Fővárosi Közlöny, 1966 (16. évfolyam, 1-13. szám)
1966-12-31 / 12. szám
— Városliget, — Népliget, — Kerepesi temető. (2) A végrehajtó bizottság városkép szempontjából fontos további területeket, tereket, útvonalakat és parkokat jelölhet ki. 106. §. (1) A városkép szempontjából fontos területeken, illetőleg terek vagy útvonalak mentén az építészeti egységet biztosítani kell. Ennek érdekében az övezetre vonatkozó szabályoktól kivételesen eltérés is engedélyezhető, illetőleg előírható egyes kiemelkedő építmények kialakítása tekintetében. A beépített térfogat azonban legfeljebb az egy fokozattal magasabb építési övezetben megengedettet érheti el, az I. övezetben pedig az övezet szerint megengedhetőnél 25%-kal nagyobb épülettérfogat építhető, ha azt a városkép indokolja. (2) A városkép szempontjából fontos parkok területén a Szabályzat hatálya alá eső tevékenységet csak a park egész területére kiterjedő részletes rendezési és kertészeti terv alapján szabad végezni. A városkép, illetőleg tájkép védelme, a parkok rendeltetésszerű használatának biztosítása, valamint növényzetük megóvása érdekében az építésügyi hatóság a tervezett építkezéssel, illetőleg a fennálló épületek, építmények használatával kapcsolatban különleges előírásokat állapíthat meg, sőt az építési engedélyt megtagadhatja, illetőleg a használatot megszüntetheti. A Népköztársaság útja, 107. §. (1) A Népköztársaság útján a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Köröndig zártsorú, a Köröndön és onnan a Bajza utcáig 5.69 m mélységű előkertes zártsorú, végül a Bajza utcától a Hősök teréig a telek homlokvonalától 5.69 m távolságra lévő építési vonalon szabadon álló beépítési mód szerint kell építeni és az út reprezentatív jellegét minden fajta építkezésnél meg kell óvni. (2) A Népköztársaság útjának azon a részén, amelyen zártsorú beépítési mód szerint kell építeni — ideértve a November 7. teret is — új épületet a környezetbe illő, az út jellegének megfelelő kiképzéssel és a szomszédos épülethez alkalmazkodó emelet- és párkánymagassággal kell létesíteni. (3) A Köröndön, valamint a Népköztársaság útjának a Körönd és a Hősök tere közt lévő szakaszán üzlethelyiséget elhelyezni tilos. 5. Dunamenti üdülőterületek. 108. §. A dunamenti üdülőterületek az alábbiak: a budai oldalon: a) a III. kerületnek,a Duna, az esztergomi vasút, a Nánási út — Vöröshadsereg útja és a főváros északi határa közötti területe (Római part); b) a XXII. kerületnek a Duna-telep, MÁV-vonal, Csókási Pál utca és a Duna közötti területe; c) az óbudai hajógyári szigetnek az ipari területtől északra eső területe; a pesti oldalon; d) a IV. kerületnek a Duna mentén a Megyeri csárdától délre a Pintér utcáig, illetőleg a Népszigetig terjedő területe; e) a Népsziget (Újpesti kikötősziget) nyugati része; f) a XX. és XXI. kerületekben a Soroksári Dunaág mindkét partja a Gubacsi híd és a Soroksári dunamenti ipari terület, illetőleg a Szigetszent-Általános rendelkezések. 109. §. A dunamenti üdülőterületeken csak csónakházat és üdülőépületet, valamint az üdülők céljait szolgáló egyéb épületeket, egyes erre a célra külön kijelölt területrészeken pedig hétvégi házat is szabad létesíteni. 110. §: A telekméretekre és a beépítésre nézve a IX. építési övezet szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a teleknek 20%-a építhető be és csak vízvezetékkel ellátott telken szabad építkezni. Csatornával még el nem látott telken a szennyvizek kezeléséről magán a telken az egészségügyi hatóság előírásainak megfelelően kell gondoskodni. A Római partra vonatkozó különleges rendelkezések: 111. §. (1) A Római parton bármilyen építkezés csak a részletes rendezési terv által meghatározott üdülőtelepegységek (telkek) telekkönyvi kialakítása után, a terv előírásai szerint engedélyezhető. (2) Az egyes üdülőtelep-egységekre készített külön beépítési terv alapján szabad csak építkezni: a) olyan nagyobb területegységek esetében, ahol az építési vonalakat a részletes rendezési terv nem határozza meg; b) ha a telekre a 112. §. (1) bekezdése szerint megépítendő épülettérfogat nem épül meg egyszerre. 112. §. (1) Az üdülőtelep-egység épületének (épületeinek) tömege legfeljebb 1,5 m./telekterület m2 lehet, de a terület megfelelő kihasználása céljából nem lehet kevesebb 0.5 m,/m2-nél. A beépítési tervet minden esetben legalább 1.0 m,Vm'' épülettömeg számításbavételével kell elkészíteni. (2) A Dunapart menti üdülőtelep-egységeken csónakházak építésére kijelölt területen fm-ként 5 csónak, sportüdülők építésére kijelölt területen pedig fm-ként 2 csónak tárolására alkalmas csónakházat kell építeni. (3) Tömegtagolás nélkül legfeljebb 30 m hosszú épületet szabad építeni. (4) Az épület legfeljebb négyszintes lehet, függetlenül az, egyes szintek magasságától. (5) Többszintes épületekkel az oldalsó illetőleg a hátsó telekhatártól a beépítés magasságával, épületvég esetében annak felével kell elmaradni. (6) Huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló épület, illetőleg épületrész (állandó lakás vagy idényjellegű üdülőszoba stb.) földszinti padlómagasságának el kell érnie a legmagasabb eddigi árvízszintet meghaladó A. f. 104.70 (Vigadó tér f. 9.10) m-es szintet. (7) A vízmedencék nem számítanak beépített területnek. (8) A telek területének legalább részét összefüggően — egy, kivételesen két tagban — beépítetlenül kell hagyni. 113. §. (1) Lebontandónak vagy meghatározott ideig fenntartandónak minősített épületek átalakítása vagy bővítése tilos s azokon csak a legszükségesebb fenntartási munkák végezhetők el. (2) Ideiglenes jelleggel — kivételes esetben — csupán hordozható hétvégi házak felállítása engelyez.