Fővárosi Közlöny, 1966 (16. évfolyam, 1-13. szám)

1966-12-31 / 12. szám

— Városliget, — Népliget, — Kerepesi temető. (2) A végrehajtó bizottság városkép szempontjából fontos további területeket, tereket, útvonalakat és par­kokat jelölhet ki. 106. §. (1) A városkép szempontjából fontos területeken, illetőleg terek vagy útvonalak mentén az építészeti egy­séget biztosítani kell. Ennek érdekében az övezetre vonatkozó szabályoktól kivételesen eltérés is engedé­lyezhető, illetőleg előírható egyes kiemelkedő építmé­nyek kialakítása tekintetében. A beépített térfogat azonban legfeljebb az egy fokozattal magasabb építési övezetben megengedettet érheti el, az I. övezetben pe­dig az övezet szerint megengedhetőnél 25%-kal na­gyobb épülettérfogat építhető, ha azt a városkép in­dokolja. (2) A városkép szempontjából fontos parkok terü­letén a Szabályzat hatálya alá eső tevékenységet csak a park egész területére kiterjedő részletes rendezési és kertészeti terv alapján szabad végezni. A városkép, illetőleg tájkép védelme, a parkok rendeltetésszerű használatának biztosítása, valamint növényzetük meg­óvása érdekében az építésügyi hatóság a tervezett épít­kezéssel, illetőleg a fennálló épületek, építmények használatával kapcsolatban különleges előírásokat álla­píthat meg, sőt az építési engedélyt megtagadhatja, illetőleg a használatot megszüntetheti. A Népköztársaság útja, 107. §. (1) A Népköztársaság útján a Bajcsy-Zsilinszky út­tól a Köröndig zártsorú, a Köröndön és onnan a Bajza utcáig 5.69 m mélységű előkertes zártsorú, végül a Bajza utcától a Hősök teréig a telek homlokvonalától 5.69 m távolságra lévő építési vonalon szabadon álló beépítési mód szerint kell építeni és az út reprezenta­tív jellegét­ minden fajta építkezésnél meg kell óvni. (2) A Népköztársaság útjának azon a részén, ame­lyen zártsorú beépítési mód szerint kell építeni — ide­értve a November 7. teret is — új épületet a környe­zetbe illő, az út jellegének megfelelő kiképzéssel és a szomszédos épülethez alkalmazkodó emelet- és pár­kánymagassággal kell létesíteni. (3) A Köröndön, valamint a Népköztársaság útjá­nak a Körönd és a Hősök tere közt lévő szakaszán üz­lethelyiséget elhelyezni tilos. 5. Dunamenti üdülőterületek. 108. §. A dunamenti üdülőterületek az alábbiak: a budai oldalon: a) a III. kerületnek,a Duna, az esztergomi vasút, a Nánási út — Vöröshadsereg útja és a főváros északi határa közötti területe (Római part); b) a XXII. kerületnek a Duna-telep, MÁV-vonal, Csókási Pál utca és a Duna közötti területe; c) az óbudai hajógyári szigetnek az ipari területtől északra eső területe; a pesti oldalon; d) a IV. kerületnek a Duna mentén a Megyeri csár­dától délre a Pintér utcáig, illetőleg a Népszi­getig terjedő területe; e) a Népsziget (Újpesti kikötősziget) nyugati része; f) a XX. és XXI. kerületekben a Soroksári Duna­ág mindkét partja a Gubacsi híd és a Soroksári dunamenti ipari terület, illetőleg a Szigetszent-Általános rendelkezések. 109. §. A dunamenti üdülőterületeken csak csónakházat és üdülőépületet, valamint az üdülők céljait szolgáló egyéb épületeket, egyes erre a célra külön kijelölt te­rületrészeken pedig hétvégi házat is szabad létesíteni. 110. §: A telekméretekre és a beépítésre nézve a IX. épí­tési övezet szabályait kell alkalmazni azzal az eltérés­sel, hogy a teleknek 20%-a építhető be és csak vízve­zetékkel ellátott telken szabad építkezni. Csatornával még el nem látott telken a szennyvizek kezeléséről magán a telken az egészségügyi hatóság előírásainak megfelelően kell gondoskodni. A Római partra vonatkozó különleges rendelkezések: 111. §. (1) A Római parton bármilyen építkezés csak a részletes rendezési terv által meghatározott üdülőtelep­egységek (telkek) telekkönyvi kialakítása után, a terv előírásai szerint engedélyezhető. (2) Az egyes üdülőtelep-egységekre készített külön beépítési terv alapján szabad csak építkezni: a) olyan nagyobb területegységek esetében, ahol az építési vonalakat a részletes rendezési terv nem határozza meg; b) ha a telekre a 112. §. (1) bekezdése szerint meg­építendő épülettérfogat nem épül meg egy­szerre. 112. §. (1) Az üdülőtelep-egység épületének (épületeinek) tömege legfeljebb 1,5 m.­/telekterület m2 lehet, de a­ terület megfelelő kihasználása céljából nem lehet ke­vesebb 0.5 m­,/m2-nél. A beépítési tervet minden eset­ben legalább 1.0 m,Vm'­' épülettömeg számításbavételé­vel kell elkészíteni. (2) A Dunapart menti üdülőtelep-egységeken csó­nakházak építésére kijelölt területen fm-ként 5 csónak, sportüdülők építésére kijelölt területen pedig fm-ként 2 csónak tárolására alkalmas csónakházat kell építeni. (3) Tömegtagolás nélkül legfeljebb 30 m hosszú épületet szabad építeni. (4) Az épület legfeljebb négyszintes lehet, függet­lenül az, egyes szintek magasságától. (5) Többszintes épületekkel az oldalsó illetőleg a hátsó telekhatártól a beépítés magasságával, épületvég esetében annak felével kell elmaradni. (6) Huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló épü­let, illetőleg épületrész (állandó lakás vagy idényjellegű üdülőszoba stb.) földszinti padlómagasságának el kell érnie a legmagasabb eddigi árvízszintet meghaladó A. f. 104.70 (Vigadó tér f. 9.10) m-es szintet. (7) A vízmedencék nem számítanak beépített terü­letnek. (8) A telek területének legalább részét összefüg­gően — egy, kivételesen két tagban — beépítetlenül kell hagyni. 113. §. (1) Lebontandónak vagy meghatározott ideig fenn­tartandónak minősített épületek átalakítása vagy bő­vítése tilos s azokon csak a legszükségesebb fenntartási munkák végezhetők el. (2) Ideiglenes jelleggel — kivételes esetben — csu­pán hordozható hétvégi házak felállítása engelyez.

Next