Fővárosi Közlöny, 1926 (37. évfolyam, 1-17. szám)
1926-01-15 / 2. szám
A kiosztás technikáját illetően nem tartja célszerűnek, hogy az elüljáróságoknál kell a munkanélkülieknek jelentkezniük, mert a sokezer jelentkező kénytelen lesz órákhosszat sorbaállni. Decentralizálni kell tehát a jelentkezést és evégből felajánlja a szociáldemokrata munkásszervezetek segítségét, akik helyiségeket bocsátanának evégett a főváros rendelkezésére; valószínűleg ugyanezt megtennék a keresztényszocialista szervezetek is és kölcsönösen ellenőrizhetnék egymást, hogy pártszempontból ebből előnyt egyikük se szerezzen. A jelentkezést úgy kell lebonyolítani, hogy az emberek várakozás nélkül bejelenthessék az igényüket, lehetőleg kevés okmány bemutatását kell megkövetelni, csak olyat, amely az illetőnek személyazonosságára, rászorultságára és munkaviszonyaira vonatkozik. Kéri, hogy ajánlatát vegyék figyelembe. Raffay Sándor: Szintén fontosnak tartja, hogy a segély kiosztása mielőbb megtörténjék, ezért a formalitások lehetőleg mellőztessenek és már az újabb közgyűlési határozat előtt is kifizessék a segélyeket. Éppen ezért aggódik, hogy az ügyosztály által tervezett jelentkezés az elüljáróságoknál nagyon hosszadalmas lesz, mert mindenkinek jelentkezési lapot kell kitöltenie, okmányokkal kell magát igazolnia. Ha más módot eszelnek ki, akkor sokkal helyesebb, ha az elüljáróságon történik a jelentkezés, mint bármilyen más szervezetben, mert ez utóbbi megoldásnak mindenesetre bizonyos mellékíze volna, amit némelyek helytelenül magyaráznának ki, vagy használnának fel. Ha a főváros adja a segélyt, akkor maradjon ez a közhatóság kezében és elbírálása alatt. Ismételten kéri, hogy redukálják a jelentkezéssel járó sok nehézséget, hogy a segély minél előbb kiosztható legyen. Elnök: Öt nap alatt elintézik az elüljáróságok a jelentkezést. Liber Endre tanácsnok: Csak egyszer kell jelentkezni, a pénzt pedig postán küldik. Kertész Miklós: Sajnálatosnak tartja, hogy a minisztérium nem hajlandó a fővárosnak megtéríteni a kiosztandó segélyt és ezáltal a közgyűlést esetleges elhatározásában befolyásolni óhajtja. A minisztérium leirata azonban a közgyűlés egyhangú elhatározását már nem érintheti. Indokolatlannak tartja a kormány merev álláspontját annál inkább, mert éppen a főváros lakossága hozott olyan súlyos áldozatokat a szanálás érdekében, amelyek folytán az állam költségvetése kedvező helyzetbe jutott. Örömmel fogadja az ügyosztály előterjesztését, hogy kérjék fel a pénzügyi bizottságot, hogy a szükséges fedezetet a legsürgősebben teremtse elő és reméli, hogy a segély kiosztása még a folyó esztendőben meg fog történhetni. Weiler Ernő: Az adminisztrálás nagy munkáját lehetőleg minél nagyobb mértékben decentralizálni óhajtja, nehogy megint sorbaállás legyen. A segély tehát nehézség nélkül, szépen adassék és gyorsan, lehetőleg még karácsony előtt. Szabó József: A kormány antiszociális felfogásáról tett bizonyítékot, mert ha már munkát nem tud adni a munkanélkülieknek, akkor legalább anyagilag kellene segítenie őket. A történtek után pedig a közgyűlés presztízse fűződik ahhoz, hogy a segély kiosztását keresztülvigye és a főváros a szükséges összegre fedezetet teremtsen. A szétosztásra szimpatikus volna az a felfogás, hogy ez decentralizáltassék és a sorbaállástól megkíméljék a jelentkezőket, de nem helyesli Propper biz.tag javaslatát, mert biztosítani kell a tárgyilagosságnak és a pártatlanságnak még a látszatát is. Egyébként nem is volna elég, ha csak a munkásszervezetekben történnék az összeírás, mert vannak olyan, a polgári társadalomhoz tartozó lateiner elemek, akiket a közgyűlési határozat értelmében szintén segélyben kívánnak részesíteni, ezek pedig nem jelentkezhetnének a munkásszervezetekben. Matos Jenő: Ezek menjenek az elüljárósághoz. Szabó József: Ezért az ügyosztály javaslatát fogadja el abban a reményben, hogy minden csoportosulás el fog kerültetni. Felveti azt a gondolatot, nem volna-e helyes, ha minden nap más kezdőbetűsök volnának jelentkezésre beosztva. Elnök: Ez nem vált be más esetben sem, a közönség nem tudja számontartani. Tessék megnyugodni abban, hogy az elüljáróság megfelelő számú tisztviselőt fog beállítani. Stern Szerén: Az iskolákban történjék a jelentkezés. Szabó József: De az elüljárósági épület nem alkalmas ilyen tömeges jelentkezésre. Elnök: Ott fogjuk decentralizálni. Szabó József: Ha nem egy hivatali szobában lesz a jelentkezés, akkor elkerülhetőnek tartja a csoportosulást, csak újból azt kéri, hogy gyorsan biztosítsák a segélyt. Havass Rezső emlékeztet arra, hogy 1913-ban a főváros 90.000 koronát, az állam pedig 200.000 koronát adott a munkanélküli segélyre. Nem érti tehát most a kormány szűkkeblűségét, különösen akkor, amikor a fővárosnak az államénál sokkal nehezebb a helyzete, mert sok olyan terhet is visel, amelyet az államnak kellene viselnie. A végrehajtást az elüljáróságokra bízná, amelyek évtizedek óta minden jótékony célú akciót szépen, simán, gyorsan és pártatlanul bonyolítottak le. (Közbeszólás: A szakszervezetek se kifogásolják az elüljárósági tisztviselőket, csak a helyiséget ajánlják fel!) Feleky Géza: Az állam tízezermilliárdos költségvetésének a szóbanforgó hatmilliárdos segély csak egészen jelentéktelen töredékű százalékát képezné, lehetetlennek tartja tehát, hogy az állam ennek megtérítésétől elzárkóznék. Ezért, mikor hozzájárul, hogy a főváros ezt az összeget mindenesetre folyósítsa, másrészt javasolja, kérjék fel a főpolgármestert, folytasson szóbeli tárgyalást az illetékes miniszterekkel olyan irányban, nem volna-e lehetséges a fedezetet legalább kétfelé osztani úgy, hogy három milliárdot vállaljon át a kormány, három milliárdot pedig a főváros. (Helyeslés.) Ezt a kísérletet okvetlenül meg kell ismételni, nehogy precedensül szolgálhasson a jövőre nézve, amikor a munkanélküliség problémája újból és újból vissza fog térni, mintha ez a teher száz százalékig és kizárólag a főváros terhe volna. Kéri továbbá, hogy a segély kiosztását a bürokratikus formák mellőzésével intézzék, hogy a jelentkezést könnyen és mielőbb lebonyolíthassák. Végül kérdi, hogy azok, akik más címen valami minimális munkanélküli segélyt már kapnak, részesülnek-e azért majd ebben a fővárosi segélyben is Liber Endre tanácsnok. Hogy ki kap máshonnan munkanélküli segélyt, azt nem is tudjuk megállapítani. A szóban forgó segélyből csak azok lesznek kizárva, akik állandó hatósági segélyben, közsegélyben részesülnek.