Fővárosi Közlöny, 1942 (53. évfolyam, 1-22. szám)
1942-01-02 / 1. szám
bére, hetibére, havibére, teljesítménybére, az eladott áruk meghatározott darabszáma vagy más mennyisége után előre meghatározott összegben megállapított jutaléka stb.) nem lehet kevesebb, mint az illető munkaadó üzletében, üzemében vagy vállalatában az 1940. évi október hó 5. napján érvényben volt megállapodás vagy szokás (gyakorlat) alapján járó egységbér. Ha a munkaadó az 1940. évi október hó 5. napján valamely munkakörben munkavállalót nem foglalkoztatott, az illető munkakörben későbben alkalmazott munkavállaló egységbére nem lehet kevesebb, mint a munkaadó üzletében, üzemében vagy vállalatában az illető munkakörbe tartozó munkáért az 1940. évi október hó 5. napját megelőzően utoljára fizetett egységbér. Az üzleti forgalom (az eladott áruk árának stb.) meghatározott százalékában megállapított jutalék vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóság tekintetében az első bekezdés rendelkezésének alkalmazásában az egységbér összege helyett az említett járandóság százalékszerűen megállapított kulcsa mérvadó. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter e százalékszerűen megállapított kulcs mértékének leszállítását kivételesen indokolt esetben megengedheti. A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket a visszafoglalt délvidéki területen azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 1940. évi október hó 5. napja helyett a határnap az 1941. évi április hó 30. napja. 3. §. A rendelet hatálya alá tartozó munkavállalóknak az 1941. évi november hó 30. napja után teljesített munkájáért a munkaadó külön bérpótlékot is köteles fizetni. A bérpótlék a bérelszámolási időszakban elért munkabér 30 (harminc) százaléka. E rendelkezés alkalmazásában munkabér az összkereset, ideértve a túlóradíjat és az eladott áruk meghatározott darabszáma vagy más mennyisége után előre meghatározott összegben megállapított jutalékból származó keresetet is, de nem számítva ide az üzleti forgalom — az eladott áruk árának stb. — meghatározott százalékában megállapított jutalékból származó keresetet, vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóságot, valamint a jelen rendelet alapján járó bérpótlékot sem. Az üzleti forgalom — az eladott áruk árának stb. — meghatározott százalékában megállapított jutalékból származó kereset vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóság után a bérpótlék mértéke 15 (tizenöt) százalék. A tizedfilléreket felfelé kell kikerekíteni. A természetben járó szolgáltatás (járandóság) után — amennyiben azt a munkaadó nem váltja, meg, hanem valóban természetben adja — bérpótlék nem jár. A bérpótlékot a bérelszámolási időszakra járó munkabérrel egyidejűen kell fizetni. Az 1941. évi december hónapra vagy ennek valamely részére a jelen rendelet hatálybalépését megelőző időben már kifizetett munkabér után a bérpótlékot a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizennégy napon belül kell kifizetni. A jelent. rendelkezéseit a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi ország-részen, valamint a visszafoglalt délvidéki területen azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérpótlék mértéke az első bekezdés második mondatában meghatározott 30 (harminc) százalék helyett 23 (huszonhárom) százalék, az első bekezdés negyedik mondatában meghatározott 15 (tizenöt) százalék helyett pedig 8 (nyolc) százalék. 4. §. Ha a munkaadó a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalójának egységbérét az 1940. évi október hó 5. napja után történt elhatározás folytán az 1940. évi október hó 5. napján érvényben volt megállapodás vagy szokás (gyakorlat) alapján járó egységbér összeget meghaladóan felemelte, — a negyedik bekezdésben foglalt kivétellel — a bérpótlékba be lehet számítani azt a többletet, amellyel a munkavállaló az egységbér felemelése folytán többet keres annál az összegnél, amely őt az egységbér felemelése hiányában megilletné. Az üzleti forgalom (az eladott áruk árának, stb.) meghatározott százalékában megállapított jutalék vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóság kulcsának felemelése esetében az ez után a járandóság után járó bérpótlékba be lehet számítani azt a többletet, amellyel a munkavállaló a kulcs felemelése következtében többet keres annál az összegnél, amely őt a kulcs felemelése hiányában megilletné. Az ilyen járandóság más okból bekövetkezett emelkedése miatt a bérpótlékba beszámításnak egyébként nincsen helye. Az első bekezdésben foglalt rendelkezés szempontjából csak az 1941. évi november hó 30. napja után, az illető bérelszámolási időszakra esedékessé vált többletet lehet beszámítani. Az 1941. évi december hónapra vagy ennek valamely részére a jelen rendelet hatálybalépését megelőző időbe már kifizetett munkabér után a 3. §. harmadik bekezdésének második mondata értelmében fizetendő bérpótlékba be lehet számítani az illető munkavállalónak az említett időre a 2980/1941. M. E. és a 3620/1941. M. E. számú rendeletekkel módosított és kiegészített 7290/1940. M. E. számú rendelet — illetőleg a visszafoglalt délvidéki területen az 54.700/1941. Ip. M. számú rendelet — szerint fizetett bérpótlékot is. Ha a munkaadó a munkavállalója egységbérét, illetőleg az üzleti forgalom (az eladott áruk árának, stb.) meghatározott százalékában megállapított jutalékának vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóságának kulcsát a munkavállalónak magasabb munkakörbe helyezése vagy meghatározott szolgálati idő eltöltése alapján vagy más alapon történt előléptetése címén emelte fel, az ebből származó többletet a bérpótlékba nem lehet beszámítani. A jelent. rendelkezéseit a visszafoglalt délvidéki területen azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első bekezdésben említett 1940. évi október hó 5. napja helyett a határnap az 1941. évi április hó 30. napja.