Fővárosi Közlöny, 1961 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01/02 / 1-2. szám
A napirend 1. tárgya: Jelentés a főváros közlekedési helyzetéről. Előadó: Bartos István. Tisztelt Tanács! A Fővárosi Tanács munkájában igen fontos feladatot jelent a Főváros lakosságát elszállító közlekedés helyes megszervezése, irányítása és a forgalmát lebonyolító vállalatok munkájának ellenőrzése. Budapesten naponta 3,5 millió utazás történik, munkahelyre, szórakozás, vagy kirándulás, stb. céljából és így a forgalom jó lebonyolítása úgyszólván minden embert naponta többször érint. A Főváros közlekedésének alakulása az utóbbi időben a forgalom állandó rohamos növekedésére mutat A Fővárosi Tanács VB. az elmúlt években több határozatban foglalkozott a közlekedés megjavításának problémáival. Megfelelő intézkedésekkel igyekezett biztosítani, hogy a Főváros közlekedése lépést tudjon tartani az egyre növekvő utazási igényekkel és támogatott a közlekedés fejlesztése terén megindított minden kísérletet és kezdeményezést. A jelenlegi helyzet értékeléséből, elemzéséből kiindulva a VB. Főváros közlekedés fejlesztésének további tennivalóit a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa határozatainak szellemében a következőkben határozza meg: a) A közeljövőben (2—3 év időtartam) tovább kell fejleszteni a Főváros közlekedését, elsősorban olyan szervezési, technikai intézkedések bevezetésével, továbbá a lakosság fokozott támogatásával, hogy igen kis mértékben vegyük igénybe a népgazdaság anyagi erőit, beruházásait. b) A közlekedés várható növekedéséből adódó, a kapitalista örökség teljes felszámolását jelentő végleges megoldásokat magába foglaló, a népgazdaság teljesítőképességét jobban igénybevevő feladatok meghatározására szükségesnek tartja, tudományos alapon kidolgozott közlekedési távlati terv elkészítését, a már elfogadott városrendezési tervekkel összhangban. A beszámoló jelentés ezen megállapítások alapján tárgyalja a közlekedés problémáit, értékelve az eddig megtett fejlődést, a jelenlegi helyzetet, megjelöli a közeljövő feladatait és meghatározza a távlati terv keretéhez tartozó kérdéseket. A Főváros közlekedésének fejlődése. A második világháború előtt a tőkés társadalmi rendszer Fővárosunk közlekedését jelentős ütemben nem fejlesztette, közlekedéspolitikát nem az jellemezte, hogy a dolgozók igényét kielégítse, hanem, hogy a tőkések jövedelme, profitja minél magasabb legyen. Ennek következtében a munkáskerületeket csak egy-egy villamosvonal szolgálta ki. Ezeket is csak km-es gyaloglással lehetett elérni. Autóbusz inkább csak a Főváros belterületén közlekedett és a munkáskerületeknek összesen csak 9 autóbuszvonala volt. Nem volt jobb a helyzet a közlekedés többi ágaiban sem. A kapitalista rendszerből egy túlnyomórészt elavult múltszázadbeli 48 féle típusból álló, korszerűtlen fővárosi villamosvasúti járműpark maradt reánk. A vágányhálózat felújítása 15 éve elaradt, nagyrészt szélső fekvésben volt még a főútvonalakon is. A javító műhelyekben a gépi kapacitás elégtelen volt. Fokozta a nehézségeket hogy a második világháború járműparkban és a közlekedési létesítményekben nagy károkat okozott, a villamosjárműállomány fele, a teljes autóbusznark, a vágányhálózat mintegy 10°/o-a. Ha felsővezeték 83%-a megrongálódott, illetve megsemmisült. Az első 3 éves terv feladata volt ezeknek a háborús károknak a helyreállítása. A Főváros ipara gyorsan fejlődött, a foglalkoztatottság növekedett, emelkedett az életszínvonal és ennek következtében az utazók száma háromszorosára emelkedett az 1938-as helyzethez képesti. Az újjáépítést követően alakult meg Nagy-Budapest. Ezért közlekedéssel és utakkal el nem látott igen nagy terültek kiszolgálásáról kellett sürgősen gondoskodni. Lényegében ekkor kezdődött a Főváros közlekedésének tervszerű fejlesztése; most már a szocialista követelményeknek, a dolgozók érdekeinek megfelelően. Ennek a fejlesztésnek az üteme azonban nem mindig volt egyenletes. Az 1950-es években a Főváros közlekedése a szükséges anyagi erőknek csak a töredékét kapta meg. Új villamosmotorkocsikat 1956-ig nem kaptunk, a különböző típusú elavult villamosjárműpark üzemben tartásáról elégtelen alkatrészellátás mellett kellett gondoskodni. Ezen idő alatt a villamosközlekedés fejlődését 222 db pótkocsi és 206 db trolibusz üzembeállítása jelentette. A villamosközlekedést néhány vonal építésével, vágányközépre helyezésekkel második vágányok, felsővezetékek építésével, új végállomások létesítésével és kisebb térrendezésekkel lehetett fejleszteni. Az autóbuszhálózat bővítése az 1938. évi 125 km hosszú hálózathoz képest 1955. év végéig a hálózat 4252 km-re növekedett, melyen 648 autóbusz közlekedett. A 1956. év elején megindult fejlődést az ellenforradalom derékbe törte és igen jelentős károkat okozott. Elpusztult, vagy megsérült a felsővezetékhálózat 70%-a, a kábelek 50%-a és a vágányok 10%-a. Komoly sérülést szenvedett a Zuglói kocsiszín és a Vaskapu utcai Áramátalakító. Megsérült 109 villamoskocsi, 10 trolibusz és 21 autóbusz. Az ellenforradalom után a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány intézkedései következtében ugrásszerűen megnövekedtek lehetőségeink a Főváros közlekedésének fejlesztése terén. Lehetőség nyílt új villamos-, autóbusz-, taxi-, hajó-járművek beszerzésére és korszerűsítésére, egyes hálózatfejlesztési feladatok megvalósítására. Beszereztünk 1956 óta 252 villamos motorkocsit, jelenleg autóbuszhálózatunkon 1011 gépes és 64 pótkocsi közlekedik. A Főváros vágányhálózatából 18 km-t építettünk át nagyteherbírású vasbeton hosszgerendás felépítményre, a hálózat 14 km hosszán megszüntettük a lassú menetet. Az Autótaxi Vállalat túlfutott kocsiparkját modern járműparkra cseréltük át, jelenleg 1013 taxi közlekedik a Fővárosban. A Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány által nyújtott lehetőségeket a Főváros Tanácsa és a Végrehajtóbizottág a rendelkezésére álló belső erőkkel még tovább fokozta mind anyagi vonatkozásban, mind társadalmi mozgósítással. Ennek eredményeképpen ma már a Főváros közlekedési hálózatát — egy-két szükséges kiegészítéstől eltekintve — teljesnek lehet tekinteni. Elértük, hogy Budapest lakosságának mindössze 40/10g lakik 500 m-nél távolabb valamilyen tömegközlekedési vonaltól. Pártunk VI. Kongresszusának határozata alapján k°rült a Tanács irányítása alá a lakosság kiszolgálását közvetlenül végző Budapesti Helyi Érdekű Vasút, Fővárosi Kishajózási Vállalat és a Tehertaxi. A Tanács egvetei óta bebizonyította, hogy jó irányítója lett ezeknek a vállalatoknak, mert a lakosság érdekében az eltelt néhány év alatt is jelentős fejlesztést valósított re. Megkezdte a BHÉV járműrrárkjának korszerűsítését és a lakosság igényeinek jobb kielégítésére számos menetrendi ésszerűsítést hajtott végre, Pesterzsébet pc. Csepel továbbá Csepel és Csillagtelep között új vonalat létesített, új betétjáratokat indított, nagyarányú pályakorszerűsítési munkákat kezdett meg. A tehertavik átvételével és az álomány növelésével nagyobb lehetőség nyílott a lakosság részéről, leggyakrabban felmerülő igények gyors és rugalmas kielégítőére Tizenegy 100—100 személy befogadóképességű új hajót építtetett, amelyeket már a Duna budapesti szakaszán két hosszanti járatban is közlekedtet. A rendelkezésünkre bocsátott anyagi erőkkel élve a legutóbbi évek közlekedéspolitikáját a következőkben körvonalazhatjuk: