Fővárosi Közlöny, 1926 (37. évfolyam, 1-17. szám)

1926-01-15 / 2. szám

A kiosztás technikáját illetően nem tartja cél­szerűnek, hogy az elüljáróságoknál kell a munka­nélkülieknek jelentkezniük, mert a sokezer jelentkező kénytelen lesz órákhosszat sorbaállni. Decentralizálni kell tehát a jelentkezést és evégből felajánlja a szociáldemokrata munkásszervezetek segítségét, akik helyiségeket bocsátanának evégett a főváros rendelke­zésére; valószínűleg ugyanezt megtennék a keresztény­szocialista szervezetek is és kölcsönösen ellenőrizhetnék egymást, hogy pártszempontból ebből előnyt egyikük se szerezzen. A jelentkezést úgy kell lebonyolítani, hogy az emberek várakozás nélkül bejelenthessék az igényüket, lehetőleg kevés okmány bemutatását kell megköve­telni, csak olyat, amely az illetőnek személyazonossá­gára, rászorultságára és munkaviszonyaira vonatkozik. Kéri, hogy ajánlatát vegyék figyelembe. Raffay Sándor: Szintén fontosnak tartja, hogy a segély kiosztása mielőbb megtörténjék, ezért a formalitások lehetőleg mellőztessenek és már az újabb közgyűlési határozat előtt is kifizessék a segélyeket. Éppen ezért aggódik, hogy az ügyosztály által ter­vezett jelentkezés az elüljáróságoknál nagyon hossza­dalmas lesz, mert mindenkinek jelentkezési lapot kell kitöltenie, okmányokkal kell magát igazolnia. Ha más módot eszelnek ki, akkor sokkal helyesebb, ha az elüljáróságon történik a jelentkezés, mint bár­milyen más szervezetben, mert ez utóbbi megoldásnak mindenesetre bizonyos mellékíze volna, amit néme­lyek helytelenül magyaráznának ki, vagy használnának fel. Ha a főváros adja a segélyt, akkor maradjon ez a közhatóság kezében és elbírálása alatt. Ismételten kéri, hogy redukálják a jelentkezéssel járó sok nehézséget, hogy a segély minél előbb ki­osztható legyen. Elnök: Öt nap alatt elintézik az elüljáróságok a jelentkezést. Liber Endre tanácsnok: Csak egyszer kell jelentkezni, a pénzt pedig postán küldik. Kertész Miklós: Sajnálatosnak tartja, hogy a minisztérium nem hajlandó a fővárosnak megtéríteni a kiosztandó segélyt és ezáltal a közgyűlést esetle­ges elhatározásában befolyásolni óhajtja. A minisz­térium leirata azonban a közgyűlés egyhangú elhatá­rozását már nem érintheti. Indokolatlannak tartja a kormány merev állás­pontját annál inkább, mert éppen a főváros lakos­sága hozott olyan súlyos áldozatokat a szanálás érde­kében, amelyek folytán az állam költségvetése ked­vező helyzetbe jutott. Örömmel fogadja az ügyosztály előterjesztését, hogy kérjék fel a pénzügyi bizottságot, hogy a szük­séges fedezetet a legsürgősebben teremtse elő és reméli, hogy a segély kiosztása még a folyó eszten­dőben meg fog történhetni. Weiler Ernő: Az adminisztrálás nagy munkáját lehetőleg minél nagyobb mértékben decentralizálni óhajtja, nehogy megint sorbaállás legyen. A segély tehát nehézség nélkül, szépen adassék és gyorsan, lehetőleg még karácsony előtt. Szabó József: A kormány antiszociális felfogá­sáról tett bizonyítékot, mert ha már munkát nem tud adni a munkanélkülieknek, akkor legalább anya­gilag kellene segítenie őket. A történtek után pedig a közgyűlés presztízse fűződik ahhoz, hogy a segély kiosztását keresztülvigye és a főváros a szükséges összegre fedezetet teremtsen. A szétosztásra szimpatikus volna az a felfogás, hogy ez decentralizáltassék és a sorbaállástól meg­kíméljék a jelentkezőket, de nem helyesli Propper biz.­tag javaslatát, mert biztosítani kell a tárgyilagosságnak és a pártatlanságnak még a látszatát is. Egyébként nem is volna elég, ha csak a munkásszervezetekben tör­ténnék az összeírás, mert vannak olyan, a polgári társadalomhoz tartozó lateiner elemek, akiket a köz­gyűlési határozat értelmében szintén segélyben kíván­nak részesíteni, ezek pedig nem jelentkezhetnének a munkásszervezetekben. Matos Jenő: Ezek menjenek az elüljárósághoz. Szabó József: Ezért az ügyosztály javaslatát fogadja el abban a reményben, hogy minden cso­portosulás el fog kerültetni. Felveti azt a gondolatot, nem volna-e helyes, ha minden nap más kezdő­betűsök volnának jelentkezésre beosztva. Elnök: Ez nem vált be más esetben sem, a közönség nem tudja számontartani. Tessék meg­nyugodni abban, hogy az elüljáróság megfelelő számú tisztviselőt fog beállítani. Stern Szerén: Az iskolákban történjék a jelent­kezés. Szabó József: De az elüljárósági épület nem alkalmas ilyen tömeges jelentkezésre. Elnök: Ott fogjuk decentralizálni. Szabó József: Ha nem egy hivatali szobában lesz a jelentkezés, akkor elkerülhetőnek tartja a csoportosulást, csak újból azt kéri, hogy gyorsan biztosítsák a segélyt. Havass Rezső emlékeztet arra, hogy 1913-ban a főváros 90.000 koronát, az állam pedig 200.000 koronát adott a munkanélküli segélyre. Nem érti tehát most a kormány szűkkeblűségét, különösen akkor, amikor a fővárosnak az államénál sokkal nehezebb a helyzete, mert sok olyan terhet is visel, amelyet az államnak kellene viselnie. A végrehajtást az elüljáróságokra bízná, amelyek évtizedek óta minden jótékony célú akciót szépen, simán, gyorsan és pártatlanul bonyolítottak le. (Közbe­szólás: A szakszervezetek se kifogásolják az elül­járósági tisztviselőket, csak a helyiséget ajánlják fel!) Feleky Géza: Az állam tízezermilliárdos költség­vetésének a szóbanforgó hatmilliárdos segély csak egészen jelentéktelen töredékű százalékát képezné, lehetetlennek tartja tehát, hogy az állam ennek meg­térítésétől elzárkóznék. Ezért, mikor hozzájárul, hogy a főváros ezt az összeget mindenesetre folyósítsa, másrészt javasolja, kérjék fel a főpolgármestert, foly­tasson szóbeli tárgyalást az illetékes miniszterekkel olyan irányban, nem volna-e lehetséges a fedezetet legalább kétfelé osztani úgy, hogy három mil­liárdot vállaljon át a kormány, három milliárdot pedig a főváros. (Helyeslés.) Ezt a kísérletet okvetlenül meg kell ismételni, nehogy prece­densül szolgálhasson a jövőre nézve, amikor a munkanélküliség problémája újból és újból vissza fog térni, mintha ez a teher száz százalékig és kizárólag a főváros terhe volna. Kéri továbbá, hogy a segély kiosztását a büro­kratikus formák mellőzésével intézzék, hogy a jelent­kezést könnyen és mielőbb lebonyolíthassák. Végül kérdi, hogy azok, akik más címen valami minimális munkanélküli segélyt már kapnak, részesül­nek-e azért majd ebben a fővárosi segélyben is­ Liber Endre tanácsnok. Hogy ki kap máshonnan munkanélküli segélyt, azt nem is tudjuk megállapítani. A szóban forgó segélyből csak azok lesznek kizárva, akik állandó hatósági segélyben, közsegélyben részesülnek.

Next