Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 1-50. szám)
1907-01-01 / 1. szám
lyek a vízdíjnak vagy vízvétel módjának megváltoztatását vonják maguk után", — a laikus által könynyebben érthető „bármely módosítás történik" szöveggel javasoljuk pótolni. A 10. §. második bekezdésében „a kérvényhez" szó után „két példányban (egyik vászon)" szavak szúrandók be. Ugyancsak ezen szakasz utolsó bekezdésében a „telektulajdonos" szó „ingatlantulajdonos" kifejezéssel volna helyesbítendő. A 20. §. utolsó pontját, a magánvezeték fagy ellen való elzárhatási feltételeinek meghatározása érdekében következőleg javasoljuk szövegezni: „Fagy ellen való védekezés czéljából a magánvezeték csakis akkor zárható el, ha az alkonyat beálltával legalább —5° Celsius hideg van; ha pedig a hideg a —10°-os Celsiust is meghaladja, akkor a vízvezeték időrőlidőre nappal is elzárható." A 21. §. második bekezdésében foglalt rendelkezést, hova az építési engedélyhez nem kötött építés nem tartozik, a következő szövegezésben javasoljuk: „Ugyanezen elbánás alá esik, a ki a vízmű vizét építési engedélyhez kötött épitési czélokra. . . A 23. §. 2. pontjában az első „mint" szócska után, az „azt" szócska beszúrását javasoljuk. A 24. §. kilenczedik bekezdésének utolsó „bejelenti" szava elé, „további eljárás czéljából" meghatározást felvenni javasoljuk. A 26. §. alá negyedik bekezdésként elfogadni javasoljuk a következőket: „Hálófülkék (alkov) területe a szobák területébe számítandó be." Ugyanezen szakasz utolsó mondatában a „három" helyett „15" volna elfogadandó. A 28. §-ban a „30" helyett, mindenhol „60" volna felveendő. Ezen kívül ugyanezen szakasz harmadik bekezdésének második mondatában, e szavak után: „nap múlva" — „egy éven belül" szavakat javasoljuk a szövegbe felvenni. A 29. §. negyedik bekezdését a világosabb értelem czéljából a következőleg javasoljuk szövegezni : „A vízmérő sértetlen megőrzéséért az ingatlantulajdonos, illetve a külön vízmérővel ellátott helyiség bérlője felelős és tilos azt leszerelni, helyéről eltávolítani, vagy azon bármi változtatást tenni. A 21. §-ban meghatározott bírság a most jelzett esetekben közreműködő ..." A 36. §-ban a „telektulajdonos" szót az „ingatlantulajdonos" szóval javasoljuk helyettesíteni. A 37. §. harmadik bekezdésében, a „felszerelési" szó törlésével, a következő szövegezést javasoljuk : „A vízművek igazgatósága által a fél számlájára végzett munkák ..." A 38. §-t kiegészíteni javasoljuk a következő szövegezéssel: „A vízdíj, a vízmérő használati és vizsgálati díja, továbbá a fél számlájára végzett munkák költsége, a kárösszeg, valamint ..." A 39. §. első bekezdésének stiláris módosítására a következő szöveget javasoljuk: „A vízdíj és vízmérők használati és vizsgálati díja személyes tartozásként azt terhelik, ki ezen díjak esedékessége (37. §.) idején az ingatlan tulajdonosa, a jelen szabályrendelet alapján a fél számlájára végrehajtott munkák költségei pedig azt, aki ezen munkák végrehajtása idejében az ingatlan tulajdonosa." Ugyanezen szakasz negyedik bekezdését a következőleg javasoljuk szövegezni: „Az ingatlan tulajdonosa köteles a bérlő változását legalább nyolcz nappal, legkésőbb azonban az új bérlő beköltözését megelőzőleg 48 órával előbb ..." A szakasz nyolczadik bekezdésében „a 21. §. szerint" törlendő s helyébe „500 koronáig terjedő pénzbirsággal" szavak írandók, mert a szóban forgó esetekben, a főváros károsodását eredményező csalás is fenforog, mely tehát súlyosabb megtorlást igényel. A 40. §. és a következő szakaszokban mindenhol, ahol a tervezet szövege „felszerelési munkákról" szól, azt a „fél számlájára végzett munkák" szövegezéssel javasoljuk helyesbíteni, miután a vízművek igazgatósága felszerelési munkákat egyáltalán nem eszközöltet. Ugyancsak a 40. §. negyedik bekezdésének ezen szavait „jövedelmek felosztásától" törölni s ezen meghatározással: „bírói zárlat foganatosítása napjától" helyettesíteni javasoljuk. Ugyanezen szakasz végére, a főváros gazdasági érdekeinek megóvása czéljából a következők felvételét hozzuk javaslatba . . . „és ha a vételár felosztása felett tartandó sorrendi tárgyalásig be nem fizettetnek, ezek és az 1881. évi LX. t.-czikk 189. §-a értelmében a vételárból előnyös tételként sorozandók." A szabályrendelet tervezet 43. §-át, a vízszolgáltatást eszközlő fővárosnak okozott károk közigazgatási úton leendő megállapíthatása czéljából a következőleg javasoljuk szövegezni: „A Vízdíjak, vízmérőhasználati és vizsgálati díjak, valamint a fél számlájára végzett munkák költsége és a hiányzó vízmérőnek az ingatlan tulajdonosát, illetve a külön vízmérővel ellátott helyiség bérlőjét terhelő kárösszeg kivetése." Ennek folyományaként a második bekezdés is a következőleg módosul: „A vízdíjak, vízmérőhasználati és vizsgálati díjak, valamint a fél számlájára végzett munkák költsége és a kártérítési összegek fizetése." A díjszabás-tervezet 4. §. 1. pontját, tekintettel a 35. §. második bekezdésében foglaltakra, a következőleg javasoljuk módosítani: „A szabályrendelet 35. §-ában felsorolt épületek után a rendes vízdíj — a főváros önköltségének sérelme nélkül — 50°/6-ig engedhető el." Végül ugyanezen szakasz utolsó bekezdésének világosabb szövegezéséül a következőt javasoljuk elfogadni: „Ezen százalékos engedmény megállapításánál mindegyik negyedévi tényleges fogyasztás külön számolandó el és sem több negyedévi, sem különböző helyeken történt fogyasztásra vonatkozó kivetést egyesíteni nem szabad." Kell Budapesten, a jogügyi bizottmány által a vízszolgáltatási szabályrendelet és díjszabás-tervezet tárgyalására kiküldött albizottságnak 1906. évi május hó 28-án és október hó 19-én tartott üléséből. Dr. Szalay Sándor s. k., Melha Kálmán s. k., albiz. jegyző, t. főügyész, albiz. elnök.