Fővárosi Lapok 1869. november (251-274. szám)

1869-11-24 / 269. szám

K­ü­l­f­ö­l­d #*# A király keleti útja. Ő Felsége e hó 21- kén — miként Cairóból távirják — meglátogatta az Askar-fellegvárat, a Hassan-mecsetet és a kali­fák sírjait. A reggeli a Gubba nevű nyári falusi jó­szágon volt, hol a khedive, Nubar pasa, és Sherif pasa is tiszteletüket tették. Királyné Ő Felsége név­ünnepe alkalmából a „Greif“ hajó fedélzetén — a keserű­ vizeken — díszebéd volt. Az ausztriai hajók fényesen ki voltak világítva. A csatornán való átutazás felől azt írják, hogy minden várakozást fö­lülmúlt. Az összes gőzhajók, a magyar királylyal s Eugenia császárnéval, valamint a különböző,,köve­tekkel 20-kan Suezben vetettek horgonyt. Ő Fel­sége tengeri útjáról utólagosan érdekes dolgokat ír­nak a „Tr. Zig“-nak. Midőn a király e hó 5-kén ép­pen a szigettengeren volt, az utazók között mutat­kozni kezdtek a tengeri betegség első nyomai. Az asztal körül a reggeli és ebéd ideje alatt kevesen ül­tek ; Neptun megkövetelte áldozatait. A királynak azonban jó egéssége és kedélye volt. Az „ Elisabeth­nek jeleztette: „Az utasok közül kik vannak tengeri betegségben ?“ Az „Elisabeth“ felelte: „A birodalmi kancellár és Hoffmann.“ — Felsége táviratoz az „Eli­sabeth “-nek: „Részvéttel viseltetem a betegek iránt.“ Este ismét távirati után kérdé a király: „Hogy van­nak a betegek?“ — Felelet: „Rendesen!“ — Más­nap, szombaton a betegség még több áldozatot kö­vetelt s bár Beust maga is szenvedett, folyvást meg­őrző jó kedélyét s ezt táviratoztatá a királynak: „Caesar, moritum­ te salutant!“ (Fejedelem, üdvö­zölnek a haldoklók!) A király táviratilag felel: „Re­­quiescant in pace!“ (Nyugodjanak békével!) Erre gr. Beust a király egésségi állapota felöl tudakozó­dott. A felelet ez volt: „Igen jó!“ Cairói távirat szerint Király 0 Felsége csütörtökön indul vissza keleti útjából. Találkozása az olasz királyai,Jurindisiben, ez­úttal elmarad. 0 Felségének időzése Alexandriában egy napra, Cor­­fuban 12 órára van megállapítva. Eugenia császárné a hajóhad kíséretében, a közép-tengeren már meg­indult hazafelé. *** Külföldi irodalmi hírek. — Dr. M­ö s e­r Albert „A drezdai udvari színház 1862— 1869.“ cím alatt érdekes visszaemlékezéseket bocsá­tott közre Lehmann kiadásában. — Berlinben Dunckernél egy nagyobb német eposz jelenik meg közelebb: „Friedrich der Einzige,“ melynek ajánla­tát Augusta királyné fogadta el. Szerzője: M e 1- 1 i n g, egy Philadelphiában élő amerikai. — Brock­h­a­u­s n­á 1 igen érdekes vállalat indult meg nem rég: „A német nemzeti irodalom könyvtára“ cím­mel, mely olcsó, korrekt és jegyzetekkel kísért le­nyomatokban terjeszti a német irodalom régibb és újabb jelesebb termékeit. A gyűjtemény első részé­ből, mely „A középkor klasszikusai“­ tartalmazza, már nyolc kötet jelent meg (ezek közt van a „Kudrun“ és „Nibelung-ének“ is) magyarázatokkal kísérve. A gyűjtemény második része a „XVI. század költői“-t, a harmadik pedig a XVII. századét tartalmazandja. A negyedik rész végül a XVIII. és XIX. század klasz­­szikusait mutatja be. Már mindenik folyamból több kötet jutott a közönség kezei közé. — Björns­t­­jerne Björson, a híres norvég beszélyíró mű­veit közelebb már angol nyelvre is lefordították. E geniális író egyik leghíresebb beszélyét a múlt évne­gyed folytán lapunk közölte.­­ William Rus­sel „Naplója“ a walesi herceg és hercegnő keleti­ útjáról, megjelent, 600 oldalra terjed, s pompás raj­zokkal van díszítve. - 1082 - A divatról. (F.) A legújabb divat jelenleg a plaid-öltö­­z­e t­e­k. Szürke és barnás meleg szövetei s határozat­lan színei nagyon is jól illenek a borús novemberi napokhoz. Bár ezek nem díszruhák, de annál célsze­rűbbek rendes használatra, mert sártól és esőtől nem szenvednek, és kitűnő utcai viseletet képeznek. Már egyszerűségük is ajánlja: nekünk legalább jól esett látni, mint valami ellentétét a folyton növekedő fény­űzésnek. Természetes azonban, hogy a plaid-ruhák nem zárják ki a nagyobb díszt, a­mi, ha megtörténnék valaha, bizony csak a magas­ ízlés és műipar kárára lenne. Ettől azonban ne tartsunk, míg a szem szeretni fogja a szépet, s Páris mintákkal szolgál. Íme, jelen­leg is, az estélyi ruhákra már nagy előkészületek történnek. Körül akarván nézni egy kicsit a divat terén, régi szokásunk szerint, ismét a Monaszteriy és Kuz­­mik udvari selyem- és divatáru-szállítók termébe lé­pünk, mert ők nemcsak minden divatcikkből a legfi­nomabbat tartják, hanem a ruhák elkészíttetésében is kitűnő ízlést tanúsítanak. Miután az őszi öltözeteken már túl van a nővilág , legelőbb is az úgynevezett színházi öltözetekre fordítjuk figyelmünket. Ezeket többnyire selyemből készítik idősb hölgyek számára uszálylyal, fiatal hölgyeknél azonban csak a földig érő szoknyával. Formái ezek: kivágott derék rövid ujjakkal, a fölé pedig testhez álló palotot brüszszeli tüllből vagy csipke-kelméből, mely szívformában vagy pedig szögletesen van kivágva; a dudoros ujjak elől bővek, az egész pedig csipkével van környezve és oldalt kecsesen fölhúzva. Az öltözet kiegészítését tüll-fátyol képezi, melynek egyik vége egy félig el­hervadt rózsa által a hajba tűzetik s igy a nyakra eső fürtökön át a nyakhoz simul, másik végét pedig egy más rózsával a vállra tűzik. Természetes, hogy ily öltözék csak a nemzeti színházi páholyokba való; földszinti zártszékeken vagy kisebb színházban a legnagyobb egyszerűség ajánlandó, mert ily helyeken jelenni meg díszruhában, nem mutatna valami nagy jártasságra a „hogy kell“ dolgában. Fekete vagy más sötét színü ruha s a szépen rendezett hajba pedig egy ízléses, élénk szinü virág a legajánlandóbb. A színházi jelöltek — kevés kivétellel — fehérek, mert különben majdnem minden ruhához más-más felöltő­s lenne szükséges. Diszítésök főképpen arany zsinóro­zás. E felöltők elég nagyok, s leginkább kerek gallér és beduin-formájúak, kis változással. A színházi főkö­rök (capuchon) mindinkább kimennek a divatból, miután a mostani magas haj-betét eléggé védi a fe­jet ; sokkal ideálisabb is egy, a fejre könnyűden hú­zott csipke-kendő. Estély-ruhákra Monaszterly és Kuzmiknál igen ízléses, fehér alapú Faille-kelméket újjnyi széles at­lasz-csíkokkal, ajánlanak; továbbá sima, világos színű Faille- és atlasz-kelméket. Ezek elkészítésénél Stuart­­gallérok és ujjak, továbbá csúcsos derék képezik az újdonságot. Szerkesztői üzenetek: Z. I. B.áll. Börne művei igen ismeretesek a ma­gyar közönség műveltebb része előtt, s fordításukra a nyelvkezelés nagyobb képessége kell, mint a mennyi e mutatványban nyilatkozik. Vissza fogjuk küldeni. Záthy-nak. Theuriet elbeszélését szívesen elfogad­juk, de már csak a jövő évnegyedben közölhetjük. D. G. úrnak. A lapokat innen rendesen küldik, s ha oly egyenes és közeli vonalon, mint az esztergom­­n­á n­a­­, a számok mégis elvesznek , annak oka nem kereshető máshol, mint az utósó állomáson. Részünkről nem tehetünk egyebet, mint hogy panaszt emelünk s vizs­gálatot kérünk az illető hatóságnál. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Bérlet NEMZETIgy 195. SL. SZÍNHÁZ. Pest, szerdán, november 24-én, 1869. Szerafina. Színmű 5 felvonásban. Sardou Victor után franciából fordították: Deák Farkas és Szépfaludi Ferenc. Rendező: Feleki Miklós. Montignac — — — — Rosanges báró — — — Planterose — — — — Chapelard — — — — Róbert — — — — — Sulpice — —­ — — Ambrus — — — — Dominique — — — — Savonieu, gromm. — —• Szerafina — — — — Yvonne — — — — Agatha — — — — Feleki. Komáromy. Szerdahelyi. Szigeti József. Náday. Szigligeti Anna. Benkő. Vár­földi. Szigligeti Jolán. Prielle Kornélia. Lendvainé. Niczkyné. Figyelmeztetés. Miután több oldalról történtek panaszok olyanok részéről, kik egy itteni porcellán­­nemű­ kereskedésben a cég hasonlatossága által ámítva, evő-serviceket s másféle tárgya­kat vásároltak herendi porcellán neve alatt, csak közönséges cseh gyártmányból s még hozzá magasabb árakon — ezennel jo­gosult részről a t. közönség valamint Fischer Mór hírneves honi herendi porcellán­­gyára érdekében is figyelmeztetik s köztudo­másul hozatik, hogy valódi herendi porcellán gyártmányok Pesten csak is egyedül __ Sárkány J. S. úrnál, a Deák- és váczi-utcza sarkán,­­ kaphatók s általa rendelhetők meg. Az árverezési helyiségek az evang.­iskola-épületben, kevés napok múlva kiürittetnek, minélfogva a még fenn­maradt készlete a bútorszövet szőnyegeknek az eddigi ismeretes igen olcsó áron alól is nagyban és kicsinyben végképest eladatik. ser-SO forintig menő vétel után 5 százalék, aer 1OO forintig menő vétel után 1O százalék, SOO forintig menő vétel után lo százalék, U SOOO forintig menő vétel után SO százalék engedtetik. 8080 9022 HAAS FOLÖP és FIAI. Tulajdonos: Tóth Kálmán, kiadja ma nyomatja ai „Athenaeum* irodalmi és'nyomdai részvény-társulat (ezelőtt Emich G. 1869.)

Next