Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)
1921-01-14 / 2. szám
Dr. Zielinski Szilárd: Az egyetemek milyen áron fogják kapni a gázt és a villanyt? Dr. Ripka Ferenc vezérigazgató: Mint a közkórházak, városi és állami hivatalok. Elnök: Ez helyesebben így lesz szövegezhető: Közkórházak, állami és városi közintézetek. Szigeti János: Ha a szociális gondolat érvényesül, nem lehet egységes tarifát megállapítani. A fix fizetéses alkalmazottak legjobban érzik a megélhetés nehézségét, a munkateljesítmény csökkenését a beszerzés nehézségei is nagy mértékben előidézik. Ragaszkodik indítványához, mert attól tart, hogy a közalkalmazottak közé a vasúti alkalmazottakat nem fogják hozzászámítani. Elnök: Kimondja a határozatokat: A pénzügyi bizottság úgy a gáznál, mint a villanynál hozzájárul azon kedvezményekhez, amelyeket a világítási üzemi bizottság javaslata magában foglal, kiegészítve Ripka vezérigazgató precízebb szövegezést kívánó javaslatával. Elfogadja továbbá a bizottság a közalkalmazotti minőségnek az eredeti előterjesztésben foglalt meghatározását, amely szerint közalkalmazott alatt az értendő, aki az állam részéről háborús és drágasági segélyben részesül és a pénzügyminisztérium idevonatkozó kimutatásában fel van véve. Szigeti bizottsági tagnak a közalkalmazotti minőségnek az összes vasúti alkalmazottakra való indítványát a bizottság nem fogadja el, ugyancsak elveti Szigeti bizottsági tagnakazt az indítványát, hogy a villany ára a háztartások számára a 3000 kwórán felüli mennyiség után 1 koronában állapíttassák meg. Áttérve a gáz- és elektromos művek költségelőirányzatának vitájára: kibithi Horváth János: kifogásolja a költségvetéseket, hogy azok nem felelnek meg annak a célnak, amelyet szolgálniok kellene. Nem elég szemléltetők, nem bírálható meg belőlük a gazdaságosság elvének helyes keresztülvétele a takarékosság helyessége stb. A felsorolt adatokból nem látni, hogy az illető összegek tényleg és a fölvett mértékben szükségesek-e. Kifogásolja az előre nem látott javítások beállítását is. A kísérő jelentés szintén legnagyobb részt csak a számszerű adatok puszta megismétlése. A gázművek költségelőirányzatában nincsenek benne olyan kiadások, melyek pedig a jelentés szavaiból következtetve ugyancsak fel fognak merülni, ilyen az új gázmérők beszerzése, a csőfektetések, az utcai lámpások felállítása és átalakítása, a gyárakban felmerülő beruházások költsége, pedig ezek „rendes évi" szükségletek, amelyeket akkor is teljesíteni kell, ha többlet jövedelem nem lesz, azért is kér az igazgatóság felhatalmazást, hogy automatikusan az árakat emelhesse. A gazdálkodás ellenőrzése és irányítása céljából javasolja, hogy a költségelőirányzat visszaadása mellett utasítassék a gázművek igazgatósága, hogy az adatokat részletező indokolást adjon, amelyből megállapítható legyen, hogy az előirányzati összegek részleteikben hogyan oszlanak meg és úgy a személyzeti, mint a dologi kiadások megoszlása kategóriák és minéműségük szerint kimutattassék. A költségelőirányzatba vétessenek fel a jelentésből kitűnőleg tényleg felmerülő többi összegek is, hogy ily módon a költségelőirányzat teljes is legyen. Ugyanez áll nagyban és egészben az elektromos művek némileg már részletesebben összeállított előirányzatára; ez az 1920. I. félévi kiadásokra hivatkozik, mint tapasztalati adatokra, azonban ezeknek a részletei a bizottság előtt ismeretlenek. Hoszú István: A szén árát csak hónapok múlva lehet számításba venni, a bányák is folyton emelik a szénárakat, így pedig lehetetlen a pontos kalkuláció, azért hozzájárul ahhoz, hogy az igazgatóság felhatalmazást kapjon a gáz árának esetleges emelésére. Az üzemi tartalékolás sem lesz, úgy látszik, az árak folytonos emelkedésével szemben elegendő. Ajánlaná, hogy az üzemek lépjenek érintkezésbe az illetékes tényezőkkel, hogy a szénárakat két-három hónapra előre fixírozzák. A gázgyári koksz árának 100 koronáról 130, 150 koronára való felemelését javasolja, valamint a kátrány eladási árának 10%-os emelését. A személyzet szaporítását a fogyasztók növekedése folytán indokoltnak látja. Kérdi végül, milyenek a szénellátás javaslatára a kilátások és továbbá, mi volt az oka annak, hogy karácsony előtt a ferencvárosi gázgyárnál zavarok voltak? Dr. Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgató: A gázgyár csakis barna szenet kap, ez rontja a kemencéket, a költségeket fokozza, de az üzem fenntartását mégis lehetővé teszi. A doppel-gáz kérdésével foglalkoznak és kísérleteznek. A gáz nagy kéntartalmát a tatai barna szén okozza, a Németországból beszerezhetővé vált gáztisztító anyag javítani fog a helyzeten. Való, hogy a költségvetés rövidre van fogva, de ez így van minden gázüzemnél a világon. Három bizottsági tag ki van küldve a gázgyár igazgatóságába, ezek végig vizsgálták az előirányzatot és megkapván a felvilágosításokat, rendben találták. Ezenkívül minden bizottsági tagnak jogában áll elmenni és felvilágosítást kérni. A gázgyár a szén árak emelkedését előre látva, tényleg 24 koronát tartalékolt métermázsánként, azonban ez már most is fogytán van. A gázgyári koksz most olyan silány, hogy annak 130 koronás ára nem emelhető. A kátrány 50% vizet tartalmaz és azt házilag dolgozzák fel. A külföldi szén behozatalára alapos kilátások vannak. A párisi jóvátételi bizottság elismerte a magyar követelések jogosságát és utasította a cseh kormányt, hogy a békeszerződés értelmében Magyarországot megillető kontingens kiadassék, úgy hogy január folyamán valószínűleg meghívót kapunk az érdemi tárgyalás felvételére. Egyébként a szénbizottság a gázgyár részére szükséges minimális szénmennyiséget kiutalja. A ferencvárosi vízgázgyárnál előállott zavart az államvasút egyik vonalán előállott kocsitorlódás okozta. Elnök : Kimondja a határozatokat: a bizottság bibithi Horváth János indítványának elvetésével elfogadja a gáz-, valamint az elektromos művek 1921. évi költségelőirányzatát. Hozzájárul továbbá dr. Ripka Ferenc azon indítványához, hogy a közkórházak, állami és városi közintézetek részére szolgáltatott gáz ára 5 korona legyen, a nem háztartási gáz ára marad 10 korona. A közadakozásból és alapítványokból fentartott emberbaráti és nevelőintézetek részére a legutóbbi 3 évi átlagos fogyasztás mennyiség erejéig a gáz ára 2 korona legyen. Megjegyezvén, hogy a napirendre felvett többi tárgy a következő ülésre marad, az ülést bezárja. II. — 1921. évi január 7-én. — A pénzügyi bizottság 1921. évi január 7-én Folkusházy Lajos alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Előadó volt dr. Buzsáki Rezső tanácsjegyző.