Fővárosi Közlöny, 1890 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1890-01-03 / 1. szám
rfíVM-ra Budapest, 1890. január 3-án. KÖZLÖNY. BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. I. évfolyam, 1. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 6 frt, félévre 8 frt. MEGJELENIK : Minden kedden és pénteken. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGÉrt FELELŐS SZERKESZTŐK. HAJNAL ISTVÁN SZERKESZTŐSÉG: IV. ker., régi városház I. ura. 32. KIADÓHIVATAL : V. ker., hold-utcza 7. szám. I HIVATALOS RÉSZ. A főváros nevében újév napján Ráth Károly főpolgármester úr vezetése alatt küldöttség tisztelgett Tisza Kálmán kormányelnök urnál. A küldöttség tagjai voltak: a tanács kebeléből Kamermayer Károly polgármester, Gerlóczy Károly első alpolgármester és dr. Nagy Lajos tanácsnok urak; a törvényhatósági bizottság kebeléből: Érczhegyi Ferencz, Heinrich István, Magyarevics Jeromos, Badocza János, Scheidh Károly, Szelestey Géza, Tabódy József, Wimmer Antal urak. Ráth Károly főpolgármester úr, mint a küldöttség vezetője, előadá, hogy a főváros közönsége ez újév alkalmából is kedves kötelességének ismeri Ő felsége, legkegyelmesebb Urunk Királyunk, a Felséges Királyasszony és Uralkodó Ház iránt kifejezni hódoló" szerencsekivánatait s felkérte a kormányelnök urat, hogy ezt a felsége legmagasabb trónjának zsámolya elé juttatni kegyeskedjék. A kormányelnök úr kijelente, hogy kedves kötelességének ismeri a főváros szerencsekivánatainak a trón zsámolya elé juttatását és meg van győződve róla, hogy őfelsége azokat mint eddig, úgy ez alkalommal is kegyesen fogja fogadni. Ezután a főpolgármester úr a kormányzó elnök úr Ő excellentiájához a következő szavakat intézte: „Engedje meg Nagyméltóságod, hogy az újév alkalmából a főváros képviseletében Nagyméltóságod iránti mély tiszteletünknek, őszinte ragaszkodásunknak és változatlan bizalmunknak szintén kifejezést adjunk és keblünk mélyéből Nagyméltóságodnak is és mélyen tisztelt családjának a legőszintébb és legbensőbb szerencse -kivánatainkat nyilváníthassuk. És legyen szabad ezekhez még egy őszinte kivánatot és kérelmet csatolni. Kivánatunk az, hogy a mindenható tartsa meg Nagyméltóságodat a trón, a haza és a főváros javára még hosszú időn és azon magas állásban, amelyet a trón és nemzet bizalmából immár másfél évtizeden át elfoglalni méltóztatik. Kérelmünk pedig az, hogy Budapest fővárost valamint eddig, úgy ezentúl is j5 indulatában és kegyességében részesíteni és meg- tartani méltóztassék. Éljen Tisza Kálmán!* A küldöttségi tagok éljeneinek lecsillapulta után Tisza Kálmán kormányelnök úr első sorban is megköszönte a főváros figyelmét, az iránta és családja iránt kifejezett szerencsekívánatokat , kijelentette, hogy a főváros irányában mindenkor a legjobb indulattal viseltetett, mert meg van győződve arróól, hogy a fő 4 város ügye az ország ügye és hogy a fővárost fölvirágoztatása minden becsületes magyar embernek egyik legszentebb kötelessége. Biztosítá a küldöttséget, hogy a főváros érdekében ezentúl , is, amit állásában tehet, mindenkor egész előadással fogja teljesíteni. Ezután a küldöttség röviden tagjával gratulálva kezet szorított. A nm. pénzügyminister úr 89.115/1889. sz. a. a következő leiratot intézte Budapest főváros tanácsához: A budai vízmű vizének a Margit-hidon való átvezetése iránt az 1885. évi január 1-étől 1889. évi deczember hó végéig terjedő öt évi időre létrejött s hivatalbeli elődöm által 1884. évi május hó 20-án 29.135. sz. a. kelt elhatározásával jóváhagyott egyezménynek a végleges vízmű létesitéséig leendő meghosszabbítása iránt f. é. november 9-én 38.861. sz. a. kelt felterjesztésére válaszolólag értesítem a főváros tanácsát, miszerint beleegyezem, hogy a szóban levő egyezmény a végleges vízmű létesítéséig meghosszabbíttassák. Ezen egyezmény eredeti példányát ennélfogva oly felhívással küldöm meg, hogy a meghosszabbítási záradékot törvényhatósági jóváhagyás után rávezetvén, azt az engedménynek : a főváros tanácsánál levő hitelesített másolatával együtt jóváhagyás, illetőleg kiegészítés végett mielőbb terjeszsze fel. Budapest, 1889. deczember 21. Weberle s.l. A főpolgármester a Szt.-Rókus kő.kórhásba falorvosokká dr. Heinrich Adolf ?-gédorvost & dr. Maybaum Sándor orvosgyakornokot ; ugyanoda segédorvossá pedig dr. Tanárity Árpád orvosgyakornokot nevezte ki. • •. ». A főpolgármester a Szt.-János közkórház megfigyelő osztályára kinevezte ideiglenes segédorvossá dr. Ostermayer Miklós orvosgyakornokot. A közgazdasági és közélelmezési bizottmány ] 1990. évi január hó 4-én (szombaton) d. u. 1115 órai kor a tanácsi VIII. ügyosztályban (Lipót utcza 28. sz. földszint 5. ajtó sz. a.) ülést tart. Tárgyak: A magyar leszámítoló és pénzváltóbanknak, továbbá Besnier de la Pontonerie Edének a vásárcsarnokokra vonatkozó beadványa. Egyéb tárgyak. A bizottság t. tagjai az ülésre ez úton is meghívatnak. NEM HIVATALOS RÉSZ. A dunaparti elektromos vasút. ABudapesti városi vasút* a budapesti elektromos vasútnak oly módon való kiépítésére kapott engedélyt, hogy a vasút a Ferencz József-tér alatt tunelben, a Duna egész hosszában a fővámházig a kőpart mellett felállítandó oszlopokon, a Csepelrakparton pedig útszínben vonuljon el; akkor (1886-ban) az elektromos áramnak földalatti vezetéséről még nem lévén szó, az áram vezetése a sínekben történt volna, de ezeket — a veszélyességre való tekintettel — teljesen el kellett volna zárni, elszigetelni, hogy a közönség hozzá ne férhessen. Azóta a Teréz-körúton, majd a Stáczió- és a Podmaniczky-utczában az áramnak földalatti vezetése tökéletesen bevált; erre hivatkozva, a vállalat a dunaparti vonal módosítása végett folyamodott a kereskedelemügyi miniszterhez, aki az új terveket a fővároshoz küldötte le. Az új terv a tunelt egészen mellőzi és az oszlopos viaduktot i I is csak az Eötvös- és Petőfi-tér között, valamint a fővámház mentén tartja meg. Erre vonatkozólag a fővárosi mérnöki hivatal 1889 deczember 29 én kelt részletes, nagy terjedelmű jelentésének lényegét, a következőkben közöljük : A főváros közönségének érdeke elsősorban közönséges kocsik és a gyalogközlekedés forgalmának biztosítását követeli. Minden közúti vasút, mely egy útszínben halad a rendes kocsiforgalommal, többé-kevésbé zavarja ez utóbbinak a mozgását, mert ezek a síneket kerülik, rendszerint óvakodnak azon járni, nehogy a közeledő vasúti kocsik miatt irányt kellessen változtatniok, ezeknek kitérni legyenek kénytelenek. E szempont sokszorosan figyelembe veendő a tervezett dunaparti vasút nyomának megállapításában, különösen a vonalnak két szakaszán,, a fővám tér és a Petőfi-tér között, valamint a Ferencz József-téren. Az első helyen említett szakasz a főváros legnagyobb részének mondhatni állandó nyílt piacra és a Dunának majdnem csak e szakaszára korlátozott , közönséges hajóforgalom közvetítője, már most is annyira igénybe van véve, hogy a szakadatlan — s bár igen sokszor csak lassú mértékű — közlekedés fennakadás nélkül csak pelj©5gji tartható fönn.Ugyanez áll a Ferencz-József-térre is, mely a láncz-I híd és alagút következtében a főváros legélénkebb I útvonalainak góczpontja. A főváros érdekére való I tekintettel ennek a forgalomnak megnehezítése, vagy éppen talán veszélyeztetése nem engedhető meg, bár másrészről ezen a vonalon a vasút létesítése mellett is számos ok szól, melyeket fölösleges volna elősorolni. Ezeket szem előtt tartva, fogadta a főváos közönsége örömmel azt a tervet, mely a dunaparti vasutat anélkül létesítette volna, hogy a mai közlekedés használta területből csak valamit is elfoglalt volna, sőt a modern technikának a világvárosokban már többszörösen kipróbált eszközei alkalmazásával a vasutat a kényes pontokon vagy a levegőben viadukton, vagy az útszín alatt tunelben építve, egészen új közlekedő vonalat és azonkívül még műszaki és városrendezési szempontból oly rendkívüli érdekes és értékes műtárgyakat teremteni ígérkezett, melyek méltó díszéül szolgálnak vala nemcsak fejlődő városunknak, hanem bármely nagy városnak is. A városi vasúttársaságnak most benyújtott tervezete az eredeti tervnek legtöbb jó tulajdonságait nélkülözi. A közlekedés tekintetéből a legkényesebb pontokon is, meglévő kocsiutakon ezekkel egy színben épülve, azokból jelentékeny területeket elfoglal, tehát a forgalmat tetemesen zavarja. Azért, a tisztelettel alulírt hivatal bár belátja azt, hogy az eredeti terv sokkal költségesebb, mint a mostani és ez okból, ahol lehet, engedményeket is tenni hajlandó, az eredeti tervnek az újabbi által szándékolt teljes átalakítását nem tartja a főváros érdekében levőnek. A Ferencz József-tér alatt eredetileg tervezett tunel, minthogy ennek építése nemcsak önmagában, de a víz- és a gázcsövek, sőt különösen a rövid időn épülő főgyűjtő-csatorna miatt is sok nehézségekkel járna, mely nehézségek esetleg magát a vállalatot is kockáztathatnák, még elhagyható és helyette a házak melletti vonalon útszínben csak egyetlen vágány elfogadható, bár vasútforgalmi szempontból i