Fővárosi Közlöny, 1917 (28. évfolyam, 1-22. szám)
1917-01-05 / 1. szám
foglaltatik — menetközben Ő Felsége a Polgármesterhez „nyájas szavakat is intézett"; ezenkívül ugyanígy kísérte a küldöttség a szent koronát a várpalotából a koronázó templomhoz és innen visszavaló útjában. A két várost és most, az egyesítés után, Budapest székesfővárost megillető e díszes jogoknak úgy az alkotmányosság szempontjából, mint a polgárság megbecsülésének jeleként oly értéket kell tulajdonítanunk, hogy azoknak érvényesítése és ez ősi szokás folytonosságának a biztosítása legszentebb kötelességünk. A mostani koronázási szertartásra vonatkozó első tervezetben a jogaink érvényesülése egész terjedelmében megfelelően biztosíttatott is; a végleges koronázási szertartási rend szerint azonban a székesfőváros küldöttsége már nem szerepel Ő Felsége közvetlen kíséreteként. Azon különleges körülményeknél fogva, melyek a koronázási szertartásoknak a megrövidítésére és egyszerűsítésére vezettek, másfelől tekintettel arra, hogy a székesfővárosnak az ország fővárosához és a király székvárosához méltó szereplése egyébként biztosíttatott, megnyugodtunk abban, hogy a főváros küldöttsége ez alkalommal kivételesen nem az ősi formák közt vesz részt a koronázáson. Mégis kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy a székesfővárosnak a koronázásban való részvétel ősi módjára nézve fennálló kiváltságához ragaszkodunk, ebbeli jogunkat a jövő nemzedék számára érintetlenül fenntartani és a jövőre nézve feltétlenül érvényesíteni kívánjuk. Keit Budapesten, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1916. évi december 20-án folytatólag 21-én tartott rendes közgyűléséből. A kerületi elüljárók értekezlete. — 1916. évi november 27. és december 11. és 12. napjain. — A kerületi elüljárók 1916. évi november 27. és december 11. és 12. napjain értekezletet tartottak. Jelen voltak: Hanvai Sándor kir. tan., kerületi elüljáró elnöklete alatt: dr. Szalay Sándor II., Gergelyi Sándor III., Gerecky Zsigmond IV., Rupp László VI., Dévény Gyula VI., Rózsavölgyi Antal VIII., dr. Emőd József IX., dr. Szepessy Rezső X. kerületi elüljárók, Csaplovich Pál V. ker. helyettes elüljáró, Badál Ede főjegyző,az I.ker. elüljáró helyett és végül dr.Mártonffy Márius fogalmazó az értekezlet jegyzője. Az értekezleten a következő ügyeket tárgyalták: 93. A kerületi elüljárók a tanács felhívására tárgyalták a népjóléti igazgatás szervezéséről szóló szabályrendelet végrehajtása tárgyában a kerületi elüljáróságok és a velük kapcsolatos közigazgatási szervek részére kidolgozott szolgálati utasítás tervezetét és arra a következő észrevételeket tették. A szolgálati utasítás tervezete a gyakorlati követelményeknek megfelel, amennyiben az intézkedések alaposságát biztosítja és emellett az eljárás egyszerűségét és gyorsaságát is következetesen keresztül viszi. A részleteket illetőleg a kerületi elüljárók — eltekintve néhány csekélyebb jelentőségű szövegmódosítástól — különösen az alábbi két pontra vonatkozólag kívánnak megjegyzést tenni: 1. a kerületi népjóléti igazgatás vezetésének a ker. elüljáró által megbízott helyettesre való állandó átruházása ; 2. a „népjóléti iroda" elnevezés tekintetében. Ami a népjóléti igazgatás vezetésének átruházását illeti, a kerületi elüljárók a helyettesítésnek a szolgálati utasítás tervezetében kontemplált módjától eltérőleg azon az állásponton vannak, hogy a népjóléti ügykörben is teljesen meg kellene tartani a ker. elüljáró helyettesítésének az 1893. évi XXXIII. t.-c. 14. §-ában megállapított rendszerét. A „kerületi népjóléti iroda" elnevezés helyett a kerületi elüljárók „a kerületi elüljáróság népjóléti osztálya" elnevezést hozzák javaslatba, egyrészt, mert az „osztály" elnevezés a kerületi elüljáróságok szervezetében egyes önálló ügykörök megjelölésére már egyébként is használatos (pld. számvevőségi, adószámviteli stb. osztály); másrészt, mert a kerületi elöljáróságoknál az „iroda" szót már a kezelő hivatal elnevezésére használják, ami könnyen félreértésekre adhatna alkalmat. De általában is : az „iroda" szó kezelő hivatali jelleget fejez ki s így nem szolgálhat az érdemleges funkciókat végző népjóléti igazgatási szerv megnevezésére. Végül a kerületi elüljárók behatóan foglalkoztak az új rendszer életbeléptetésével előreláthatóan felmerülő nehézségekkel is, különösen a személyzet és az elhelyezés kérdésével. A személyzetben — különösen a kezdet nehézségei közepette — egyik-másik népesebb kerületben előreláthatólag érzékeny hiány fog mutatkozni. Ezért a kerületi elüljárók arra kérik a polgármestert, hogy a kerületi népjóléti igazgatás céljaira közgyűlésileg már engedélyezett személyzet kirendelése iránt mielőbb intézkedni, amennyiben pedig egyes kerületekben még ez a munkaerő sem lenne elégséges — ami előreláthatólag szintén be fog következni — akkor a szükséges utánpótlásokról is gondoskodni szíveskedjék. A helyiség kérdésében a kerületi elüljáróknak az az észrevételük, hogy a népjóléti ügyeket egyelőre a legtöbb kerületi elüljáróságnál helyi akadályok miatt nem lesz lehetséges úgy, amint az a szolgálati utasításban lefektetett ügyviteli elvek természetének a legjobban megfelelne egy (vagy több összefüggő) helyiségben koncentrálni. Kívánatos azonban, hogy mihelyt a viszonyok megengedik, a helyiség kérdése is megfelelő megoldást nyerjen, mert ehhez az ügyvitel gyorsasága és zavartalansága szempontjából fontos érdekek fűződnek. ÍM: A „Budapesti állatvásár pénztár r.-t." igazgatósága 10.000 koronát küldött a polgármesternek oly célból, hogy annak felerészéből szegénysorsú egyének részére, elzálogosított téli ruháik kiváltására készpénzsegélyek engedélyeztessenek, felerészéből pedig tüzelőszer, esetleg petróleum vásároltassák és osztassák ki a szegények között. A kerületi elüljárók ennek a jótékony célú adománynak a felhasználására vonatkozólag azt javasolják, hogy az egész összeg az adománypénzek felosztására nézve megállapított kulcs szerint osztassék fel a kerületi elüljáróságok között, azzal, hogy minden egyes kerületi elüljáróság a rá eső összeg felerészét elzálogosított téli ruhák