Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XVII. évfolyam 2010.
4. szám - Tanulmányok - Csáki Tamás: Katasztrófa és városrendezés. Gyöngyös újjáépítésének tervezése az 1917. évi tűzvész után.
Csáki Tamás Az utcahálózat A rendezési terv egyik fő törekvése a város „kétpólusú" térszerkezetének reformja, a szélesebb, jelentős részben aszfaltozott főutcák és a keskeny zsákközök, illetve a nagy, feltáratlan és a sikátorokkal sűrűn felszabdalt tömbök ellentétének feloldása volt. E történetileg kialakult térszerkezet helyébe egy annak főbb felhasználható strukturális elemeit megtartó, de a kor standardjainak megfelelően racionalizált, hierarchizált úthálózatot - főutak, másodrendű utak és lakóutcák rendszerét - kívánt állítani. A zsákközös területek helyén Warga a mellékutcák egyenletesen tagolt raszterét hozta létre, viszonylag kisméretű telektömbökkel. Emellett törekedett az észak-dél, kelet-nyugat irányú főútvonalak szabályozására, szélességük egységesítésére is. A belvárost három oldalról körúttal tervezte körbevenni, részben újonnan nyitott szakaszok, részben már meglévő utak felhasználásával. A város négy, egymásra merőleges középkori eredetű főútja, a Kossuth Lajos, a Vachott Sándor, illetve a főteret közrefogó Jókai Mór és a Petőfi Sándor utcák közül döntő forgalmi szerepe mindig is a Jókai és a Kossuth utcának volt, így ezek jóval szélesebbek voltak északi és nyugati irányú folytatásaiknál.54 A Kossuth Lajos utcának 1870 óta az adott különleges jelentőséget, hogy a városközpontot kötötte össze a keleten fekvő vasútállomással - ez utóbbi áthelyezése esetén e kiemelt fontosságát elvesztette volna. A városvezetés és a kormánybiztosság az állomásnak a déli érseki földeken, a Jókai utca meghosszabbításában történő elhelyezését szorgalmazta, a MÁV-val 1918-tól folytatott tárgyalások azonban még 1921 tavaszára sem vezettek eredményre - Varga tehát nem tudhatta egyértelműen eldönteni, melyik útnak milyen szerepet szánjon.55 A 20 méter széles Kossuth Lajos utca vonalán a terv érdemben nem módosított. A fő változást az jelentette, hogy az utca főtérhez közeli szakasza által U alakban közrefogott, leégett házcsoport helyén egy kis, parkosított teret létesített - erre nézett volna a városi múzeummá alakítani tervezett fiókvárosháza.5'' A Jókai Mór 54 Draskóczy István: Gyöngyös település- és birtoklástörténete a középkorban. In: Havassy-Kecskés, i. m. 96-98. p. 55 A MÁV a saját forgalmi szempontjainak megfelelően eleinte az állomás eredeti helyszínen való bővítését, később az Érsekföldön, de a város beépített területétől távolabb való elhelyezését tartotta megfelelőnek - végül az első megoldás mellett döntött. Ld. GyU. 1918. február 17. 3. p. HML IV. 404.a 2006/1921. 56 Ezt a szabályozást már a terv kidolgozásának idejére végrehajtották: a házcsoport telkeit kisajátították, a rajtuk álló, többségében igénytelen, földszintes épületeket lebontották. Ez nemcsak forgalmi, de városképi előnyökkel is járt, jobban érvényesülni engedte a környező középület 481 Katasztrófa és városrendezés