Fővárosi Közlöny, 1946 (57. évfolyam, 29-56. szám)

1946-12-07 / 53. szám

­ III. Városrendezési és magánépítési ügyosztály. Széll Jenő bizottsági tag úrnak a főváros területén szükséges házhelyosztás végrehajtásával kapcsolatos fel­szólalására jelentem, hogy a főváros a házhelyosztást előké­szítő Budapesti Földigénylő Bizottság részére a szükséges adatokat, térképeket és munkaerőket rendelkezésre bocsá­totta. A Bizottság javaslatait feldolgozzák a székesfőváros közérdekű telekpolitikai feladataival való összeegyeztetése céljából. A Földigénylő Bizottság által eddig a XII. és II. kerületben összeírt és elkobzásra, illetve megváltásra javasolt ingatlanok jegyzékét haladéktalanul térképeztük. A térképen egyúttal a főváros ingatlanszükségletét is kijelöltük s az így előkészített anyagot további intézkedés végett a főváros a Fővárosi Közmunkák Tanácsának megküldte. A főváros tehát a házhelyosztás előmozdítása érdekében felmerült feladatait a legsürgősebben ellátta. A bizottsági tag úr felszólalásának második részében helyeslőleg utalt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állás­pontjára, amely szerint a mintegy 35.000 házhelyigénylőt nem lehet kertes családi ház formájában kielégíteni, így az igény­lők kielégítését tulajdonképen eszmei házhellyel, társasházak keretében lakástulajdon juttatással kell megoldani. Ebben a kérdésben a főváros állásfoglalása teljesen megyezik a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elgondolásával, ugyan­úgy, mint a Fővárosi Földalap létesítése, valamint a szövet­kezeti mogzalom szükségessége tekintetében. A főváros az együttműködés biztosítása céljából ebben az értelemben a földművelésügyi és újjáépítési miniszterhez felterjesztést, az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz, a Fővárosi Földbirtokrendező Tanácshoz, továbbá a Budapesti Föld­igénylő Bizottsághoz és a Fővárosi Közmunkák Tanácsához átiratot intézett. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa tehát álláspontját már a főváros átiratának ismeretében, annak szakközegeivel lefolytatott előzetes tárgyalások figyelembe­vételével alakította ki. A városrendezési ügykörben a súlyos háborús károkat szenvedett XII. ker. Böszörményi-út és Németvölgyi-út környékének szabályozására és beépítésére több tervezetet dolgoztak ki. A Várhegy nyugati lejtőjének városrendezésével kapcsolatban több helyszíni szemle és felvétel alapján vázlat­tervek készültek. Folytatólagosan dolgoztak Óbuda belső­ területére vonatkozó részletes szabályozási és beépítési tervén, vala­mint a Szabadság-híd pesti hídfőjénél adódó forgalmi kérdések megoldásán. A Krisztina-tér és a Horváth-kert rendezésére több javaslat és modell készült. Budapest városfejlesztési programjával kapcsolatban javasolt területfelhasználási terv elkészült. Az ostrom során elpusztult nyilvántartások felfektetésével és befejezésével kapcsolatban a Földmérési Felügyelőség 1 : 2880 léptékű szelvényeinek felhasználásával elkészült Budakeszi község területéből a fővároshoz csatolt terület 10 db 1 : 1440 léptékű új szelvénye. Iparvágányok engedélyezése során három esetben volt közigazgatási bejárás. Építkezések engedélyezésénél városrendezési kérdésben 20 esetben, iparhatósági telep­engedélyezési esetekben pedig 12 esetben tettek javaslatot. A rendes és rendkívüli házadómentesség tárgyában megjelent 10.750/1946. M. E. sz. rendelet a városfejlesztés szempontjából különösen fontos és fontos területek össze­írását rendelte el.­­ A rendelet alapján a főváros területén a következő területeket hoztam javaslatba : 1. Különösen fontos területek : I. építési övezet egész területe, Nagy­körút, budai Dunapart, a Szabadság-hídtól a Margit-hídig, Andrássy-út, Brassói-út, Bocskai-út, Rákóczi­út, Baross-tér, Mártírok útjának a Zárda-, illetve a Pálffy­utcától a Széll Kálmán-térig terjedő szakasza, Nagy Lajos király-útja, Hungária-körút, Róbert Károly-körút, Baross­utca, Dózsa György-út, Lónyay-utca, Ráday-utca, Róna­utca, Wesselényi-utca. 2. Fontos területek: a II., III., VI., VII., és VIII. övezetek egész területe. Építési mozgalom. Az építési ügyek száma változat­lanul igen nagy, bár az épülethelyreállítások és az új épít­kezések engedélyezésére irányuló kérelmek a nyári hónapok­hoz, az építési főidényhez képest természetes kisebb csök­kenést mutat. Ennek oka az építési évad előrehaladottságán felül az általános pénzhiány is. Épületek helyreállítására 91 esetben adtam­ engedélyt. Ezekből földszintes lakóház 21, egyemeletes 18, kétemeletes 9, háromemeletes 21, négyemeletes 14, ötemeletes 5, műhely és gyárépület 3. Új építkezésre 19 (ebből lakóépület 4, földszintes üzemi és üzletház épület 6, kocsiszín 1, darupálya, raktár, falazott kerítés stb. építkezés 8.), bontásra 13, üzlethomlok­zat­ készítésre 3, gépfelállításra 14, további épület fenn­állásra 10, közterületen ideiglenes bódé létesítésére pedig 2 engedélyt adtam ki. Ezekkel az új építkezésekkel, helyreállításokkal és átalakításokkal 235 lakás, 43 iroda, 36 üzlet és 68 műhely keletkezik. A szobák számát tekintve a keletkező lakásokból 102 egyszobás, 100 kétszobás, 20 háromszobás, és 4 négy­szobás.­­ Az engedély nélküli építkezések ellenőrzését a kerületi mérnöki hivatalok végzik s intézkednek az ilyen építkezések beszüntetése iránt. Az ellenőrzések a jogosulatlan építő­ipari iparűzésekre és az engedély nélküli homokkitermelések megakadályozására is kiterjednek. Az építési ügykörben a következő általános jellegű intézkedéseket tettem. Az építési engedélyezési eljárás további gyorsítása érdekében szükségesnek tartottam, hogy a városrendezés érdekeinek fokozottabb védelmére kijelölt területeken a kötelező Il-ed fokú elbírálás csak a valóban indokolt esetekre korlátozódjék. Javaslatomra a Fővárosi Közmunkák Tanácsa úgy intézkedett, hogy e területeken tervezett építkezések enge­délyezését midőn az épület csupán jelentéktelen mértékben sérült, a Tanács meghallgatása nélkül bíráljam el. A nagyobb épületeknek és épületcsoportoknak olajjal való központos fűtése szükségessé tette az ásványolajok nagyobb mennyiségben történő olcsó tárolását. A hazai viszonyok mellett erre legalkalmasabb mód a betontartá­lyok építése. Az ügyosztály a tűzoltófőparancsnokság és az Építőanyag Vizsgáló és Kísérleti Intézet meghallgatása után javaslatot tett a különféle minőségű és származású olajok tárolását szolgáló betontartályok engedélyezési feltételeinek megállapítására. A feltételeket megállapítottam. A 10.670/1946. M. E. sz. rendelet a háborús események következtében súlyosan megrongált épületeknek romépületté nyilvánítását a polgármester hatáskörébe utalta. Felhívtam a kerületi mérnöki hivatalokat, hogy a romépületeket hivatalból sürgősen írják össze, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát pedig kértem, hogy a már romházzá nyilvánított épületek pontos nyilvántartását küldje meg. A rendelet értelmében a romházak tulajdonosainak, a jogerősen romházzá nyilvánított épületek bontását azonnal meg kell kezdeniök. A tulajdonosok nagy része ennek nem tett eleget, ezért az építés- és közmunkaügyi miniszter felkérésére az életveszély tekintetében legsürgősebb és a bontások szempontjából gazdaságos romépületek bontására a versenytárgyalásokat megindítottam. Az épületek jó karbantartására vonatkozó előírások betartására a kerületi mérnöki hivatalokat figyelmeztettem s felhívtam, hogy az életveszélyes és sérült épületeket fokozottabban ellenőrizzék és a fennálló rendelkezéseknek megfelelően a háztulajdonosokat a szükséges munkálatokra kötelezzék. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa közölte a főváros területén tervezett építkezések és helyreállítások engedélye­zésénél a városrendezés szempontjából irányadó elveket. A telekrendezési ügyek száma 41 volt. Elkészült 12 telekosztási és rendezési térrajz és az ezek alapján újonnan kialakult telkek száma 18. A teleknyilvántartás újrakészítése során a pesti telek­könyvnél átvizsgáltak 5200 régi, megszűnt betétet is és ezek nyomán másolásra kiadtak 798 térrajzot. A budai telekkönyvi hivatalban október hó folyamán 1900 új betétlapot fektettek fel és ezzel együtt 10.530 lap van készen. Az Állami nyomdában készülő 1 : 720, illetve 1 : 1440 léptékű térképszelvényeknek a jelenlegi állapotra való kiigazítása és újranyomása tovább tart. A reambulált szelvények alapján átjavítottak 28 db oleátát és 60 db szelvényről készült 1830 db térképnyomatot pedig az ügy­osztályba beszállítottak. A tiszti ügyészség részére 30 db térrajzmásolat, a térképtár részére 273 db térrajz készült,

Next