Fővárosi Közlöny, 1900 (11. évfolyam, 49-96. szám)
1900-06-15 / 49. szám
szobákat és a hivatalos helyiségeket örökké világítani kellene, ami bizony igen tetemes összegeket nyelne el. De hogy más szempontból is helytelen az átalakítás terve, azt bebizonyította a legutolsó időben a középítési bizottság határozata is. A lapokból értesültem erről. A középítési bizottság egyszerűen nem járult hozzá az átalakításra vonatkozólag benyújtott tervhez, hanem hevenyében ajánlott egy másik tervet, mondván ez talán jobb lesz. Hát bizony egy, egy millió 300 ezer koronás munkára, amelyre már az árlejtés is ki lett írva, az utolsó pillanatban újabb tervekkel előállani, amely terveket Vasziljevits tanácsnok elnöklése mellett a bizottság már végig tárgyalta és mint használhatlanokat elvetett, hogy most azokhoz újra visszatérjenek, az ilyen eljárás bizonyítja, hogy az egész átalakítási terv elhibázott dolog. Ezért nagyon kérem a tisztelt közgyűlést, gondolja jól meg még egyszer, mielőtt a tanács a már megszavazott pénzösszeget ezekre az átalakításokra fordítaná. Előttem szóló tisztelt barátom kifejezést adott ama vádnak, hogy mi szakértők költséges építkezésekbe akarnak belevinni a fővárost. Ezen feltevés ellen én és barátaim a leghatározottabban tiltakozunk. Bennünket semmiféle más szándék nem vezérelt, mint az, hogy ugyanazon költséggel, amelylyel az átalakításokat akarnók eszközölni, egy egységes, jól átgondolt terv alapján, a már megtörtént átalakításokhoz simulva, új szárnyakat építsünk, világos, egészséges helyiségekkel, amelyek egy jobb időkben építendő végleges városházának úgyszólván kiegészítő részei legyenek. Hogy ezt a megoldást annál alaposabban megvalósíthassuk, azt célozzuk, hogy a főváros adminisztrációját egy helyen összpontosítva, lehetőleg függetlenítsük a reprezentációs városháztól, melyre nézve igényeink egyelőre ki vannak elégítve azzal a városházával, amelyben most ülésezünk, itt tanácskozhatunk és határozhatunk ezentúl is, csak okosat és jót határozzunk. Ellenben az adminisztráció munkálkodására a Károly kaszárnyának épületei teljesen elegendők. Engedje meg a 1. közgyűlés, hogy még röviden néhány szót szóljak a költségekről. Azt hangoztatták, hogy azzal a költséggel, amely az átalakításokra meg van szavazza, lehetetlen a mi tervünket megvalósítani. Én beható tanulmányok és lelkiismeretesen összeszedett adatok alapján mondhatom, hogy ezen tervnek megvalósításához a költség elegendő. Ez időszerint egy négyszögöl telket 750—850 frtért be lehet építeni. Ezt a számot alapul véve, indítványunk megvalósítása 1 millió 700 ezer korona költséget igényelne. Igaz, hogy ez a terv e szerint 400 ezer koronával drágább lenne az elfogadottnál, de én azt hiszem, hogy semhogy egy rossz átalakításba belemenjünk, amely idővel más, újabb áldozatot fog igényelni; sokkal helyesebb, ha most áldozunk valamivel többet és jót létesítünk. Mindezeknek alapos megfontolását kérem a 1. közgyűléstől, amidőn remélem, hogy indítványunkat a tanácsnak tárgyalás végett kiadni fogja. (Helyeslés és ellenmondások.) Quittner Zsigmond : Tisztelt közgyűlés ! A mai tanácskozás tárgyát nem az képezi, vájjon a központi városháza Károly-utczai és Rostély-utczai szárnyai átalakíttassanak-e, vagy pedig lebontás után újjáépíttessenek, hanem a felett tanácskozunk, vájjon az átalakításba minden további megfontolás nélkül menjünk-e be, vagy pedig utasítsuk a tanácsot, hogy tegye tanulmány tárgyává, váljon csakugyan lehetséges-e a két oldalszárny lebontása után azt ugyanazon költséggel vagy csekély többköltséggel, újonnan felépíteni akkép, hogy a közigazgatás czéljának jobban feleljen meg és a jövendőbeli szabályozásba is jobban illenék bele. Midőn ezen, a főváros jelenére és jövőjére nézve főfontosságú kérdés felett határozunk, ezt alaposan és helyesen csak úgy tehetjük, ha előre elképzeljük, hogy minő lesz az állapot az egyik és minő a másik esetben. Ha az oldalszárnyat átalakítjuk, akkor az 1.300.000 korona költséggel (a telket nem számítva) oly hivatalos helyiségeket teremtünk, melyek sötétek, egészségtelenek, czélszerűtlenek és pedig bármikép történjék az átalakítás. Nem szólva azon hiábavaló többköltségről, melyet ezen sötét, hasznavehetetlen, túl nagy helyiségek fűtése, világítása és fentartása fog okozni, kérdem, vájjon követelhetjük-e tisztviselőinktől, hogy testtel-lésekkel buzgón szolgálják a fővárost akkor, midőn őket elkárhoztatjuk arra, hogy egy emberéletet sötét egészségtelen helyiségekben töltsenek. Szenvedni fog a közszolgálat és szenvedni fognak a főváros pénzviszonyai. Városszabályozási szempontból az átalakítás felette kedvezőtlen. A t. tanács egy része fél a szabályozástól és szeretne ezen kérdés elől kitérni. Vannak azonban kérdések, melyek elől kitérni nem lehet. Ezen kérdések elől kitérni a szruetmadár politikája, aki a homokba dugja fejét a veszély előtt. Bármikép is akarnánk e kérdés elől kitérni, az igen rövid idő múlva fog az ajtón kopogtatni, és akkor előtte elzárni nem lehet. Mert ezen kérdés is már megérett, azt meg kell oldani. Elég, ha egyik vagy a másik szemben levő telek tulajdonosa kéri az e telke végleges szabályozásának a meghatározását és íme az egész szabályozási kérdés fel van vetve és milliók árán kénytelenek leszünk a szabályozást magántelkek kisajátításával végrehajtani, mert az ilyen kérvényt a fennálló szabályzat szerint egy évnél tovább függőben tartani nem lehet — azután érdemlegesen el kell intézni. De felette káros az átalakítás a végleges városháza felépítésének szempontjából is. Mert ha erre kerül annak idején a sor, nem fog egyéb hátramaradni, mint a most 1.300.000 korona költséggel átalakított szárnyépületeket lebontani, a hivatalokat újból decentralizálni és ugyanezen a helyen a végleges városházát felépíteni. De mi történik az ellenkező esetben, ha t. i. a t. tanácsot utasítani méltóztatik, hogy tanulmányozza, váljon csakugyan lehetséges-e lényeges többköltség nélkül, az új építés és szabályozás? A tanács saját szakközegei által fogja a kérdést tanulmányoztatni, saját illetékes szakbizottmányaink által fogja tárgyaltatni és azután kész tervekkel, költségvetéssel és számításokkal fog a t. törvényhatósági bizottság elé járulni. Ha azt fogja mondani, hogy nem lehet ezen költséggel az új építést létesíteni akkor mindenki meg lesz nyugtatva.