Fővárosi Közlöny, 1907 (18. évfolyam, 51-96. szám)
1907-06-24 / 51. szám
ff FŐVÁROSI M 0 C KÖZLÖNY BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden kedden és pénteken. ELŐFIZETÉSI ÁR : (a közügyeket tárgyaló mellékletekkel) Egész évre . 12 K. Félévre . 6 K. A törvényhatósági bizottság rendes és póttagjai részére díjtalanul küldetik. Szerkesztőség: Központi városház, Házinyomda. Kiadja: Budapest székesfőváros közönsége. Felelős szerkesztő : HAJNAL ISTVÁN. A lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalhoz (központi városháza, házinyomda) intézendő. Hirdetések kizárólag Goldberger A. V. hirdetési irodájában IV., Váczi utcza 20. sz. a. vétetnek fel. A lakások pontos bejelentését kéri a kiadóhivatal. TARTALOM : 1. A törvényhatósági bizottság 1907. évi junius hó 21-én tartott rendes közgyűlése. (II. nap.) 2. A tanács határozata a tabáni plébánia-templom helyreállítása és a városligeti és a népligeti árubódék és mutatványos parczellák bérbeadása ügyében. 3. A pénzügyi bizottmány ülése f. hó 21-én. 4. Hivatalos hirdetmények és kimutatások. HIVATALOS RÉSZ. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságánál 1907. évi junius hó 21-én (pénteken) délután 4 órakor tartott rendes közgyűlése. — II. nap. — Elnök: Fülepp Kálmán főpolgármester. Jegyző: Földváry Antal főjegyző Elnök a közgyűlést megnyitván, bemutatja a szavazatszedő küldöttség jelentését a szerdán eszközölt választások eredményéről és ehhez képest a fővárosi közmunkák tanácsába dr. Bárczy Istvánt, a pénzügyi és gazdasági bizottmányba Jenei Vilmost, a katonaügyi bizottmányba dr. Kozma Jenőt, a közlekedésügyi bizottmányba Szekula Gyulát, a népszínházi bizottmányba Hatvany Deutsch Józsefet és a közoktatásügyi bizottmányba dr. Baseli Gyulát, Kasits Pétert, Novák Sándort és dr. Vázsonyi Vilmost törvényesen megválasztottaknak jelenti ki. Következett ezután folytatólagos tárgyalása a bizottmányi és tanácsi előterjesztésnek az aratósztrájkok esetére katonai segítség igénybevétele ügyében hozott közgyűlési határozatra. Dr. Melly Béla tanácsnok szól mindenekelőtt, aki azt hiszi, hogy a múlt közgyűlésen elhangzott heves kifakadások inkább az előterjesztés téves magyarázatából, vagy talán onnan eredtek, hogy az előterjesztést nem méltatták kellő figyelemre. Amidőn a közgazdasági és közélelmezési bizottmány az előterjesztését a közgazdasági ügyosztály javaslatára megtette és ahhoz a tanács is hozzájárult, az az intenczió vezette, hogy a társtörvényhatóságok megkeresésével szemben a főváros lojálisan járjon el, mert végtére is Budapest Magyarország fővárosa, Budapest érdekei a főváros határköveinél nem végződhetnek és a fővárosnak igenis nagy szüksége van a törvényhatóságok szimpátiájára, mert ha ez meglett volna a múltban, a fővárosnak már igen sok törekvése sikerre vezetett volna. De erre a szimpátiára a fővárosnak már legközelebb is nagy mértékben szüksége lesz. Amikor azonban a bizottmányt, valamint a tanácsot az az intenczió vezeti, hogy lojálisan járjon el a társtörvényhatóság köriratával szemben, akkor nagyon természetesen kötelessége a fővárosnak azt helyesen interpretálni abban a felfogásban, amely felfogást az állami és szociális életnek fejlődése és alakulatai megjelölnek. Felolvassa ezután a közgazdasági és közélelmezési bizottmánynak a Fővárosi Közlönyben is közölt javaslatát és ennek alapján konstatálja, hogy az a felfogás, mely e bizottmány interpretációjában megnyilatkozik, mondhatni teljesen ugyanaz, ami megnyilatkozott Vázsonyi felfogásában is. Lehet, hogy talán maga az előterjesztés bizonyos tekintetben az előző passzussal szemben nem egészen világos, de az intenczió, amelylyel ezt a tanács a közgyűlés elé hozta, nem lehetett más, mint amit jelzett. És amidlőn a főváros egy önálló felterjesztésben a maga álláspontját kifejti az országyűlés előtt, akkor az az álláspont nem lehet más, mint visszhangja annak, ami a közgazdasági és közélelmezési bizottmány interpretácziójában megnyilatkozott és amit Vázsonyi felszólalásában jelzett. Az az intenczió — úgymond — amelyet Vázsonyi ostorozott, sem érzelmeinkben, sem gondolkozásunkban, sem észjárásunkban nincs meg és biztosíthatja őt, hogy e tekintetben a tanácsot semmilyen kérdésben ilyen álláspont nem vezeti. (Helyeslés.) Máttyus Arisztid csak a lapokból értesült a múlt közgyűlés lefolyásáról és megvallja őszintén, hogy nem nagy örömet okozott neki a vita. Argumentum talán még nem volt elég, de sok volt a személyes