Fővárosi Lapok 1882. március (49-74. szám)
1882-03-01 / 49. szám
Fővárosi hírek. * Nagy munkán dolgozik gróf Széchenyi Béla. Kelet-ázsiai útjának leírását készíti, annak más oldalait rajzolva, mint úti társai. Térképek is lesznek a műhöz csatolva. Az eredeti mű magyarul készül de angol fordításban is meg fog jelenni. * Akadémiai tagok számos aláírással ellátott üdvözlő iratot küldenek az akadémia Nesztorának, az Egerben lakó Tidvardi Cherna János mérnöknek. Ő ugyanis e hó 9-én éri meg annak félszázados évfordulóját, hogy akadémiánk levelező tagjának választották meg. * A képviselőház tegnap is majdnem kizárólag a Rohonczy által fölvetett kérdéssel foglalkozott. A közlekedésügyi budget egyéb részeihez kevesen szóltak, nevezetesen Vucsetics István a vizi utakra hívta fel a kormány figyelmét s a Kulpa szabályozását sürgette . Simonyi Iván a Dunának Pozsony és Gönyő közti szabályozását hozta szóba, élénken ecsetelvén a bajokat, melyekkel itt a hajózás küzdeni kénytelen. Dobránszky Péter a keleti vasúti csatlakozásra, főkép a Jassy és Odessza felé vezető vonalokra figyelmeztető a kormányt. Az ülés többi részét a közlekedésügyi minisztériumnál állítólag történt visszaélések fölötti vita törté be s nem kevesebb mint három új határozati javaslatot nyújtottak be. Széll György a szélsőbalról kijelente, hogy elfogadná ugyan a Rohonczy határozati javaslatát is, de a harmadik pont kivételével, mert a kiküldendő bizottság feladata csak az érdekelt vidékek izgatottságának lecsillapítása, nem pedig a még be nem bizonyított visszaélések üldözése lehet; ő tehát ily értelmű javaslatot nyújt be. A másodikat Baross Gábor a maga és még vagy ötven kormánypárti képviselő nevében nyújta be, oly tartalommal, hogy miután Rohonczy Gedeon nem hozott fel oly adatokat, melyek rendkívüli intézkedést tennének szükségessé , miután a kormányelnöknek ez ügyben tett nyilatkozata teljesen megnyugtathatóat, tehát a ház térjen napirendre a Rohonczy indítványa fölött. Végre Pázmándy Dénes is nyújtott be határozati javaslatot, hogy a ház küldjön ki tizenöttagú bizottságot, mely azonban egyelőre csak a panaszokat hallgassa meg s a háznak az iránt adjon véleményt, szükséges-e parlamenti vizsgálóbizottság kiküldése. Rohonczy indítványát Szalay Imre és Verbovay Gyula pártolták. Végül Ordódy Pál közlekedésügyi miniszter szólalt fel, válaszolva a közlekedésügyi budget ellen eddig felhozott vádakra, megemlítő, hogy a Duna szabályozása ügyében már legközelebb jelentést fog tenni. Rohonczy beszédére pedig azt felelte, hogy mint miniszter, ő volna elsősorban hivatva a vizsgálat megindítására, ha alapos panaszt hallana, de ilyennel Rohonczy még nem állt elő. A vitát még nem fejezték be, még vagy nyolc szónok van följegyezve. * Liszt legújabb műve, »A budapesti Munkácsy-ünnepélyekhez« címmel Táborszky és Porsch műkereskedők kiadásában fog megjelenni. Magyar rhapsodia ez, zongorára írva. A buzgó kiadók rajta vannak, hogy néhány nap múlva már kapható legyen. * A Krisztus-kép hatása némely nőre oly nagy, hogy már nem egy hangos zokogásban tört ki. Volt, akit a folyosóra kellett kivezetni. Egy izraelita családot pedig a Megváltó szelíd fensége oly mélyen meghatott, hogy a műcsarnokból távozva, elhatározták áttérni Krisztus vallására s magát Munkácsy Mihályt kérni föl keresztszülőnek. Ezt tréfásan előre megjósolta a »Borsszem Jankó«, s innen tény lett belőle. * „A lakodalmi tragédiát“ Jankó János képét, melyről már többször tettünk említést, a művész ifjúkori barátja Munkácsy Mihály kedden délután megnézte s nem bókból, hanem őszinte meggyőződésből nagyon dicsérte a jeles művet, mely kompozícióban már be van fejezve s minden részében alá festve. Munkácsy a színezésre nézve tett néhány megjegyzést, a melyeknek Jankó hasznát is fogja venni. A képet tudvalevőkép az állam rendelte meg művészünknél, ki nyáron teljesen elkészül vele. * A régészeti társulat tegnapi felolvasó ülésén, melyre nagyszámú hölgyközönség is jelent meg, Pulszky Ferenc elnökölt s báró Radvánszky Béla, az ősmagyar szokások buzgó kutatója, tartott érdekes előadást a régi magyar ivóeszközökről. Az ivóedények leginkább ezüstből készültek s belől aranyozva voltak, tiszta arany pohár ritkán fordult elő. Ismertette aztán a régi világ kedvenc serlegeit, a födeles, a talpas poharakat, a fortélyos serleget, melyet megtöltve nem lehetett letenni. Őseink igen változatos alakú poharakat készíttettek ötvöseikkel; voltak alma-, kürte-, szőlőfürt-alakúak, továbbá elefántcsontból, gyöngyházból, szerecsendióból készült és ezüstbe foglalt serlegek. A parcellán és kristály pohár, mely szintén ezüstbe volt foglalva, csak a tizenhetedik században terjedt el. Ezután ismertette az erdélyi kupákat, a csészéket s érdekes előadásával kapcsolatban bemutatott több serleget, csészét sat. a nemzeti múzeum gazdag kincstárából. Utána Pulszky tartott előadást a 12—16-dik századból való magyar kéziratokról és diszítéseikről, a küszöbön levő országos könyvkiállításra érkezett régi könyvekben előforduló képeket és iniciálékat ismertetvén s azokat be is mutatván. A Pray-kódexben öt tollrajz látható 1227-ből; a gyulafehérvári misés könyv 1377-ből való, az egri érseki könyvtár missaleja 1394-ből. Legérdekesebb két antifonale, melyek egyike az esztergomi, másika a győri székesegyházé. Ez utóbbiról bizonyosan tudjuk, hogy magyar munka s kötése valódi remekmű. Az elmés megjegyzésekkel kisért felolvasást a közönség megéljenezte. Ezután zárt ülés következett, melyben folyó ügyeket intéztek el. * Személyi hírek. A király őfelsége Bellus községnek tűzoltó szerek vételére száz forintot, az óstuzsicai görög kath. hitközségnek pedig iskolaépítésre szintén száz forintot adott segélyül, magánpénztárából. — Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát betegsége, mint írják, igen aggasztó. B. Lipthay Béla és neje tegnapelőtt este nagy ebédet adtak Munkácsy Mihály és neje tiszteletére; az ünnepelt vendégeket nagyon meglepte az a sok művészeti szép mű és ízléses díszítés, mely a b. Lipthay budai palotáját a fővárosban páratlanná emeli; tegnap a művész és neje Tisza Kálmán kormány elnök vendégei voltak ebéden. — Gróf Szécsen Antal Pozsonyból ismét fővárosunkba érkezett. — Gr. Andrássy Gyula, midőn a »Harmonia« által kiállított vázlatokat megnézte, megvette a Karlovszky Berci »Középkori lovag« című, sok tehetségre valló képét. — Ordódy Pálról az a hir, hogy a költségvetési vita befejezése után lemond miniszteri tárcájáról. — Abonyi Emil orsz. képviselő, mint írják, Bereg megye közelebbi gyűlésén indítványozni fogja, hogy e megye járuljon ezer forinttal a Krisztuskép megvételéhez. — Medgyaszay István özvegye hálás köszönetet mond ama részvétért, mely feledhetetlen férje temetésén nyilvánult. ■ Barber Izidor dragonyos kapitány esküvője tegnap délután volt Brachfeld Cezarin kisasszonynyal, a dúsgazdag Brachfeld Adolf leányával. — Garai Aranka kisasszonyt, Garai Károly váltóügyvéd kedves leányát, eljegyezte Ertner Arthur helybeli terménykereskedő. — Dr.Hoffmann Károly főgeolog s Telegdi Lajos osztálygeolog tegnap Marseillebe utaztak, átvenni a Coquard-féle becses kövült ostriga-gyüjteményt, melyet Semsey Andor vett meg a földtani intézet számára. — Állaga Géza tegnapelőtt átnyujtá Lisztnek a a maga uj szerzeményének : »Magyar szerenád« kéziratát s a mester kivonatára vasárnap délelőtt e művet zenekari tagok játékában is be fogja neki mutatni. * A „Nemzeti Nőnevelés“ folyóirat februári füzete élén Sebestyén Gyula »Leányiskoláink és a felnőttek oktatása« című cikkben azt a fontos kérdést fejtegeti, mily módon lehetne segíteni azon az érezhető bajon, hogy az elemi iskolába járó leánynövendékek közül csak elenyésző csekély töredék, ezer közül átlag csak hét megy át a felső nép- vagy polgári iskolákba, mig a többi megint hazakerül s a házi munka mellett sokat felejtve, keveset tanulva, évek múltával mind inkább fogynak elméj ebből a gyökeret nem vert ismeretek. A baj orvoslására a törvény által is rendelt ismétlő iskolák volnának hivatva, de ez intézmény nem bir meggyökerezni s a tanítónők volnának hivatva, hogy az ismétlő iskolák iránt az érdeklődést fölkeltsék. Most pedig alkalom volna, hogy ezt jótékonysággal egybekapcsolva tegyék. A vörös kereszt egylet felhívást intézett az ország hölgyeihez, hogy a lázadók ellen küzdő katonáink számára meleg kézelőket, gyapjú harisnyákat készítsenek. A tanítónők a hét egy-két napján gyűjtsék maguk köré nagyobb tanítványaikat, volt növendékeiket, a szülőket s a munka közben folytatott értekezletekben terjeszszék az üdvös eszmét. E korszerű felszólalást követi Bánóczy József cikke »Nőnevelés és női olvasmányok e század elején«, továbbá »Hogyan neveljük kisdedeinket,« levél egy anyához; »A gyermeki szem«, dr. Szili Adolftól; »Egy kép a régi könyvek állatvilágából« dr. Daday Jenőtől; »Egy német könyv a nőről«, Harrer Paulától ; végül kisebb vegyes közlések. • Csepreghy Ferenc özvegye a népszínház igazgatója útján tegnapelőtt átnyujtatá elhalt férje műveinek díszpéldányát Munkácsy Mihálynak, levél kíséretében. E levélben el van mondva, hogy négy év előtt a népszínházban, a »Piros bugyelláris« előadása alkalmával, Munkácsynak bemutatták Csepreghyt, kinek a művész akkor meg is küldte saját aláírású arcképét. Ezt Csepreghy később szintén arckép küldésével óhajta viszonozni, s meg is kezdé írni a levelet, de félbe kellett hagynia az Írást szívbaja miatt. E félbemaradt levelet, az elhunyt iró özvegye most az átnyújtott kötetek elsejének címlapja és az arckép közé tétett. Munkácsyt meghatotta a levél látása s az özvegy kegyeletének e bizonysága. * Az ünnepélyességek folyamában, melyek a múlt héten egymást érték, Munkácsy Mihály azt a kellemetlen fölfedezést tette, hogy gyémántba foglalt miniature rendjelei elvesztek. Ezek: a becsületrend, a vaskorona-rend és a Ferenc József-rend. Már kérte is, hogy aki megtalálja, szíveskedjék azokat visszaszolgáltatni ; tegnap azonban a munkácsi útra tett némi előkészülés közben ráakadt az elveszettnek hitt rendjelekre s ezeket mellére tűzve jelent meg a Tisza Kálmán kormányelnök ebédjén. A nap folyamában Liszt Ferenc, gróf Apponyi Albert, gróf Forgách Antal s még többen látogatták meg a művészt, kinél tegnap tisztelgett a rajztanárjelöltek és művésznövendékek küldöttsége is. Munkácsy igen szívesen fogadta a küldöttséget, élénken tudakozódott a rajztanár-iskoláról s a létesítendő mesteriskoláról, végül pedig megígérte, hogy ma, szerdán, délután meglátogatja a rajztanárképző-intézetet. * Piknik volt keddre virradó éjjel a Frohnervendéglő termében, hol a főváros előbbkelő polgári osztályának szép és kiváló képviselői gyűltek össze. Olyan »revanche-piknik«-féle volt, mint újabban a fiatalság, mint mondja, hálából rendez, a farsangi mulatságokért. Meg is hálálták ezúttal is derekasan, persze saját jól felfogott érdekükben is. A háziasszony tisztét Gagerné úrhölgy viselő s rendezők Ybl Bódog, Saxlehner Árpád és Walter Béla voltak. A tánc kedélyesen és reggelig tartott, s a táncosnők közt voltak : Dell’ Adamy Rezsőné, Karwinsky bárónő, Kellner Jánosné, Kratzmanné, Wesselyné urhölgyek ; továbbá Saxlehner Jolán, Gager Antonia, Weber Guszti, Barabás Ilonka, Küttl Lenke, Török Sarolta, Kheyll nővérek, Muhr Hermin, Wagner Hortense, Hetyey Anna, Balogh Irén, Totis Gizela kisasszonyok s még többen. * Magyar festmények a bécsi nemzetközi kiállításon. A képzőművészeti társulat igazgatósága legutóbb megtartott ülésében már kijelölte a bécsi nemzetközi tárlaton kiállítandó festményeket s azokat már el is küldötte. E művek a következők: Munkácsy Mihálytól az »Ujoncozás« ; Zichy Mihálytól »A bor hatalma« ; Gyárfás Jenőtől »Tetemre hívás« ; Wagner Sándortól »A debreceni ménes« ; Vágó Páltól »A jár a baba« ; Valentiny Jánostól a »Haldokló cigány« és »Capris naplopó« ; Temple Jánostól a »Választási értekezlet« (Rákossy Jenő tulajdona) ; Pállik Bélától az »Etetés a szabadban« (a királyné tulajdona), és »Liba család«; Ligeti Antaltól a »Bukari öböl,« »Retna« és »Betlehem« ; Than Mórtól »Hunyady és Vitéz«; »Alföld« (új kép) és »Tanulmányfej«; Lotz Károlytól a »Kisbéri ménes,« »Hunyady halála« és »Kapisztrán« ; Baditz Ottótól az »Angyalcsináló« ; Feszty Árpádtól a »Golgotha« ; Szoldatics Ferenctől a »Krisztus tagadása« ; Spányi Bélától a »Reggeli szürkület,« »Utolsó gólya« és »Esthangulat«; Mészöly Gézától a »Majorudvar« és »Vadászat« ; az elhunyt Pál Lászlótól két kis »tájkép« ; Feledi Tivadartól az »Ökör-istálló« és a »Lovagló iskola« ; Ebner Lajostól a »Vásári jelenet« ; Tölgyessy Arthurtól az »Idill« és »Alföld« ; Peske Gézától a »Sváb paraszt« Brodszky Sándortól a »Tarvölgyi zuhatag« és »Obersee« ; Molnár Józseftől,a »Középorom a Kárpátokban« ; Mannheimer Ágostontól »Tanulmányfej«; Vágó Páltól »Tanulmányfej« ; Miskovszky Viktortól huszonhat aquarell; Strobl Alajostól »Perzeus« és »Arckép«; Mednyánszkytól, Markótól és Vébertől tájképek ; Vastagh Györgytől egy arckép; Böhm Páltól a »Tiszai halászok« ; Benczúrtól a »Badansnő« és Spitzertől két életkép. * A filharmonikusok mai hangversenyén Cowen Fridisk londoni zeneszerző maga fogja igazgatni »Skandináv szinfonia«-jának előadását. Leschetitzky, a kitűnő zongoraművész pedig, két ízben is játszván, a mai zeneestének két érdekes külföldi vendége is lesz. A filharmonikusok gondoskodtak arról is, hogy második hangversenyüknek, márc. 15-én, szintén legyen külföldi vendége. Ez Grützmacher Frigyes szász kir. kamaraművész, ki Raff d-moll gordonka-hangversenyét, a »Romanesca« című 16-dik századi olasz dallamát, Padre Martini egy »gavotte«-ját s Weber »Perpetuum mobile«-jét fogja gordonkán előadni. * Názi estélyek. Odescalchi Gyula herceg házánál hétfőn este díszes estély volt, zene és tánc nélkül. A háziasszony kelleme és szívélyessége minden vendéget elbájolt. A vendégek közt voltak: gróf Andrássy Aladár és neje, Tisza Kálmánné és lánya, gr. Zichy Ferenc volt nagykövet,, Majláth György, gróf Festetich György, gr. Zichy Ágost és fiatal neje, sat. — Vasárnap magyaros jellegű házi mulatság volt dr. Hauser Adorjános neje vendégszerető házánál, hol a vidám tánc reggeli hét óráig tartott. * Adakozások a képre. Újabban a »Pesti Napló« szerkesztőségéhez a szekszárdi takarékpénztár száz forintot, Thébusz János négyet, Balog István s családja hat forintot, Brettner Miksa berladi gyógyszerész (Romániából) pedig kétszáz frankot küldöttek be. Ezekkel együtt összesen 8426 ft 36 krs 2750 frank van együtt, nagyobbára ajánlatokban. Brettner gyógyszerész azt írá küldeményéhez, hogy ha a kép megvétele nem sikerülne, az ő összege a magyar írók segélyegyletéé legyen. De bármily buzgó barátai vagyunk is a segélyegyletnek, ez egyszer óhajtanunk kell, hogy ez összeget ne kaphassa meg, mert a Krisztus-kép megszerzése valódi nemzeti érdek. Ehhez azonban az eddiginél tizenkétszerte több adakozási készség kell. Sedlmayer azt írta Treforthoz intézett sürgönyében, hogy »az eladás iránt magával a művésszel akar elébb értekezni«. E szavak reményt keltők, mert Munkácsy bizonyára annak szószólója lesz, hogy képe Magyarországé legyen. * A jelmezalbumra nézve Kiesz György fényképész abban az álomban révedez, hogy amit ő készít. — B18 —