Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1979 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1979-03-01 / 1. szám
AZ MSZMP POLITIKAI FŐISKOLÁJÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1979. MÁRCIUS ÁRA: 1 FORINT A KISZ-esek munkája A Kommunista Ifjúsági Szövetségben az egész mozgalmi év tevékenységét a beszámolás, a tapasztalatok összegezésének időszaka követi. Ennek első eseménye 1979-ben is a KISZ- alapszervezet beszámolója volt a párt-végrehajtó bizottságnak. A KISZ-esek eredményes tevékenységről adhattak számot, és a javítani való munkaterületek, tevékenységi formák megítélésében is összecseng tenni akarásuk a párt-végrehajtó bizottság részéről megjelöltekkel. Már negyedik esztendeje eredményesen adják meg a KISZ- tagok politikai képzését, amelynek formája a politikai vitakör. A havonta megtartott foglalkozásokon általában 12—15-en jelennek meg és gondolatokat cserélnek az aktuális politikai kérdésekről. Pezsdítően hatott a résztvevők munkájára, hogy a megvitatott témák nagy részét a fiatalok kezdeményezésére, igényeire építve választották ki. Az ifjúságmozgalmi feladatok megoldásához minden évben jó lehetőséget kínálnak nemzeti ünnepeink, a nemzetközi kommunista és ifjúsági mozgalom évfordulói. A KISZ-tagok részvétele e rendezvényeken, a faliújság szerkesztése, elkészítése, az anyaggyűjtés a forradalmi múlt, forradalmi elődeink helytállásának megismerését segítik. A KISZ IX. kongresszusa a KISZ-szervezetek számára kiemelt fontosságú feladatnak jelölte meg a fiatalok szabad ideje hasznos eltöltésének megszervezését. A politikai, közéleti tevékenység, a társadalmi, honvédelmi és sportmunka, a tartalmas, célirányos kulturális és klubtevékenység a fiatalok szabad ideje eltöltésének eredményesen alkalmazható mozgalmi keretei. A főiskola KISZ-alapszervezete a társadalmi munka szervezésében elismerésre méltó erőfeszítéseket tett, melynek eredményei számos területen érzékelhetők. Csepeli testvérszervezetükkel együtt kétszer vettek részt hasznos, termelést segítő munkaakcióban, kétnapos szüreten dolgoztak, rendszeresen kezdeményeznek hulladékgyűjtési akciót, a főiskolán már nem, de másutt még használható könyvek válogatását végezték el. A kulturális élet élénkülését segítette elő az ifjúsági klub létrehozása és működtetése, a KISZ-élet központjává vált. Befogadóképességénél, hangulatos berendezésénél fogva jó feltételeket nyújt az alapszervezet programjainak megrendezéséhez. A vezetőség és a tagság él ezzel a lehetőséggel. A korábbinál gyakrabban hívnak meg hallgatókat is. Az egyéni feladatvállalások között jelentős helyet foglal el a sport. A főiskolán ennek lehetőségei az átlagosnál jobbak. A KISZ-alapszervezet nevelő munkája eredményességének legfontosabb mutatója, hogy hány fiatal érik kommunistává. Az elmúlt években rendszeresen ajánlott a taggyűlés fiatalokat a pártba. (3 év alatt nyolcat.) Javult a KISZ-taggyűlés javaslattevő, ajánló munkája, nőtt a felelőssége. A felvételek előkészítését, a fiatalok felkészítését a pártalapszervezetekkel összehangoltan oldják meg. Az értékelés a következő mozgalmi évek feladatainak tervezéséhez is alapot ad. A KISZ KB akcióprogramjára építve az alapszervezet legfontosabbnak azt tartja, hogy: — javítsa tovább a politikai képzés színvonalát. A már jól bevált politikai vitakör formát olyan irányban fejleszti, hogy a vitajelleg erősödjön, a vitás nézetek tisztázására nyíljon nagyobb lehetőség; — ápolja tovább és tegye rendszeresebbé a csepeli testvérszervezettel, meglevő kapcsolatokat; a társadalmimunka-akciók szervezése mellett — a lehetőség szerint — bővítse kulturális, politikai akciókkal is; — valósítsa meg a tematikus klubfoglalkozások rendszerét; ennek során a klubfoglalkozások tartalmi gazdagságának növelése érdekében jobban építsen a mozgalmi év során adódó politikai ünnepekre, évfordulókra; — a párt-végrehajtó bizottság által elfogadott értékelő elemzést, a feladatokat a KISZ-vezetőség beépíti az elmúlt mozgalmi év akcióprogramjának értékelésébe és a következő éves programjába. Boros Béla ifjúsági felelős Illyés Gyula: Feleség Veled jó, veled jó a mező, a folyó, meg a szél, meg az éj, meg minden, ami él. Ha fele nem tiéd, ízetlen az ebéd, a nap, a letűnő, a harag, a jövő. Amihez csak érek, válik ketté rögtön, két részre a földön: egybefűzni véled. Ha fele nem tiéd, kevés a föld, az ég, nemz a nyár, meg a tél, meg a dél, meg az éj, a múlt, a kikelet, a kisgyerek. 19?9 Mat 1 4 nőnap alkalmából Szeretettel köszönti a dolgozó, tanuló asszonyokat, édesanyákat és lányokat a Főiskolai Pártbizottság a Rektori Tanács a Szakszervezeti Bizottság és a Fórum Szerkesztő Bizottsága Nemzetközi konferencia az Egyesült Államok külpolitikájáról Dr. Szántó György, a nemzetközi politikai tanszék vezetője előadást tart Főiskolánk hét szocialista ország küldötteinek, valamint a Béke és Szocializmus képviselőjének volt vendéglátója február 6. és 9-e között. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, az NDK, a szovjet, a vietnami testvérpárt főiskoláinak, felső szintű oktatási intézményeinek tanárai és kutatói gyűltek össze tudományos eszmecserére. Vendégeink, együtt a főiskola érintett tanáraival, a hazai Amerika-kutatás különböző műhelyeinek képviselőivel és szakértőivel, a megyei oktatási igazgatóságok meghívott tanáraival, a 6. szemeszteren nemzetközi politikára szakosodó végzősökkel plenáris üléseken és szekciókban vitatkoztak az amerikai külpolitika állandó és változó elemeinek összefüggéseiről. Konferenciánk egyidejűleg több cél elérésére törekedett. Nemcsak arról volt szó, hogy megismerjük egymás kutatási eredményeit és kicseréljük tapasztalatainkat az amerikai külpolitika osztály felfogású oktatásáról és az imperialista stratégia leleplezésének propagandájáról. Kerestük az amerikai külpolitika mozgató erőinek — osztályhátterének — változásait, s azok összefüggését a stratégiai és taktikai célkitűzésekkel. Ez jellemezte a bevezető magyar előadást is, amely értelemszerűen egyezett az amerikai külpolitikáról az 5. szemeszteren oktatott téma alaptételeivel. Ezzel párhuzamosam vizsgáltuk, hogyan biztosítja az ideológia síkján az amerikai uralkodó osztály az expanzív és antikommunista célok elérését. Az amerikai külpolitika általános kérdései között kiemelt hangsúllyal szerepelt a szovjet— amerikai viszony meghatározó jellege a nemzetközi kapcsolatok egészében. A plenáris ülés sokoldalú vitát, majd alapvető nézetazonosságú következtetéseket eredményezett. Egyetértettünk abban, hogy az imperializmus külpolitikájának osztálycéljai és osztályfeladatai nem változtak. Az enyhülési politika jelentős sikereit eredményező, az SZKP legutóbbi két kongresszusán kimunkált békeprogramokra alapuló és a szocialista országok álltal támogatott szocialista stratégia — amely az erőviszonyok kedvező változására támaszkodik — olyan tényező, amely elől az imperializmus nem tudott kitérni, egyidejűleg alkalmazza a versengés és az együttműködés módszereit. Miközben együttműködésre kényszerül, különösen olyan fontos kérdésekben, mint a fegyverkorlátozás, újabb és újabb módszerek és eszközök váltogatásával próbálja az enyhülés ütemát csökkenteni, nem riad vissza az enyhülés megzsarolásának kísérleteitől sem. A szocializmus tekintélye az amerikai külpolitika lehetőségeit behatároló tényező lett, és ebből a meggondolásból különösen fontos, hogy a világ haladó közvéleménye milyen támogatást képes nyújtani a szocialista erők enyhülési politikájához. Egyetértettünk abban is, hogy az imperializmus a militarizáláshoz, a fegyverkezési hajszához az antikommunizmus, különösen a szovjetellenesség felszításával próbál ideológiai háttérbiztosítást nyújtani. Közös felfogás alakult ki a trilateralizmus kérdésében is. Az imperialista erőcentrumok úgynevezett háromoldalú összefogása a mai imperialista stratégia egyik legjellemzőbb vonása. Igaz, az összefogást belső ellentmondások feszítik — s ez elkerülhetetlen, mivel az USA saját, szupremáciájára törekszik a másik két partner: Nyugat-Európa és Japán felett —, de a szocializmus országaival, a társadalmi haladás erőivel és a fejlődő országok szocialista útválasztásaival szemben az amerikai —nyugat-európai—japán tricentrrizmus veszélyes és közös akciókra képes imperialista összefogást is képvisel. A plenáris ülés vitáit a szekció ülésein folytattuk. A szekciók megszervezésénél a szocialista külpolitika elsőbbségi sorrendjét vettük figyelembe. Az 1. szekcióban a legfőbb forradalmi erő, a szocialista közösség ellen irányuló amerikai külpolitikát elemeztük. A vita két kérdéséről külön említést kell tenni. Az egyik: a két világrendszer közötti nemzetközi méretű osztályharc katonai, gazdasági és ideológiai eszközeinek szerepe és sorrendje. Megállapítottuk, hogy a katonai önmagában nem lehet a legfőbb és mindent eldöntő tényező. A felsorolt eszközök mindegyikének nagy jelentősége van. Bár (Folytatás a 3. oldalon) A Politikai Főiskola adott otthont a nemzetközi eszmecserének (Rácz Géza felvételei) Vendéghallgatók fogadása A hazánkban tanuló etiópiai hallgatók, tanulmányaik megkezdése alkalmából találkoztak a Politikai Főiskola vezetőivel. A házigazdák nevében dr. Szabó József rektor üdvözli az öthónapos tanfolyamra érkezett vendégeket Lányi Sarolta: Tavasz 1919-ben Ropognak a tavaszi csontok — Boldog az ember, máris boldog. Fakadnak a tavaszi nedvek — Jegy nélkül kapjuk a jókedvet. Fészket keres vidor madárhad — fészke lesz embernek, madárnak. Didereg a zsugori vénség — fütyörész a dolgos szegénység. Mindenkié az üres asztag —■ mindenkié a teli asztag. Vörös lobogók lobognak, vörös katonák robognak. Gyermekek játszanak, dalolnak. Az ő szemükben ragyog a Holnap.