Fotó, 1986 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Katona Bálint: út a végtelenbe !Aki Korábban jelentős eseménynek számított részt venni a magyar fotópremieren, a békés­csabai Kulich kiállításon, 1985-ben viszont alig lehetett igazán új alkotásokat látni. Bár a fotók zöme az utóbbi években született, a fotográ­fusok többsége az évtizedekkel ezelőtt kiala­kult és jól bevált gyakorlatot követő, mond­hatnék sematikus kompozíciójú képekkel je­lentkezett. Ráadásul sokan nem is értik a bí­rálók döntését, hiszen oly „szép" képet küld­tek és mégsem fogadták el azt. A XVIII. Prem­­fotóra jelentkező 129 szerzőből csak 46-an (!) állíthattak ki. Mi történt? A többiek nem tud­nának fotografálni? De igen! A Kusich kiállí­tásra érkezett 777 felvétel többsége megfelelő technikai kivitelű, többnyire jól szerkesztett fotó. Ámde a zsűri ezekből csupán 39-et java­solt bemutatásra, s hogy e kiállítás ne legyen vérszegény — némi engedménnyel — a képek számát 75-re tornázta fel. (A tárlat ettől bizony még vérszegény maradt!) Mindez — véleményem szerint — leginkább az önkifejezésre vágyó fotográfusok hiányos esztétikai képzettségével magyarázható. E fo­tópremier arra figyelmezteti őket, hogy ne ragadjanak meg az egykor vasárnapi knipsze­­lőknek nevezett műkedvelők színvonalán. A megújulás egyik lehetséges útját keresi a debreceni Katona Bálint, aki már évek óta új kifejezésformákkal kísérletezik. A Falak között című sorozat képei egyenként is sokat elmon­danak a magányosságról és az elszigetelődés­ről. E munkák már-már nem is fényképszerűek, inkább grafikává alakított nyomatok hatását keltik. Az Út a végtelenbe című sorozatának darabjai filmrátétes variációk, fotografikák. 3

Next