Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1891-01-02 / 1. szám
járda ennél keskenyebb volna, a járdaszéles . ..ebb ne nyúljanak és hogy azok s a szernyők oldallebernyege alatt a gyalogutak feletti tér 2*3 méter (z1/t láb) magasságban teljesen szabadon maradjon. 6. §. Czégeket, czímtáblákat, vagy egyéb tárgyakat nem szabad oly módon alkalmazni, hogy azok az utczai közvilágításnak hátrányára váljanak. 7 §• Az üzletek előtt rendszerint azok kirakatai felett alkalmazott ernyőket a járdaszegély- nél lefüggő rudakkal vagy kötelékkel, melyek szintén akadályozzák a gyalog közlekedést, leerősíteni tilos. 8. §• A járdákon és gyalogutakon velocipéddel, kézi kocsival, taligával, puttonynyal, pékkassal, nagy kosarakkal, hentes, mészáros, gyékény hústartánynyal stb., szóval oly nagyobb térfogatú tárgyakkal, melyek a járdán a közlekedést akadályoztatják, vagy olyan, bár kisebb térfogatú tárgyakkal és szennyes ruházattal, melyek a közlekedő közönség öltözetét beszennyezhetik, járni és az úttesten keresztül vezető átjárókon kocsit, vagy egyéb járművet megállítani s vesztegelhetni nem szabad. E §-ban foglalt első tilalom a gyermek- s kocsikra és bölcsőkre ki nem terjed. 9. §• A járdákon zárt sorban menéssel, csoportosulással és csoportos ácsorgással a közlekedést akadályozni tilos. A gyalogközlekedést ily módon akadályozókat rendőr köteles figyelmeztetni, a csoportosulókat szétosztásra felszólítani, a figyelmeztetettek és felszólítottak pedig kötelesek a felhívásnak engedelmeskedni. Aki a rendőri figyelmeztetésnek nem engedelmességik , az a szabad közlekedés elleni kihágást követ el s a jelen szabályrendelet büntető atározmányai alá vonandó. 10. §• ^ Utczára nyiló ajtók szárnyait nem szabad oly módon nyitva tartani, hogy azok a járda egy részét elzárják, úgyszintén utczára nyiló és 2-3 méternél alacsonyabban fekvő ablak árnyait sem szabad akképen kizárva hagyni, hagy azok a járda feletti légűrbe nyúljanak. 11. §• Aki a jelen szabályrendelet határozmányai ellen vét, kihágást követ el —és a menynyiben az illető cselekmény vagy mulasztás a törvény értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik — 50 krajczártól 50 frtig terjedhető ; pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 5 napra terjedhető elzárással büntetendő. 12. §. Az 1879. évi XL. t.-cz. alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összegek az 1887. évi VIII. t.-cz. 2. §-ában jelzett czélokra, a jelen szabályrendelet szerint kiszabottak pedig a főv. szegény-alap javára fordítandók. 13. §• A kiszabott büntetés mellett a jelen sza- rendelet határozmányainak nem teljesítése ez a kellő megtartása által a közvagyonban vagy magánosoknak okozott minden néven nevezend kár megtérítése tekintetében az illetőnek magánjogi kötelezettsége érintetlen marad. 14. §. Ezen szabályrendelet határozmányainak megtartása felett a fővárosi rendőrség ügyel fel és áthágóit ugyanaz bünteti. 15 §• Jelen szabályrendelet határozmányai a fővárosi utczai járdák elfoglalása és használása tárgyában a főváros törvényhatósága által 1885. évi 212 kgy. sz. határozattal alkotott szabályrendelet intézkedéseit nem érintik, s illetőleg az ezen szabályrendelet értelmébeni elfoglalására a járdának, ki nem terjednek. 16. §. A jelen szabályrendelet életbeléptének időpontját a főv. tanács fogja meghatározni. Az ezen szabályrendelet életbeléptekor fennálló s a szabályrendelet 3., 5., 6. s 7. §-aiban a közterületből elfoglalható légár menynyisége s a járda szabadon hagyása tekintetében elrendeltekkel ellentétben levő állapotok megszüntetésére az életbeléptetéstől számítandó egy évi határidő állapíttatik meg. Ezen határidő nyilvántartása a fővárosi rendőrség feladata. Kelt Budapesten a fővárosi tanács 1890. évi deczember 30-án tartott üléséből. NEM HIVATALOS RÉSZ. Az ügymenet egyszerűsítése. A középitési II. ügyosztály hatáskörébe vágó némely ügyek gyorsabb és egyszerűbb elintézése tárgyában dr. Nagy Lajos tanácsnok a következő két javaslatot terjesztette a tanács elé: I. Tekintetes Tanács! A felállított kőolaj- és légszeszlámpák áthelyezése egyes esetekben többször szükséges. Ezen áthelyezés néha csak ideiglenesen, néha pedig véglegesen történik. Az áthelyezést pedig úgy a magánfelek, mint néha a mérnöki hivatal szokta kérni, de bárki is kérelmezi, az mind igen sürgős természetű, úgyannyira, hogy néha a tanácsi engedély bevárása — különösen építkezések alkalmával — majdnem lehetetlen, mert az eddigi eljárás szerint, bár nézetem szerint feleslegesen és helytelenül, ezen egyszerű ügy elintézésében a tanács a mérnöki hivatalé mellett a középítési bizottmány véleményét is meghallgatta, sőt a fővárosi közmunkák tanácsának jóváhagyását is kikérte. Ezen eljárási mód nemcsak sok munkát, hanem hosszú időt is igényel, e mellett felesleges és törvényen nem alapul, mert az 1870. évi X. t.-cz. 17. §-ának azon intézkedése, hogy az utak, utczák, terek és mulatóhelyek világítása ügyében hozott határozatok, tervek és költségvetések a közmunkák tanácsa elé végrehajtás előtt mindig felterjesztendők, egyáltalán nem vonatkozhatik olyan kicsinyes intézkedésekre, aminő egy lámpa áthelyezése, vagy amilyen egy fél éjjeli lámpa egész éjjelivé való átalakítása. Ennélfogva az eljárás egyszerűsítése és az ügymenet gyorsítása czéljából javasolom, hogy az egyes lámpák áthelyezése körül a következő eljárás követtessék : A mint valamely magánfél folyamodványa a tanácsi iktatóból a tanácsi II. ügyosztály útján a mérnöki hivatalhoz jut, vagy midőn a mérnöki hivatal egyes lámpa áthelyezését közérdekből szükségesnek találja, a mérnöki hivatal a lámpa áthelyezése iránt saját hatáskörében haladéktalanul intézkedjék és pedig azon elv fentartása mellett, hogy ha a lámpaáthelyezés magánfél folyamodványára a folyamodó érdekében történik, az áthelyezés mindig a folyamodó költségére történjék, sőt ideiglenes áthelyezés esetében a folyamodó a visszahelyezési költségeket is tartozzék megfizetni, mi a féllel írásban is közlendő. Az áthelyezés után erről a mérnöki hivatal által tudomásvétel végett a tanácsnak jelentős teendő. E szerint tehát úgy a középítési bizottmány, mint a közmunkák tanácsának hozzájárulása ezen egyszerű kis ügyben mellőzendő volna. II. Tekintetes Tanács! Az ut árkok áthidalására vonatkozó engedélyek kiadása körül jelenleg a következő hosszú-izalmas eljárás van gyakorlatban . Az arra vonatkozó kérvény a tan. iktatóhivatal útján a tan. II. ügyosztályba jutván, az javaslattétel végett a mérnöki hivatalnak adatik ki. A kérvény már most a mérnöki hivatal kezelő ügyosztálya útján az illető mérnöki szakosztályba jutván, ez az ügyet műszaki szempontból megvizsgálja, a műszaki feltételeket megállapítja és a javaslatot elkészíti, mely javaslat a feltételekkel le tisztáztatván, a I tanácsi II. ügyosztályba vitetik, mely az ügyet tárgyalás végett a tan. III. ügyosztály útjét "›• középitési hetes albizottságnak adja ki, n~ .az ügyet letárgyalván, a tan. III. ügyosztály a tárgyi iratot a tan. II. ügyosztálynak visszaküldi. A tan. II. ügyosztály már most az engedélyt magában foglaló tanácsi határozatot elkészíti, ezen kívül hozzájárulás végett a közmunkák tanácsához átiratot intéz és végül a földesúri jog elismeréséért fizetendő 1 darab ezüst, forint bevételezésére vonatkozó utalványt f elké -/.iti. Ezen fogalmazványok polgármesteri revisió alá bocsáttatnak és azután a kiadóhivatalba küldetnek, hol azok letisztáztatnak, a tisztázat polgármesteri aláírás alá bocsáttatik és azután a tárgyirat fel- és ellenjegyzés végett a számvevőséghez küldetik. A számvevőség a fel- is ellenjegyzést eszközli és a tárgyiratot a tanácsi kiadó hivatalba visszaküldi. Ezek után a tarát kiadó a kézbesítést a tanácsi kézbesítő hivatalain eszközli, így végre kézbesíttetvén a félnek a határozat, a munkálat csak most hajtható végre. Ezekből látható tehát, hogy ezen egyszerű ügy ily módon való elintézése mily sok munkát igényel és a folyamodók az engedélyre mily indokolatlan hosszú időt kénytelenek várni. Minthogy pedig a csatorna-betorkolások tárgyában az 1887. évi 9.874. sz. a. hozott tan. határozattal elrendelt azon eljárás, hogy a mérnöki hivatal a csatornabetorkolási engedélyt rövid úton a folyamodónak adja ki és erről csak a tanácsnak tesz jelentést, a gyakorlatban igen üdvösnek és czélszerűnek bizonyult a mennyiben ezen eljárás mellett sok munka és idő takaríttatott meg, nemkülönben a fél, kérvénye beadása után már harmadnapra az engedély birtokába juthatott; minthogy az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy úgy a középítési hetes albizottmány és a tanács, mint a fővárosi közmunkák tanácsa a mérnöki hivatalnak az útárok áthidalására vonatkozó javaslatai ellen észrevételt soha nem tett és a tanács az engedélyt mindig a mérnöki hivatal javaslata értelmében szokta kiadni, minthogy végül az útárok-áthidalási munkák sürgős természetűek.