Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)
1921-01-14 / 2. szám
olcsóbb, mint a kórházakban, örülni kell, hogy a szerződés szerint ők betegápolást vállalni kötelesek. A betegek szétosztásának kérdését — bár a betegek száma ma megint szaporodik, — az ügyosztály megfontolás tárgyává fogja tenni. A fehérneműt a lehető legjobban kímélik, állandóan javítják, még 4 évenkint sem selejtezik, a mosószereket a vegyészeti intézet megvizsgálja, az erre vonatkozó indítványhoz hozzájárul. Az élelmezésre vonatkozó panaszokat az illető panaszt tevő bizottsági tagokkal érintkezésbe lépve, mindig a legszigorúbb vizsgálat tárgyává teszik, kéri a költségvetés elfogadását. Dr. Csupor József tanácsnok: Ha az állam a költségvetés összeállításnál a gazdasági évet veszi alapul, akkor ennek olyan fontos okai lehetnek, amelyek a fővárost is arra késztetik, hogy erre a rendszerre térjen át; az állam az ápolási díjakat is a gazdasági év tartamára állapítja meg, tehát helyesnek látszott a közkórházi költségvetést is a gazdasági év tartamára megállapítani, különösen a jelen esetben, amikor az ápolási díjak június végéig vannak megállapítva. A következő kórházi költségvetést oly időben kell összeállítani, hogy a miniszternek módjában legyen e szerint megállapítani az ápolási díjakat; mivel azonban akkor egész évre előre kell majd költségvetést készíteni, az még kevésbé lehet reális és így az ápolási díjak is változni fognak. Az ápolási díjakat tehát tulajdonképen csak két-három hónapra kellene megállapítani, ez irányban tehetne felterjesztést is a közgyűlés a miniszterhez. Dr. Szabó Imre tiszti főorvos: A kórházi fehérnemű erősebb, mint a többi, azonban mivel tovább használják és behatóbban kell tisztítani, mégis jobban rongálódik, a legnagyobb kímélés ellenére is. A közkórházakban csak annyi férőhely van, hogy a heveny eseteket és a baleseteket tudják ellátni, a szegény betegeket a hatósági orvosok kórházba helyezni nem tudják, üres ágy csak a fertőző kórházban van, itt azonban a járványokra mindig készen kell lenni. Nem ajánlja, hogy bármelyik kórházat becsukják. Kibithi Horváth János: Indítványát visszavonja és az általa elmondottakat csak a tanácsnak figyelmébe ajánlani kívánja. A kórházak helyesebb kihasználására vonatkozó indítványát pedig elejti. Elnök: Kimondja a határozatokat. A bizottság az előterjesztést elfogadja azzal a kiegészítéssel, hogy a tanács tegyen a közgyűlésnek előterjesztést arra nézve, hogy az ápolási díjak éppen a költségvetés realitása szempontjából ne egész évre, hanem negyedévenként állapíttassanak meg, valamint a tanács figyelmébe ajánlja dr. Platthy Györgynek a fehérnemű mosatására tett észrevételeit. Dr. Buzsáki, Rezső tanácsjegyző ismerteti az előterjesztést az Új Szent János-kórházi tüdőbeteg pavillonok építésének befejezéséhez szükséges államsegély kieszközlése ügyében. Dr. Platthy György: Kérdezi, ki vigyáz most az épületre? Rózsás Pál főmérnök: Ezidőszerint a vállalkozó kötelezettsége az őriztetés, néhány munkása ott lakik, akik nappal dolgoznak is. Elnök: A kórház is utána nézhet, mert a fővárosnak is érdeke, hogy az anyag megmaradjon. Dr. Bozóky Ádám : Kéri, hogy az ápolási díjak gyakorlatiasabb behajtási módjának megbeszélésére őt is hívják meg. Elnök az ülést bezárja. Az Idegenforgalmi Hivatal felügyelő bizottságának ülése. — 1921. évi január 4-én. — Az Idegenforgalmi Hivatal felügyelő bizottsága 1921. évi január 4-én délelőtt 10 órakor dr. Buzáth János alpolgármester, majd dr. Lobmayer Jenő tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. Előadó dr. Rostagni Achilles tanácsjegyző volt. Elnök üdvözli a megjelenteket és a bizottságot megalakultnak nyilvánítja. Kifejti ezután, hogy az idegenforgalom érdekében a magyarság ezelőtt vajmi keveset tett, mert megelégedett azzal, hogy a sors által idevetett idegeneket megvendégelte és szórakoztatta. A külföldiek jól érezték itt magukat, de viszonyainkról nem tájékozódtak eléggé; meggyőződésük azvolt, hogy gazdasági szempontból nem állunk olyan fokon, hogy érdekükben állana velünk gazdasági összeköttetést létesíteni. Teendőnk most már az, hogy a múlton okulva az idegenforgalom ügyét az állam segítségével lehetőleg szervesen, reális alapon fejlesszük. Kéri a bizottság tagjait, hogy a fővárost ebben a munkájában támogassák és az idegenforgalom ügyét meleg szeretettel karolják fel. Napirend előtt Zilahy Dezső idegenforgalmi hivatali igazgató részletesen ismerteti az idegenforgalmi hivatal eddigi működését és jövő munkaprogramjját. Elnök a nagy tetszéssel fogadott ismertetésért a bizottság köszönetét fejezi ki. Becsey Antal szükségesnek tartaná, hogy a nálunk megforduló amerikaiak útján ellensúlyozzuk azokat a hazug híreszteléseket, amelyek viszonyainkról magyar és amerikai lapokban megjelennek. Az idegenforgalmi hivatal munkaprogrammjára vonatkozólag megjegyzi, hogy a vásár jellegű kiállítások fokozottabb mértékben való felkarolása és előkészítése elsőrendű fontosságú volna. Az árumintavásárok mellett az ilyen kiállítások sok keletről jövő áru kicserélésére nyújtanának alkalmat. Zilahy Dezső kijelenti, hogy az idegenforgalmi hivatal ebben a tekintetben is állandóan résen áll; jelenleg is tanácskozások folynak a tavaszi keleti vásár ügyében és ezenkívül tervbe van véve a milanói és a varsói vásáron való részvétel is. Szigeti János kérdést intéz, hogy az idegenforgalom ügye hogy áll az állami kormányzat részéről. Zilahy Dezső igazgató válaszában közli, hogy a Wekerle-kormány az idegenforgalom jelentőségét elismerte és Szterényi miniszter annak idején át is írt a fővároshoz az együttműködés érdekében és kérte, hogy a főváros idegenforgalmi szervét bocsássa rendelkezésére. Az idegenforgalmi hivatal adott helyiséget az állami szerveknek is. A forradalom azonban mindent elsöpört és azóta az idegenforgalom érdekében állami részről nem sok történt, működött egy idegenforgalmi iroda, amelyet azonban 1919. októberében az akkori kereskedelmi miniszter minden indokolás nélkül beszüntetett. A mostani kormányzat ismét érdeklődést tanúsít az idegenforgalom iránt. Szigeti János. Azért vetette fel a kérdést, mert az idegenforgalom emelése nem pusztán lokális, hanem országos érdek is. Ez nem képezheti egyedül a fővárosnak a feladatát, hanem egyúttal kormány-