Földrajzi közlemények 1961.
Társasági közlemények - A Magyar Földrajzi Társaság Hegymászócsoportjának magashegyi tanulmányútja a bolgár hegyekben (K. J.)
A budapesti résztvevők tanulmányútjának első állomása Dunaújváros volt, ahol a város és a Dunai Vasmű megtekintése szerepelt a programban. Főleg az új hengermű váltott ki nagy érdeklődést. A következő földrajzi objektum a paksi löszfal és téglagyár volt. PÉCSI MÁRTON egy docens, a Társaság főtitkára legújabb kutatásai és megfigyelései alapján magyarázta a világhírű löszszelvényt. Felhívta a figyelmet az ebben a szelvényben is jelentkező, új kutatási módszerek segítségével kimutatható olyan löszkötegekre, amelyek nem helyben képződött eolikus komplexusok, hanem korróziós völgykitöltések anyagai. Ezzel kapcsolatos a korábbi feldolgozások alkalmával nem felfedett, csak az újabb téglagyári fejtéssel napvilágra került fosszilis zónák (csernozjom-színtek) jelentkezése a feltárás legfelső rétegsorában. Ez utóbbiak is korróziós völgy kitöltés jellegűek. Mindezek — egyéb hazai tapasztalatok alapján is — újabb megfontolás tárgyává teszik, hogy a fosszilis talajszintek mennyiben vehetők figyelembe a pleisztocén kortani tagolása szempontjából. A tanulságos ismertetés után a résztvevők bejárták a gyárat, és megismerkedtek a téglagyártás folyamatával. Délben érkezett a csoport Szekszárdra, ahol ebéd után a múzeumnak a közelmúltban megnyitott földrajzi, földtani, talajtani és talajvédelmi kiállítását látogatta meg. A kiállítás makettel, valamint fényképeken és talajszelvényeken mutatja be, hogyan pusztult a termőtalaj és hogyan alakítottak új felszínformákat a város és környéke híres szőlőinek lösztalaján a korábbi birtokviszonyok, a kisüzemi gazdálkodás. Ezzel szembeállítja a most kialakuló nagyüzemi táblák talajvédelmi kísérleteit. Térképeken és fényképépeken látták a vándorgyűlés résztvevői Szekszárd mai és jövő városképét, valamint az 1956. évi árvíz pusztításait. Az árvíz okának szemléltető bemutatása hathatós segítséget nyújt a katasztrófa megismétlődése elleni védelem megszervezéséhez. Külön része a kiállításnak Gemenc állat- és növényvilágát ismerteti. A nagyon tanulságos kiállítás társadalmi összefogás eredménye. Elismerés illeti a városi tanácsot a kiállítás lehetővé tételéért és elismerés illeti Szekszárd vízügyi, erdészeti és vadászati szakembereit, a városi mérnöki hivatal vezetőit és dolgozóit, a gimnázium és a mezőgazdasági technikum KISZ fiataljait — különösen SZILÁGYI LÁSZLÓt, a gimnázium IV. osztályos tanulóját —, akik társadalmi munkát vállaltak, hogy városuk a szép kulturális intézménnyel gazdagodhassék. Elsőként mégis PATAKI JÓZSEF földrajztanár tagtársunkat kell megemlítenünk, aki kezdeményezője, vezetője, szervezője volt a kiállításnak és a kiállított anyag tekintélyes részének szakszerű elkészítése is az ő hozzáértő, lelkes munkáját dicséri. A múzeum és Szekszárd város nevezetességeinek megtekintése után, a vándorgyűlés résztvevői Bonyhád — Észak-Mecsekiszenvidék —Dombóvár útvonalon át érkeztek Taszárra, ahol a vendéglátó város geográfusai üdvözölték őket. A vándorgyűlés bevezető előadását Somogy megye tanácsának dísztermében, augusztus 15-én este, ALMÁR IVÁN, a fizika tudományok kandidátusa tartotta „A mesterséges holdak szerepe egyes földtudományokban'''' címmel. Az előadás bevezetőjében az, előadó ismertette a többéves kísérletsorozatot, mely a világűr meghódítását előkészítette, hogy a Szovjetunió két hős fiának, Ju. A. GAGARIN és G. Sz. TYITOV őrnagynak sikeres űrrepülésével mérhetetlen távlatokat nyisson a további kutatómunka számára. Jelentékeny mértékben segítették a tudósok munkáját a geofizikai év eredményei is. Eddig mintegy nyolcvan mesterséges bolygót bocsátottak fel és ezek közül mintegy negyvenet tart nyilván a tudomány olyanokként, melyek ma is a Hold, illetve a Föld körül keringenek. A földtudományok közül főleg a geodézia, a kartográfia, a geofizika és a geográfia igen sok fontos adatot kapott és kap ma is nap-nap után a mesterséges holdak megfigyelése alapján. A mesterséges égitestek pályájából mód nyílik a Föld alakjának, lapultságának pontos meghatározására. A mesterséges holdak mozgása alapján megfigyelt adatok nyújtanak lehetőséget a kontinensek közötti távolság pontosabb meghatározására, ami a kartográfusok régi problémáját oldja meg, a pontosabb térképezést teszi lehetővé. Lehetőséget adnak a megfigyelések a sarkvidéki jégtakaró kiterjedésének és változásainak kiszámítására is, ami főleg a földrajztudomány ilyen irányú kutatásait helyezi biztosabb alapokra. A geofizika terén is sikeres megfigyelések gazdagítják a kutatók eredményeit, különösen a felső légkör sűrűségének változásairól szerzett pontosabb adatokkal. Mindezek az eredmények nem a mesterséges holdakon elhelyezett műszerek segítségével jutottak a tudomány birtokába, hanem a mesterséges égitestek mozgásának megfigyeléséből származnak. Ismertette a megfigyelő hálózatot,amely ma már nagyon széles körben állandóan regisztrálja a mesterséges égitestek mozgását. Működik megfigyelőállomás hazánkban is. A nagy érdeklődéssel kísért és vetített képekkel illusztrált előadás befejező része-