Fővárosi Lapok 1876. szeptember (200-224. szám)
1876-09-01 / 200. szám
okok szolgáltattak alkalmat a háborúra. Tudjuk, hogy Lajos, IV. Ince pápa szavai szerint: »az egyház zászlótartója,« mily szenvedélyes hittérítő volt, nemcsak itthon, hanem a melléktartományokban is. Történt, hogy Dusán cár, tekintélyének nevelése végett, országát a pápának ajánlotta fel, csakhogy midőn a pápa legátust és térítőket küldött hozzá, ezeket előbb nyilvánosan csúffá tette s azután kiűzte az országból. Hasonlóképen járt Lajos is, a ki minorita térítőket küldött Szerbiába. Ezért irta IV. Ince pápa Lajosnak: »gyújtsa meg valahára Rácországban a hit világát s törje és alázza meg a hitetlenek kevély nyakait.« A nagy király csak 1458-ban, midőn nápolyi hadjáratait befejezte, érkezett a szerbek ellen hadat vezetni. Dusán már ekkor nem élt, de utóda, Uros, nem volt kevésbbé dacos, mint cári előde. Lajos szárazon tengeren egyszerre támadta meg őt, már a következő évben ledobta fejéről a cári koronát s visszatérni kényszerítette a régi hűbéri kötelékbe. Konth nádor és Miklós esztergomi érsek ezalatt Boszniát foglalták el. Zsigmond alatt a melléktartományok viszonya az anyaországhoz átalában zavaros volt, mint soha annakelőtte. Különösen délen Horvátország, Dalmácia s a szerbek egy része is Tvartkó, majd Hervoja bosnya király köré csoportosulva, folyton lázongtak. A szerbek a macsói bánságot tűzzel-vassal pusztították, míg Gara nádor által ki nem űzettek. A szerb fejedelemség napjai ekkor már meg voltak számlálva. Az Európába nyomult ozmánok éreztetni kezdték velök fegyvereik hatalmát s ők voltak az első áldozat, melynek el kellett esni. A kussovai ütközet után 1389-ben Lázár fejedelem kénytelen volt meghódolni s adót fizetni a töröknek. Lázár titokban Zsigmondot hűbérurának ismerte mindig, csakhogy védelmére számíthasson. Zsigmond csakugyan segítette is őt, midőn Lázár 1391-ben fellázadt a török ellen; a rigómezei csatában, ahol Lázár elesett, Gara vezérlete alatt magyar csapatok is részt vettek. Lázár utóda, István, noha a töröknek is súlyos adót kellett fizetnie, mégis hiven ragaszkodott Magyarországhoz. Ő volt az első, akit Zsigmond az általa alapított »sárkányrend« jelvényével kitüntetett. Ez ősz fejdelem, hogy tartományát a mindig beljebb nyomuló török ellen biztosítsa. 1426-ban unokaöcscsével, Brankovics Györgygyel és számos szerb úrral Zsigmondot Tata környékén fölkeresvén, vele szerződésre lépett, mely szerint: Brankovics György Magyarország főnemesévé s az országtanács tagjává avattatik. Szerbia neki és fiutódainak Magyarország fensősége alatt biztosíttatik s ennek megtartásában a magyar hadak támogatják a török ellen. Brankovics tizenhét fontosabb szerb várat »melyekhez a magyar koronának úgyis régi joga van,« átad Zsigmondnak, s magszakadás esetén a fejedelemség Zsigmondra vagy utódaira száll. Lazarevics István már a következő 1427-ik évben meghalt; az ígért várak átadatván, Brankovics Magyarországon roppant birtokokat nyert cserében, (többi közt Munkács, Világosvár, Szatmár, Debrecen városokat.) De Zsigmond már 1428-ban Galambócnál megveretvén a török által, Brankovics is osztozott a veszteségben. Ötvenezer arany évi adót kellett fizetnie s 1433-ban lányát, Marát a szultán háremébe adnia. Brankovics nem volt hű szövetségese a magyaroknak, a Hunyadiakat gyűlölte s ellenükben Cylleivel cimboráit. E gyűlölködést a nándorfehérvári hős halála után is folytatta s kiterjesztette a rokonokra is, így 1457-ben a Hunyadi Lászlóval négylovas kocsin Nándorfehérvár körül utazó Szilágyi Mihályt orozva megtámadta. Mihály megmenekült ugyan, de László sebekkel terhelten halva maradt. E kegyetlen álnokságot Mihály nemsokára megboszálta; még az évben rácsapott Kupcsinnál a Száva mellett s oly súlyosan megsebesítette, hogy a kilencvenéves despota e sebei következtében halt meg 1458-ban. Brankovics családjában aztán viszály tört ki, fiai elszéledtek s a török elborította hadaival az országot. Az elhalt despota után egyik fiának, Lázárnak felesége , Ilona, hogy országa számára a keresztyén fejdelmeket megnyerje, felajánlá azt a szentszéknek. Ez oly idegenséget keltett az óhitű szerbek közt, hogy inkább önkényt veték magukat alá a töröknek, ki régi hitüket kímélte. Az 1459-dik év elején Szegeden tartott országgyűlésre megjelent Tomasko bosnya hűbéres király is s kérelmére a rendek Szerbiát Tomassevics Istvánnak, az ő természetes fiának adományozták; Ilona vejének pedig Szendrőt és vidékét, mint Magyarország alá tartozó védtartományt. Az ez adományozással elégedetlen szerbek a szultánhoz fordultak segítségért, aki meg is segítette őket úgy, hogy Szerbiát majdnem ötszáz évre kitörölte a fejdelemségek sorából s foglalóul kétszázezer foglyot hajtatott el, így hanyatlott török igába Szerbország, melyből alig egy emberöltője, hogy megszabadult. Az Obrenovicsok címere sokat mondó jelvény: a vörös mezőben fekvő fehér kereszt, két oldalán az 1389 és 1815 évszámok s alattuk a kivont kard hiven kifejezik emet, a csapások legnagyobbikától meglátogatott országnak félezredéves történetét. És a tanúság? Aki jól tud olvasni, a sorokból látja azt a szomorú igazságot, hogy a szerb nép önálló államélet alkotására nem bizonyította magát a történet hosszú folyamán át képesnek; hűbéres volt teljes életében, először a görögnek, bolgárnak hódolt, azután a magyarnak, végre a töröknek. A kardból, melylyel utóbb szabadságát kivívta, már is szolgai láncot kovácsolt magának, melylyel a távoli muszkához kötötte magát. Pedig ezen az után aligha boldogul, mert ez az út nem vezet függetlenségre. Vagy nem tanulmányozzák Szerbiában a történelmet ? Sebestyén Gyula: Fővárosi hírek. * A statisztikai kongresszus ma d. e. tizenegy órakor nyílik meg az akadémia dísztermében. A férfiak lent a teremben, a hölgyek a karzatokon lesznek. A műveit közönség számára fentartottak bizonyos számú jegyet, melyet a kongresszus titkári hivatalában (akadémiai palotánk földszintjén) osztanak ki. A statisztikai kiállítás tegnap d. e. 9 órától d. u. 5-ig csak a kongresszus tagjainak számára volt nyitva, de ma már megnézheti a nagyközönség. Érdemes is megnézni, mert magukat a kongresszus tagjait is meglepte az anyag bősége és érdekes volta, a kiállítás dísze és célszerű berendezése által. Ma fognak megalakulni a statisztikai szakosztályok. Este pedig a kormánylnöki palotában lesz estély a kongresszus tiszteletére. Megemlítjük, hogy az előkongresszus tegnapi tanácskozásában Block Mór (párisi) bemutatta a Japán ott készült statisztikáját, Sydenblath (svéd) a Berghe svéd statisztikáját, Yvernes (francia) az igazságügyről, Bodio (olasz) a takarékpénztárakról nyújtottak be dolgozatokat, Körösi József pedig harminc nagyobb város népesedési összehasonlító statisztikáját terjeszti elő. * A külföldi vendégek, kik a statisztikai kongresszusra jöttek, jól érzik magukat Budapesten, dicsérik a város szépségét s nagyon meg vannak elégedve a fogadtatással, melyben részesülnek. Mind distingvált egyének külsőleg is, kiknek gomblyukából nem hiányzik az érdemrend-szalag. A berlini Engel, e nagy tekintély, képezi a központot a »Hungáriádban, hol mindig körül van seregelve. Ő mindjárt első nap megnézte a kiállítást, melyről Déchy Mór állított össze katalógust. Megnézte Semenov is, ki igen tekintélyes, merev magatartású férfi, s mindenesetre sokkal szívesebben látott vendégünk, mint azok a genfi keresztes honfitársai, kik nagyobbára hosszú bagaria-csizmában jártak-keltek e napokban Budapesten s kik közt sok volt az alantibb osztályokból való ember is. A statisztikusok közt van egy portugál követ is, szép nejével és lányával. Itt van továbbá Duc de Brolo siciliai herceg, ki már a kortól kissé meg van viselve, de a tudományért ép úgy lelkesedik, mint mi a fővárosunk szépségeiért, s aranyzsinóros sapkája avagy kalábriai kalapja nélkül is megismerhető volna rajta az olasz jelleg. A Keleti Károly budai estélyén a statisztikusok nagyon jól találták magukat s Farr, Semenon, az utrechti Quack, Vasconcellos és Theyler elvitték nejeiket is, kiket a háziasszony a legszivélyesb szeretetreméltósággal fogadta. Engel, Semenon, Yvernes és a többiek mind fölmelegedtek a kedélyes körben. Ott voltak Trefort miniszter, Haynald érsek, a polgármesterek, a főkapitány, több akadémikus, író sai. Pompás magyar bor volt az asztalon s jó népzene (a Rácz Palié) egyik fűszerül. A kilenc órakor kezdődő vacsoránál az egyetlen toasztot Kammermayer polgármester mondta a házi urra és asszonyra nagy éljenek mellett. Külföldiek is megtanulták az »éljen«-t már, melyet néhány nap alatt annyit fognak hallani. Vacsora után a jó zene mellett tánc is volt s az orosz Semenovné, Vascollencos neje és bájos leánya csakhamar úgy belejöttek a csárdásba, mintha már otthon megtanulták volna. A kert lampionokkal volt kivilágítva s a krisztinavárosi nép még éjféli két órakor is nagy csoportokban álldogált a bástyán. — Tegnap este a főváros redoute-estélyében, e jól rendezett, díszes ismerkedési ünnepélyben vettek részt a vendégek. Ennek a részleteiről azonban csak holnap írhatunk. * A gömöri tudományos zsákmány, melyet történetbúváraink a tudomány érdekében ejtettek, jelentékeny. Legnevezetesb az aggteleki ásatás őstörténelmi vívmánya, melyről báró Nyáry Jenő — ki azt Thallóczy Lajos és Töttösy Béla segítségével eszközlé — röpiratot is készít. Ezúttal egy vastag cseppkőfalat törtek át, mely mögött üreget találtak s vastag rétegek alatt csontvázakat. Ősidőbeli temető lehetett az, mert a csontvázak egymás mellett rendben feküdtek, fejek alatt kődarab, fejek felett edény, némelyik mellett búza s borsóhoz hasonló gabna-faj. Vagy kilenc csontvázat ástak ki, a többinek pedig egyes részét, mert mélyebb ásásra nem volt idő. Találtak tűket is, s magas rétegben bronzkori tárgyakat, tűznyomokat, eszközöket. A koponyák széles pofacsontúak, csúcsos fejtetejüek, elütök a mai nemzedékeitől. Mindenesetre érdekes tárgyai a vizsgálódásnak s ugyancsak vizsgálják is már a múzeumban. A sok régi irat közt, melyeket levéltárakban találtak, van a Gyöngyössy István leányának, Rozáliának egy levele is, melyben kedélyesen panaszolja el családi viszontagságait. A családi levéltárak közül a Dancs-családét, melyből árpádkori okmányokat is másoltak le, valószínűleg megkapja a múzeum. Találtak több árpádkori okmányt is s az egész tudományos aratás eredményéről még csak ezután fogunk kapni részletes jelentéseket. * Boyton kapitány a császárfürdőben. A híres úszó megkedvelte fővárosunkat s visszatért ide, hogy szűkebb helyen is bemutassa úszási ügyességét. A császárfürdő férfi uszodájában fogja négyszer produkálni magát: holnap (szombaton,) vasárnap, kedden és szerdán, d. u. öt órakor. Belépti jegyet e mutatványokra Szemek és Mayer váci utcai szivarkereskedésében lehet kapni. * »Egyesült tekézö-kör« című társas egylet is van Pesten, nagyobbára fiatal kereskedőkből. E kör szept. 7-dikén a lövölde helyiségében zártkörű táncvigalmat rendez, érdekes fűzértánccal. Az urak szavazni fognak a »tableau vivant« megválasztandó hölgyeinek, aztán hódolattal járulnak a megválasztottakhoz, üdvözlik köztük a királynét, lesz himnusz, csoportozat és tánc. Meghívók és belépti jegyek (egy forintjával) Kirchknopf és Ádám urak barátok terén levő üzletében s Bevillaqua József urnái kaphatók. * Sardou „Hazafiját tegnapelőtt adták a nemzeti színházban, mit azért említünk meg, mert egyik főszerepét, az eddig Szigeti József által ábrázolt Rispor grófot ezúttal Pintér játszotta, e tehetséges, igyekező, széphangú színész, ki egyes részeket most is helyesen, kellő hévvel szavalt, de az egész jellemet nem domborította ki. Nincs ez alakhoz még elég színe, biztossága és imponáló magatartása. Nagy Imre Carlot, Kassainé asszony Dolorest, Bercsényi pedig Albát játszották. Közönség nem volt nagy számmal. * Jogosult kérdés. A »Közegésségi Lapok« a közegésségügyi tiszti szolgálat összes tagjainak véleményét hiszi tolmácsolni akkor, midőn fölveti a kérdést : hogy vájjon az árvíz idején szerzett érdemekért kitüntetett férfiak névsorában mért nem olvasható Budapest tiszti főorvosának neve ? Hisz — úgymond — ha az árvíznek közegességi tekintetben félt utókövetkezményei igen szelídek voltak, ennek oka bizonyára az, hogy a tiszti főorvos korán, helyesen és sikeresen tette meg az óvintézkedéseket. Egyébiránt az ily tömeges kitüntetéseknél mindig akad nemcsak hiány, hanem hiba is. Kifelednek a sorból nem egyet, ki sok érdemet szerzett, s betesznek olyat, ki apró szolgálatát jó nagyra tudta fújni. * A kígyó utcai Rottenbiller-ház negyedik emeletéről tegnap délelőtt Rainer P. egykori honvédtiszt leugrott és szörnyet halt. Öngyilkosságának oka délután még nem jött köztudomásra. Vidacs János is ugyanő e házban vetette le magát. * A népszínház háromszázadik előadása szerdán volt. Népszínműre 118, operára két, operette-re 90 este esett, a többi pedig látványosságra, bohózatra. Előadtak 19 népszínművet, (öt újat,) nyolc operette-et, (kettőt újat,) tíz bohózatot (öt újat,) s négy látványosságot, mind újat. Legtöbbször adták az »Angot«-t, (32-szer,) az »Utazást a föld körül« (28-szor) s a »Falu roszszá«-t (25-ször.) írói és zeneszerzői díjban 19,675 frtot fizettek ki, francia szerzőknek 2268 firt 50 frt, hazai szerzőknek pedig 17,606 frt 50 krt. * A szegedi országos kiállítás tárgymutatója szerkesztőségünkhöz is beküldetett. A hat-hat éves két füzet, melyet Gelléri Mór kiállítási titkár szerkesztett, különbözik az eddig látott tárlati inventáriumoktól. Különbözik először is abban, hogy kellő időre jelent meg, midőn még jó gyakorlati hasznát lehet venni. Második sajátsága és jó tulajdonsága pedig a kitűnő és tapintatos szerkesztés, mely e két füzetkét valóban maradandó becsűvé teszi. A tárlat főbb és érdekesebb tárgyai mellett ügyesen itt magyarázó jegyzetek olvashatók, s így e tárgymutató a kiállításlátogató kezében a legjobb vezető. A második füzet végén új lapszámozással az osztrák államvasút délmagyarországi kiállításának önálló tárgymutatója van. A két füzeten, melyek a jelen ipartörténetéhez a legérdekesebb adatot képezik, az ár nincs följegyezve. * Amazon: Budaújlakon egy házbirtokos éjfél felé vígan lármázva indult haza egy bormérésből. A rendőr csitítás mikor ez nem használt, be akarta kisérni. Erre zaj támadt, többen jöttek ki a házakból, köztük a bajba került férfi hősi neje is, ki rárohant a rendőrre, kicsavarta kezéből a fegyvert s egyesült erővel jól elrakta a közbiztonság közegét. Persze a diadal végét a bíróság fogja eldönteni. * A szív folyamodványa. Egy újpesti lány kérvényt adott be a királyhoz, hogy kedvesét ereszszék haza a katonaságból, mert mióta be van sorozva, ő is, anyja is szükséget szenvednek. Említi kényes szemét, beesett arcát, melyeket ha Ő Felsége látna, bizony megesnék a szive rajta. Említi azt is, hogy kedvesét Ferencnek, őt meg Jozefinának hívják, s így 1 941