Földrajzi közlemények 1997.

Kisebb közlemények - Nagy Miklós Mihály dr.–Siposné Kecskeméthy Klára dr.: Földrajz és biztonság

JEGYZETEK 1Cholnoky Jenő: Az emberföldrajz alapjai (Budapesti Tudományegyetem, Kolozsvári Tudományegyetem, Pozsonyi Tudományegyetem, Budapest, 1922.), pp. 40-41. 2Erről bővebben lásd Stuhlmann, Friedrich: Militärgeographie - Wehrgeographie című írását a Petermanns Mitteilungen aus Justus Perthes¥ Geographischer Anstalt 1933. 11-12., pp. 285-287. 3 Stuhlmann idézett írása pp. 285-286. 4 Cholnoky Jenő: Az emberföldrajz alapjai, 40. p. ''Cholnoky Jenő: A kelet-ázsiai harcztér.­­ Földrajzi Közlemények, 1904. 4., pp. 139-143., ill. Mukden: Föld­rajzi Közlemények, 1904. 7., pp. 297-310. 6 Pécsi Albert: Harc a Csendes óceánért. - Földrajzi Közlemények, 1914. 5., pp. 245-250. 7 Cholnoky Jenő: A háború és a földrajz. - Földrajzi Közlemények, 1914. 8-10., p. 405. 8 A tematikus szám szerzők feltüntetése nélkül jelent meg és így ma már csak találgatni lehet az egyes fe­jezeteket író szakemberek nevét. E kérdés megoldása még a későbbi kutatások feladata lesz. ''Strömpl Gábor: Földrajzi vonatkozások a háborúban. - Földrajzi Közlemények, 1916. 1., pp. 38-47; 1916. 2., pp. 114-129; 1916.4-5., pp. 260-267. wStrömpl Gábor: Földrajzi vonatkozások a háborúban. - Földrajzi Közlemények, 1916. 1., p. 40. [lCholnoky Jenő: A világháború színtere. - M.Kir.Honvédelmi Ministerium Hadsegélyező Hivatala - Pallas Irodalmi Részvénytársaság, Budapest, 1915. nCholnoky Jenő: A világháború színtere, p. 8. Itt jegyzendő meg, hogy az e térségben indított antant had­műveletek elsősorban a természetföldrajzi tényezők nem kellő figyelembevétele miatt sorra kudarcot val­lottak. Erről ld. Galántai József: Az első világháború (Gondolat, Budapest, 1980.) című művének A Dar­danellák ostroma című fejezetét a 260-265. oldalon. 13 Cholnoky Jenő: A Földközi tenger és kijárói. - Magyar Adria Egyesület, Budapest, 1915., ill. Cholnoky Je­nő: Az Adria és partvidéke - Magyar Adria Egyesület, Budapest, 1915. XiPrinz Gyula: Harc a tengerért. - Magyar Adria Egyesület, Budapest, 1916. ^Cholnoky Jenő: Abisszinia. - A Földgömb, 1935. 9., pp. 321-337. ^Cholnoky Jenő: Abisszinia. p. 323. "Somogyi József: Abesszínia. - A földgömb, 1935. 4., pp. 121-130. "Réthly Antal: Abisszinia éghajlatáról. - A Földgömb, 1935. 10., pp. 391-394. ^Fest Aladár: Etiópia gyarmatosításának gazdaságföldrajzi adottságai. - A Földgömb, 1937. 7., pp. 253-260. 20 Temesy Győző (szerk.): Földrajzi Zsebkönyv 1940. - Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1940. 20 Teleki Pál: A földrajzi gondolat története. Essay. - A szerző kiadása, Budapest, 1917. pp. 208-209. nCholnoky Jenő: Az emberföldrajz alapjai, p. 5., valamint Mendöl Tibor: Táj és ember. Magyar Szemle Tár­saság, Budapest, 1932, pp. 22-31. 23Cholnoky Jenő: Az emberföldrajz alapjai, p. 6. Itt jegyzendő meg, hogy e védelemfelfogás a biztonság mai fogalmában visszatükröződik és így bizonyítja a századforduló magyar antropogeográfiájának maradandó, időtálló értékeit. 24Cholnoky Jenő: Az emberföldrajz alapjai, p. 16. Ugyanezek az elemek bővebben megfogalmazva: Cholnoky: Az ember drámája, (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, Budapest, 1930), pp. 199-200. 25 Prinz Gyula: Útmutató földrajz. Az elemi földrajz fogalmának magyarázata és bevezetés a tájkép szemlé­letébe. Budapest földrajzi jellemzése.­­ Danubia, Pécs, 1925. 26 Cholnoky Jenő: Az oázis-élet jelentősége a művelődés történetében. - In: Cholnoky Jenő: Égen, földön (Franklin Társulat, Budapest, é.n.), 134. p. 21Elisha Efrat: Izrael stratégiája az orosz zsidók tömeges bevándorlásának kezelésére. - Földrajzi Közlemé­nyek, 1996. 1., pp. 15-24. 2KBoesler, Klaus-Achim: Die Behandlung der äusseren Sicherheit in der politischen Geographie. - Geographi­sche Zeitschrift, 1993. 4., p. 202. 2"Pfetsch, Frank R.: Sicherheit als Begriff der internationaler Politik. - Geographische Zeitschrift, 1993. 4., pp. 201-226. 30 Ágh Attila: Konfliktusok, háborúk.­­ Zrínyi Kiadó, Budapest, 1989., pp. 178-193. Ágh véleménye szerint az új konvencionális háború az, amelynek általában határozott kezdete és vége van, reguláris erők vívják, meg­határozott körzetekben, amelyek élesen elkülönülnek a hátországtól. Ilyen volt például Anglia és Argentína háborúja a Falkland-szigetekért 1982-ben. A nem konvencionális háború - bár egyes mozzanataiban, idő­szakaiban még felmutatja a konvencionális háborúra utaló jegyeket - valójában már a nem katonai eszkö­zök tudatos alkalmazását részesíti előnyben (gazdasági, ideológiai eszközök, terrorizmus stb.). Ezzel szem­ben:".. .Destabilizációs háborúnak nevezzük a helyi háborúknak azt a típusát, amelyben a hangsúly már tel­jesen áttevődött a konfliktus nem katonai eszközeire és céljaira..." (Ágh Attila id.m., p. 186.). Az anómiás konfliktusok pedig: „...a helyi háborúk és nemzetközi konfliktusok legalacsonyabb szintjét, mondhatni akár zérópontját alkotják, az eddigiek felől tekintve tehát a háború leszűkülése az ösztönös, rendezetlen és

Next