Földrajzi értesítő, 1967

Vita - Dr. Kovács Csaba: Néhány megjegyzés dr. Száva-Kováts Endre „A földrajzi táj elmélet mai állása és alapvető filozófiai problémái" c. cikkéhez

Néhány megjegyzés dr. Száva-Kováts Endre „A földrajzi táj­elmélet mai állása és alapvető filozófiai problémái" c. cikkéhez DR. KOVÁCS CSABA a földrajzi tudományok kandidátusa DR. SZÁVA-KOVÁTS ENDRE cikke a Földrajzi Értesítő 1965. évi 2. füzetében jelent meg. Hozzászólásom ezért egy kissé megkésett, de nem késett el. Nem csak azért, mert ez az első nyilvános reflexió a cikkre, hanem azért sem, mert a földrajzi tájelmélet kérdései még nem kerültek le a viták napirendjéről és aktuálisak a tanulmány filozófiai vonat­kozásai is. SZÁVA-KOVÁTS cikke három részre osztható. Az első rész áttekintést ad a szovjet és különösen a polgári tájelmélet néhány alapvető tételéről. Megállapítja, hogy a „tájelmélet eszmei zűrzavara ma talán még nagyobb", mint korábban volt, s úgy véli, hogy „az utóbbi években a tájelmélet belső meghasonlása teljessé vált".„ A második részben a szerző ,,a földrajzi tájfogalom és a valóság tisztázásá"-ra­ vállalkozik. Azt állítja, hogy „a földrajzi táj mint jelenség nem objektív valóság, nem létezik tudatunktól függetlenül, nem tapasz­talható objektíven", és a földrajzi táj fogalmát fiktív logikai konstrukciónak tekinti, ami­nek csak esztétikai jellegű „valóságtartalma" van.­ A cikk harmadik része közli a szerző nézeteit az „objektív térbeli vizsgálat"-ról és ennek korlátairól. A tájelmélet hazai tábora bizonyára jobban tudja képviselni és védeni a táj­irányzat főbb tételeit nálam, mivel nem tartozom ehhez az irányzathoz. Ezért szak­mai szempontból nem is foglalkozok a cikk első két részével. Csak annyit kívánok meg­jegyezni, hogy a tájelméletről festett képet nagyon egyoldalúnak és felszínesnek tartom. Részletesen foglalkozom azonban a tanulmány filozófiai bázisával, amely determinálta SZÁVA-KOVÁTS E.-nek a tájelmélet kérdésében elfoglalt álláspontját, és kérdésessé teszi nézeteinek helyességét. Végül igyekszem kimutatni, hogy mennyire felszínes és szubjektív a SzÁVA-KOvÁTS-féle „objektív térbeli vizsgálat". Logikátlanság vagy pozitivizmus? SZÁVA-KOVÁTS már tanulmánya címében is jelzi, hogy a földrajzi tájelmélet alap­vető filozófiai problémáival is kíván foglalkozni, és kétségtelen, hogy a cikk nagyon is átgondolt filozófiai koncepción alapszik. Nem könnyű azonban kihámozni ezt a koncep­ciót, és különösen nehéz egyértelműen és kifogástalanul bebizonyítani, hogy a szerző milyen irányzatot képvisel. SZÁVA-KOVÁTS ugyanis az általa használt és filozófiai jelen­tésű fogalmak többségét nem fejti ki részletesen, s ezek a fogalmak olyanok, amelyeket különböző filozófiai jelentésben lehet használni. Gondolunk itt olyan fogalmakra, mint pl. „anyagi", „valóság", „objektív" stb. Az viszont már elég határozottan megállapítható a cikkből, hogy milyen filozófiai alapokon tekinthetők logikusnak a kardinális tételei ,a­milyeneken nem. A szerző álláspontjának megfejtése ezért keresztrejtvény-módszert igényel és sok feltételes megközelítéssel jár együtt. Nem szívesen, nem jószántamból választottam ezt az utat, de a szerző nem adott más választási lehetőséget. A „ jelenség" mint érzéki tapasztalat Az egyik olyan filozófiai jelentésű fogalom, amit meg kell fejtenünk, és amelynek „pontosabb" körülírását SZÁVA-KOVÁTS szükségesnek tartotta, a „jelenség" fogalma.­ ­ SZÁVA-KOVÁTS E.: A földrajzi tájelmélet mai állása és alapvető filozófiai problémái. Földrajzi Értesítő, XIV. évf. 2. f. 277. old. 4. m. 284. o. M. m. 284. o. 4­­. m. 285. o.

Next