklevelet kapott, míg a harmadik helyezett Szombathelyi Tangazdaság 2000 Ft jutalomban és oklevélben részesült. A szombathelyiek eredménye 598 pont. E megyei sportnap bebizonyította, hogy a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók nemcsak a munkában, de a sportolásban is helytállnak. Az üzemi és megyei verseny elérte célját, és nagyban elősegítette a tömegsport kialakulását. Szombathelyen A MEDOSZ Vas megyei bizottsága 1969. augusztus 2-án és 3-án rendezte meg a tömegsport megyei döntőit, amelyen 378 mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozó vett részt. A megyei döntőt megelőzően az elnökség 1968. szeptember 27-i határozata alapján a különböző sportágakban, üzemi versenyeken mintegy 1400 dolgozó küzdött a döntőkbe jutásért. Bátraid: bérgazdálkodás, több szociális beruházás és lakásépítés Vas megyében Amikor az országnak talán legváltozatosabb táján, a hegyek, dombok, erdők, mezők között vezető vasi utakon járunk, hajlamosak vagyunk arra a hiedelemre, hogy itt az emberek élete is változatosabb és talán simább utakon gördül, mint másutt. Kísérőnk, régi szombathelyi, megjegyezte erre az észrevételünkre: — Lehet, hogy változatosabbak az utak — közvetlen és átvitt értelemben is —, de semmi esetre sem simábbak. Nemrégiben hallottam valakitől, hogy Szombathelynek van a legolcsóbb villamosa és a legdrágább piaca. Hát ez a drága piac, ami a megye többi városára is jellemző, természetszerűleg hatással van a vasi ember életére is. Ebből azt a távolabbi következtetést lehetne levonni, hogy a Vas megyei dolgozók talán anyagiasabbak. Ezért a MEDOSZ megyebizottságán először is az után érdeklődtünk, hogy az üzemek bérgazdálkodásának ellenőrzése milyen tapasztalatokkal járt.• A múlt évi ellenőrzéseink tapasztalatait megyebizottsági ülésen vitattuk meg. Megállapítottuk, hogy a bérrendezések során a fizikai és műszaki állománycsoportok között aránytalan eltolódás következett be,továbbá, hogy az üzemek vezetői a bérfelhasználásban túlzottan óvatosak, aminek a következménye tavaly több milliós bérmegtakarítás volt. 1968. első félévében csak az állami gazdaságok bérmegtakarítása 2 millió 787 ezer Ft volt. A legtöbb üzem a prémiumokkal is „takarékoskodott”, csak az év utolsó hónapjaiban kezdtek prémiumot adni. Nyomatékos figyelmeztetésünkre a múlt év második fele sokkal kedvezőbb képet mutatott. Az üzemek nagyobb összegeket fordítottak bérfejlesztésre, javult a premizálás, nőtt az átlagkereset. Az állami gazdaságoknál 7,7 százalékkal, az erdőgazdaságnál 7 százalékkal emelkedett a dolgozók éves átlagkeresete. A Gépjavító Vállalatnál 2 százalékos, a vízügynél 4,7 százalékos, a többi üzemnél általában 1—2 százalékos átlagkereset-emelkedés volt. Lényeges előbbrelépés volt az idei bérfejlesztésben, amikor is a kollektív szerződésekben 7—11 százalékos átlagkeresetemelkedést irányoztak elő az üzemek, amelyek mindinkább tudomásul veszik, hogy bátrabb bérgazdálkodás nélkül jó munkaerő-gazdálkodás sem lehetséges. A Szombathelyi Állami Tangazdaságban és az erdőgazdaságban például már az év első felében elérték a kollektív szerződésben vállalt 9 százalékos bérfejlesztést. A bérgazdálkodástól csak egy lépés — illetve még annyi sem — a béren kívüli szociális és egyéb juttatás. Az üzemek általában mind hatásosabban támogatják a lakásépítéseket. A Csepregi Állami Gazdaság például az idén 406 ezer, jövőre 430 ezer Ft-ot fordít lakásépületek építésére, ugyanakkor egyéb szociális beruházásokra két év alatt 1 millió 966 ezer forintot irányzott elő ez a kis gazdaság. A vépi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola 3,5 milliós költséggel egy 16 lakásos épületet, 1,5 milliós költséggel új konyhát, 120 ezer forintos költséggel pedig klubhelyiséget építtet. A Szombathelyi Állami Tangazdaság a beruházási szerződés szerint az idén 1 millió 981 ezer forintot, jövőre már 4 millió 543 ezer forintot fordít szociális építkezésekre. Több esz közöt vállalkozás is kötött szociális beruházási szerződést, így például a jáki Gépjavító Közös Vállalkozás 94 ezer forintért fürdőt és öltözőt épít. Az idei szerződésekben vállalt beruházások általában jól haladnak. Biztató az előrelépés a munkaidő csökkentésében is. Az üzemek mindegyike meghatározta a kollektív szerződésben a napi, a heti és a havi munkaidőt. A munkaszüneti napokon és a túlórában végzett munkáért általában 100 százalékos díjazást állapítottak meg, egyedül a Sárvári Állami Gazdaságnál, ahol egyébként is elég lassú a bérfejlesztés, 70 százalékos a díjazás. Az üzemek vezetői azonban nagyon, meggondolják, érdemes-e vasárnapi munkát elrendelni. Még az aratási időszakban is alig került sor vasárnapi túlmunkára, csupán a borsóarató kombájnok vasárnapi munkájára volt szükség, mert a hirtelen beérett borsó már peregni kezdett. A munkaidő-csökkentés bevezetéséhez és végrehajtásához a szakcsoportok különösen alapos segítséget adnak az üzemeknek. Azerdőgazdaságnál tavaly bevezetett nyolcórás munkaidő sikere igazolja, hogy helyes volt az erdészeti szakcsoport javaslata, amelyet a vállalati bér- és munkaügyi vezetőkkel, valamint a vízével közösen dolgozott ki. Az állami gazdaságok szakcsoportja minden ágazatra vonatkozóan kidolgozta a munkaidőcsökkentés lehetőségeit, s ezeket a gazdaságok a gyakorlatban fel is használták. A vízügyi szakcsoportok tervei alapján került sor a Vízügyi Igazgatóság területén a 44 órás munkahét bevezetésére, a gépjavító állomások szakcsoportja pedig most készíti elő a teljesítménybér és a 44 órás munkahét bevezetését a Gépjavító Vállalatnál. Végezetül nem sikerült meggyőződnünk arról, vajon a vasi ember anyagiasabb szemléletű-e, mint mondjuk, a nyírségi, de tény, hogy Vas megye mezőgazdasági üzemei és intézményei az eddiginél bátrabban, a dolgozók és a termelés érdekeit jobban összehangolva, gazdálkodnak a bérekkel, nyúlnak az anyagi ösztönzés eszközeihez. Bi — „Az igazgatóság biztos támaszai ők... A Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság központjában Gyulán nagyszabású tanácskozást rendeztek, amelyen az igazgatóság gazdasági, szakmai, párt és szakszervezeti vezetői a szocialista brigádvezetőkkel tárgyalták meg a tennivalókat Medvegy Pál, az igazgatóság pártszervezetének csúcstitkára bevezetőül a nemzetközi és a belső helyzet időszerű kérdéseit ismertette. Ezután Szilágyi Gábor, a VÍZIG szbtitkára emelkedett szólásra. Értékelte a szocialista brigádmozgalom eredményeit, az első félévi munkákat, s ismertette a hátralevő feladatokat. Hangsúlyozta, hogy mérföldes léptekkel haladt előre náluk a brigádmozgalom. Nyolc évvel ezelőtt még csak 9 kollektíva küzdött a megtisztelő címért, ma 93 kollektíva csaknem 900 tagja. Számos brigád már többször elnyerte a címet. Ahhoz, hogy a homlokzaton csillog a Kiváló Vállalat feliratú tábla, bizony sokat segítettek a mindig kezdeményező, a munkafegyelemben helyt álló és példamutató szocialista brigádok. Kiderült a tanácskozáson az is, hogy a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság 1969-re a tavalyinál 11 millió forinttal magasabb éves terv teljesítésére vállalkozott. Ha figyelembe vesszük a sokrétű munkájukat: ár- és belvízvédelem, karbantartás, építkezés, öntözés, ivó- és szennyvízhálózat tervezése, építése, akkor látjuk igazán, milyen nehéz feladatra vállalkoztál. A legjobban versenyzők jutalmazására 829 ezer forintot szavaztak meg az 1969-es évre. Ha azonban teljesítik a 4,8 millió forint terven felüli nyereséget, újabb 630 ezer forint nyereségre számíthatnak a dolgozók. A tanácskozáson felszólalt Takács Lajos, a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnöke. Elmondotta, hogy a szocialista brigádok az igazgatóság biztos bázisai. Minden időben számítanak rájuk, az ő kitartásukra, helytállásukra. Ezért voltak merészebbek a tervezésnél is. Ary Róza // 5