A MEDOSZ Lapja, 1976 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1976-01-02 / 1. szám

SIKERES ÖT ÉV UTÁN Mezőhegyes új ötéves tervéről nyilatkozik Supala Pál igazgató A hajdani mezőhegyesi „fát­­lan, kietlen legelőpusztaság­nak” kincstári tulajdon­ba vé­telét, s az első magyarországi „Ménesintézet” alapító okmá­nyát a Habsburg birodalom kalapos királya, II. József 1785-ben írta alá. A jelenlegi gazdaság elődje az első évszázadban a lótenyész­tésben, később a híres magyar „gulyamarha” tar­tással, azután a vetőmagvak, ipari növények termesztésében elért kiváló eredményeivel ha­tárainkon túl is sok elisme­rést szerzett a mezőgazdaság­nak. Az előbbi évszázadokban elvadult tájon létesített gaz­daság a XIX. század vége felé füstölgő gőzmalmaival, cukor-, szesz- és kendergyá­raival, szántóföldjein a gőz­ekék kuhogásával is elsőként adott jelt a hallatlanul el­maradt mezőgazdasági ter­melés iparosításáról. Az előz­ményeket és külföldön is mél­tán elismert eredményeket alapul véve, a 20. évtized kü­szöbét átlépve, az új esztendő előestéjén, újabb ötéves ter­vünk kezdetén, megkértük a gazdaság igazgatóját és vszl­­titkárát, hogy IV. ötéves ter­vünk teljesítése során elért eredményeikről a gazdaság V. ötéves tervének főbb célkitű­zéseiről olvasóinkat is tájékoz­tassák. Együttes erőfeszítéssel — Negyedik ötéves tervünk eredményeinek összegezése­képpen — kezdte tájékoztató­ját Supala Pál igazgató — elmondhatjuk, hogy a gazda­ság fizikai és műszaki dolgo­zói együttes erőfeszítéssel, s si­­keresen küzdötték le a szokat­lanul szélsőséges időjárás mi­atti nehézségeket. Állóeszkö­zeinknek jóval az országos átlagon felüli elmaradottságá­ból eredő hátrányokkal, el­avult gazdasági épületeink, lakótelepeink okozta sok-sok gondokkal is megbirkóztunk és öt esztendő alatt az egy főre jutó termelési érték 119 ezer 500 forintról 243 200 fo­rintra növekedett. A halmo­zott termelési érték a bázis évszintjét öt év alatt 74,8 százalékkal haladta meg. A tervezett 27 846 forint évi átlagkereset 1975-re 32 955 forintra növekedett. A nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési ágazatok termelvé­­nyei és termékei közül öt év alatt 5020 vagon búzát, 4168 vagon kukoricát, 29128 vagon cukorrépát, 512 vagon lucer­nalisztet, 32 millió 243 ezer liter tejet, 474 vagon vágó­marhát és 2242 vagon vágó­sertést értékesítettünk Emlí­tést érdemel, hogy az értékesí­tett tej mennyisége 4 millió 243 ezer literrel haladta meg a tervezettet.­­ Gazdaságunk régebbi múltjához méltóan a lóte­nyésztők is kiemelkedő te­nyésztési és versenyeredmé­nyekkel büszkélkedhetnek. Ba­­logi András, Krucsó Ferenc lovassportolók és társaik szá­mos európai országban és itt­honi versenyeken küzdötték fel magukat a győzelmi do­bogók legmagasabb lépcsőfo­­kaira. Erőteljes gépesítés — A gazdaság új ötéves tervének előirányzatai közül elsőrendűen fontos feladat a gépesítés erőteljes ütemű fejlesztése. Ezen belül a szá­lastakarmány termesztésének és betakarításának komplex gépesítése, azután a cukorré­pa-termesztés és betakarítás gépsorainak cseréje. Az állat­­tenyésztésben és terményfel­dolgozásban a gépi berendezé­sek felújítása, szállításoknál korszerű üzemi telephely épí­tése, s a gépjavító- és szerviz­­hálózat fejlesztése a legége­tőbb feladat. Mindezekre 186 millió forintot irányoztunk elő.­­ A vetőmagtermesztés nö­velésével szükségessé vált a feldolgozás korszerűsítése és a tárolótér bővítése, illetve központosítása. Állattenyésztési ágazatok kö­zül 1270 férőhelyes tehené­szeti, 2000 férőhelyes hízómar­ha- és az üszőnevelő-telepek létesítését tűztük ki célul. A Hungárhid-sertésfajta te­nyésztéshez elsősorban te­nyészál­lomány-telep építése a legfontosabb. Ezzel össze­függésben az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy a dol­gozók háztáji sertéstenyész­tését és a hizlalás fellendíté­sét a piaci igényeknek meg­felelő, saját tenyésztésű ko­cáikkal, szükség esetén hízó­­alapanyag biztosításával, vemhes koca kihelyezési ak­ciókkal, továbbá a tenyész­tés, malacnevelés, hizlalás, fel­vásárlás, sertéstáp és kon­­centrátumellátás, szaktanács­­adás és állategészségügyi szol­gáltatással is segíteni akar­juk. A háztáji sertéstenyész­tésre és hizlalásra vállalkozó dolgozók részére a községben máris megalakult a „Sertés­­tenyésztők klubja”, ahol a gazdaság állattenyésztési szak­emberei előadásokat tartanak és szaktanácsadó-szolgáltatást nyújtanak. Re­setár József vszb-titkár, szakszervezetünk termelést se­gítő munkájáról szólva, el­mondta, hogy Kiss István Kossuth-díjas tehenész ál­tal kezdeményezett tej­terme­lési verseny segítségével együtt valamennyi növényter­mesztési és állattenyésztési ágazatban a szocialista bri­gádjaik versenymozgalmának szervezésére összpontosítják erőiket és figyelmüket. Ezzel együtt a gazdaság és a szak­ma kiváló brigádjai címek el­érésének feltételeit is kidol­gozzák és ismertetik, s a ki­váló címek és jutalmak el­nyeréséért folytatott versenyek szervezését is szorgalmazzák. A gazdaság újabb ötéves szociális fejlesztési tervének, s az előbbi ötéves terv idejére elfogadott kollektív szerződés teljesítésének értékelésére ösz­­szehívott vszb-ülésen az el­múlt napokban joggal állapít­hatták meg, hogy a dolgozók anyagi helyzetének szociális ellátottságának, művelődési és sportigényeinek kielégítése tekintetében is eredményes öt esztendőt hagytak maguk mö­gött. A termelés és gazdálko­dás eredményeinek növelésé­vel párhuzamosan nőtt a dol­gozók átlagkeresete, javult a lakáshelyzet, s a nehéz fizi­kai munkák számottevő ré­szét is gépesítették. Az új ötéves terv idejére kidolgozott „szociális fejlesz­tési terv” egyik legfontosabb célkitűzése a község köz­pontjában az új lakások épí­tése. Az OTP segítségével 138 lakást építenek. Az állami gazdasági lakásépítési akció továbbfolytatásához R-alapból 4 millió 740 ezer forint támo­gatást irányoztak elő. Tíz családi ház építéséhez telket, továbbá bontási és fuvarked­vezményt biztosítanak. Az újonnan épülő gazdasági ob­jektumokhoz 50 készenléti la­kás építését vették tervbe, a sokgyermekes családok közül 70 család részére állami cél­­csoportos lakások építésére ke­rül sor. 82 lakás korszerűsítése A távlati terv szerint, ahol a régi lakások nem kerülnek lebontásra, az új ötéves terv első esztendejében 82 lakást újítanak és korszerűsítenek. Egy újabb bölcsőde létesí­tésére a községben 100 ezer forintot biztosítanak. A köz­ségi tanáccsal együttesen lét­rehozzák a nyugdíjasok klub­ját is.­­ A gazdaság központjában 2 és fél millió költséggel a kül­sőmajori iskolás gyerekek 100 személyes diákotthona mel­­lett felépítik az új művelő­dési házat. Saját kezelésükben levő könyvtárak és klubok műkö­déséhez s a tömegsport se­gítéséhez 1 millió 600 ezer forintot irányoztak elő. Valamennyi szociális, kultu­rális és sportcélunkat, mint az előbbi évek során, sokrétű tár­sadalmi munkával is segítjük majd. B. L. Szilveszteri ízek — újévi falatok Pörkölt disznófej: Csak fia­tal, 5—6 hónapos süldő fejéből lehet készíteni. A kövér része­ket leszedjük és kiolvasztjuk, a fej többi részét, annyi sós vízben, hogy ellepje, fél óráig főzzük. A zsírból kiszedjük a kövér darabokat, a félig főtt fejről leszedjük a húst­­és fa­­rabnyi darabokra vágjuk. A kiolvasztott zsírban megfony­­nyasztunk egy nagy fej vö­röshagymát, melyet ízlés sze­rint megsózunk, meg­papriká­­zunk, majd hozzákeverjük a feldarabolt fejhúst. Fedő alatt pároljuk, mindig egy kicsit öntve hozzá a sós léből, amelyben, a hús főtt. Mikor puha, 10 percig pirítjuk a húst a zsírjában, fedő nélkül, vigyázva, hogy oda ne égjen; ezután egy nagy merőkanállal öntünk még rá a léből és jól összeforraljuk. Tarhonyát és káposztával töltött ecetes pap­rikát adunk hozzá. Főtt vaddisznóhús: A szé­pen megtisztított, kicsontozott vaddisznóhúst összegöngyöljük és kötözzük, mint a sonkát szokás és felteszünk főni a következő pácban: egyharmad rész víz, egyharmad rész vö­rösbor, egyharmad rész bor­ecetben, melybe sót, egész borsot, szeletekre vágott sár­garépát, zellert, petrezselyem­gyökeret és nagy fej vörös­hagymát teszünk. Babért is adhatunk hozzá és mindezzel addig főzzük a vaddisznóhúst, amíg a bőre olyan puha lesz, hogy a villa beszúrásakor sza­kad. Ekkor kivesszük a húst, úgy szeleteljük, mint a kötö­zött sonkát, a levéből néhány kanálnyit rászűrünk és ecetes tormával tálaljuk. Hidegen vagy melegen egyaránt kitű­nő. Korhelysaláta: Két nagy pá­colt heringet hasán, hátán fel­hasítva, jól lemosunk és­­ ece­tes, sós vízben néhány órán keresztül áztatjuk. A vízből kivett halak bőrét lehúzzuk, gerincüket, szálkájukat kiszed­jük, majd ujjnyi széles csíko­kat vágunk belőlük, s összeke­verjük fél kiló jó leveses sa­vanyúkő posztéval, 1 dl olaj­jal és egy evőkanálnyi kö­ménymaggal, így hagyjuk áll­ni ismét néhány órán át. A tálalásnál félbevágott kemény­tojást teszünk a tetejére. Juhtúrós palacsinta: A juh­túrót szitán áttörjük, majd habverővel keverve hozzáad­juk a kész palacsintatésztát, valamint a finomra vágott kaprot. Az így megkevert pa­lacsintát ezután palacsintasü­tőben a szokásosnál vasta­gabbra (2—3 mm) sütjük, mi­vel a juhtúrónak magas zsí­­radéktartalma van, s így köny­­nyen törik. FOL­YOSÓI BESZÉLGETÉS Moharos Józseffel, a 10T elnökhelyettesével a MEDOSZ kongresszusán Moharos Józsefet, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettesét mindkét napon itt láttam a MEDOSZ székházában. Gon­dolom, hamarosan úgy ,­­­, mint a területi szövetségek munkatársai segítséget nyúj­tanak majd a MEDOSZ mun­katársainak a Tsz-alkalmazot­­tak alapszervezeteinek létre­hozásában.­­ Nagyon érdekelt ben­nünket, mert ezek a dolgo­zók előbbre vannak számos kérdésben, mint a termelőszö­vetkezetek tagjai, azonban úgy látjuk, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek szocialista vo­násainak erősödése az egyre közelebb hozza az állami gaz­daságokban a dolgozók és a termelőszövetkezeti dolgozók igényeit is, és hozzátenném, az igények kielégítésére kialaku­ló módszereket is. — Éppen ennek elősegítésé­re tárgyalt nemrégiben a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa a MEDOSZ ve­zetőivel. — Még följebb is folyt ez a tárgyalás és régebben is. A műszaki fejlődés ipari szak­mákat igénylő munkahelye­ket honosított meg és hát ezeket, ezekre a munkahe­lyekre a szövetkezetek al­kalmazottakat tudtak csak beállítani. Több mint százezer alkalmazott van jelenleg a szövetkezetekben, ezért át kel­let tekintenünk, hogy ezt nem lehet sokáig így tartani. És ekkor egyeztünk meg abban, hogy ahol huszonöt fő al­kalmazott dolgozik, ott szak­­szervezeti alapszerv alakulhat és mint alapszerv, ellátja a szakszervezeti jogokat.­­ De azért a feladatai nem azonosak lesznek majd. — Igen, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy — Ko­vács Istvánnak a beszámoló­jában benne volt —, hogy ezek az alapszervek a szövet­kezeti törvénnyel összhang­ban működnek. Ez csupán annyit jelent, hogy a szakszer­vezeti alapszerv jogait gyako­rolják, azonban olyan mó­don és olyan hatáskörrel, ami összhangban van a szövetke­zeti törvénnyel. Erre megje­lent már a Szakszervezetek Országos Tanácsának a hatá­rozata, és nyilván ahol ez a létszám, alkalmazotti lét­szám megvan és szakszerveze­ti alapszerv alakul ott na­gyon alaposan áttanulmányoz­zák és az alapszerv jogait, kötelességeit, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának ha­tározata szerint fogják meg­fogalmazni, és ezzel megte­remtődik az összhang a szakszervezeti jogok védelme és a szövetkezeti törvény kö­zött.­­ És egy másik előnye le­het, legalábbis úgy érzem, most, elsőnek hallgatva ezeket a mondatokat, hogy a szak­­szervezeti munka, ami az ál­lami gazdaságokban folyt és a termelés elősegítése érdeké­ben is tettek eddig, ez vala­hogy jelent majd a szövetke­zeti gazdálkodásban is vala­mit.­­ Máris jelent és a jövő­ben még többet fog jelenteni, mert a termelőszövetkezetek egyéni érdekeinek védelme az megoldott a különféle bizott­ságok útján. Azonban nincs elég gyakorlatuk, hogy ez ha­tékonyan oldódjon meg, és azt hiszem, hogy a szakszer­vezetekben, történelmileg ki­alakult módszerek átvételé­vel, adaptálásával a szövetke­zetek különféle bizottságainak tevékenysége magasabb szint­re emelkedik, és mind a két réteg hasznot húz ebből. Az alkalmazottaknak hatékonyab­bá válik a szakszervezeti ér­dekvédelme, a szövetkezetek­ben pedig lényegében azonos tartalmúvá és ha jól dolgo­zunk, azonos színvonalúvá vá­lik a tagok egyéni érdekvé­delme a szövetkezeti fórumo­kon. Erősen kalászolnak a nyáron elvetett kísérleti búzák a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet klímaházai­ban. A nemesítés gyorsítására, folyamatossá tételére ugyanis évente három nemzedéket ne­velnek a klímaházak, üveg­házak és szabadföldi parcellák kihasználásával. A keresztezé­sek során kiválasztott, legjobb tulajdonságokkal rendelkező búzatörzsek 15—16 százalékos fehérjetartalommal rendelkez­nek, a köztermesztésben levő 12—13 százalékos fajtákkal szemben. 130 ezer karácsonyfát szál­lított az idén a piacokra a Za­lai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Nagykiterjedésű ka­rácsonyfenyő ültetvényeikről származó fáikat elsősorban az alföldi városokba, községekbe vitték. Fakitermelés a Bakonyban A Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, mintegy 6 ezer hektáros far­kasgyepűi erdészetében is megindult a téli fakitermelés. Ebben az esztendőben 40 ezer köbméter bükk-, gyertyán-, cser- és tölgyfát termeltek ki. A fakitermelők munkáját megkönnyíti és meggyorsítja az új típusú, úgynevezett, csuklós traktor. Vadas Péter Magyar—szovjet vízügyi tárgyalások Moszkvában A Szovjetunió vízgazdálko­dási és talajjavítási minisz­tere, Jevgenyij Aleksze­jev­­szkij a közelmúltban Moszk­vában fogadta dr. Gergely István államtitkárt, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnökét. Moszkvai megbeszélései so­rán­­dr. Gergely István állam­titkár megvitatta a szovjet vízgazdálkodás vezetőivel a két ország közötti vízügyi tu­dományos együttműködés ta­pasztalatait és a következő ötéves terv közös feladatait. A szovjet szakértők bemu­tatták a Tisza-völgyének víz­gazdálkodási kerettervét. Ez a 18 kötetes, nagyszabású tu­dományos munka, amelyet a Tisza menti országok megbí­zásából készítettek, a magyar vízügyi szakemberek vélemé­nye szerint kivételes fontos­ságú a szocialista országok jövőbleni együttműködése szempontjából. Segítségével a nemzetközi gyakorlatban elő­ször válik lehetővé egy nagy folyam valamennyi szabályo­zási és vízgazdálkodási prob­lémájának közös erőfeszítés­sel, tudományos alapokon va­ló megoldása. A két ország vízügyi veze­tői aláírták az öntözőrend­szerek automatizálásával összefüggő együttműködési megállapodást, amely 1976— 1980-ra szól. Dr. Gergely István állam­titkár Moszkvából hazatérő­ben megszakította útját Ki­­jevben, ahol megbeszéléseket folytatott N. A. Garkusával, az Ukrán SZSZK meliorá­ciós és vízgazdálkodási mi­niszterével a magyar—szovjet határvízi együttműködésről. Vadas Péter Ki mit vár 1976-tól? (Folytatás az 1. oldalról) Dér András — Eddig házra, kocsira gyűjtöttünk. Most szeretnénk­­ végre egy jót pihenni, nyaral­­­­ni — válaszolt újévi körkérdé­­­­sünkre Dér András, a Nyír­­­­egyházi MEZŐGÉP Vállalat­­ József Attila szocialista bri­­­­gádjának vezetője. — Talán­­ egy kicsit elfáradtunk, jól es­ne a pihenés. — S ha már kívánni lehet: a vállalatnak kívánnék az eddiginél sokkal jobb anyag- és alkatrészellátást. Az idei gyakorlat szerint ugyanis he­tekig, néha hónapokig kellett várnunk egy-egy külföldről származó alkatrészre. Ez ki­esést jelentett nekünk is, és komoly veszteséget okozott a gépet üzemeltető termelőszö­vetkezetnek. A várakozási idő lerövidítése kellemes meglepe­tés, hasznos újévi ajándék len­ne brigádunknak, a termelő­­szövetkezeteknek, s a Nyír­egyházi MEZŐGÉP Vállalat­nak is. vés, csendes ember, munka­társai tisztelik, becsülik ,mert ahogyan ért a növényekhez, ugyanúgy tud bánni az embe­rekkel is. Közel tíz éve dolgo­zik a gazdaságban. Nős egy négy hónapos kisfia van. A gazdaság által biztosított kom­fortos szolgálati lakásban lak­nak. — Tehát elégedett ember? — Úgy hiszem az vagyok. Amit fiatalon, korán elérhet az ember, én azt már elértem. Jó fizetésem van, s boldogan élek a családommal. Az újévben is ugyanezt kívánom a sorstól. Munkahelyemen jól érzem magam, mert megbecsülnek vezetőim és munkatársaim egyaránt. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy az ember felada­tát, munkakörét képes legyen kifogástalanul ellátni. Remé­lem, hogy sem a termelésben, sem egyébként nem lesznek komoly gondjaink, problémá­ink a jövőben. Lengyel József Lengyel József a Tokajhegy­­aljai BORKOMBINÁT szapo­rítóanyag telepvezetője. Ked­­ d/S

Next