Fővárosi Lapok 1884. február (27-51. szám)
1884-02-01 / 27. szám
tént. A 31. számú házban Mohai Lajosné 61 éves asszonyt s Teréz nevű szolgálóját és Pollák Frigyes feleségét halva s az egyik utcai lakásban Pollák Frigyest, három éves fiát s a náluk látogatóban volt Pavics Erzsébetet eszméletlen állapotban találták. A szemközti, 38. számú házban halva találták Genszki Antal háztulajdonost és feleségét, cselédjüket pedig eszméletlen állapotban. Reggel hét órakor először a 38. számú házban vették észre, hogy az utcai szobában lakó Genszkiéknél baj történt, mire feltörték az ajtót. Alighogy ennek híre terjedt, megtudták a szemközti házban történt szerencsétlenséget is. Ez esetről azonnal jelentést tettek a főkapitányságnak, mely értesítette a törvényszéket, a fővárosi mérnöki hivatalt s a gázgyár igazgatóságát. A hatóságok képviselői délelőtt 11 órakor érkeztek a katasztrófa színhelyére. A vizsgálatból kiderült, hogy a szerencsétlenséget gázmérgezés okozta, még pedig úgy, hogy az utcába bevezetett gázcső megrepedt s a kiömlő gáz, a különben is laza talajon keresztülhatolva, eltöltötte a lakásokat s az ott alvó embereket megfojtotta. A 38. számú ház azelőtt gázvilágitással volt ellátva s ezért az út közepén haladó főcsőből két mellékcsövet bocsátottak a házak felé. A mostani tulajdonos nem akart gázt használni s a csövek végét beónoztatta, de a csövek megrepedtek s igy ömlött ki a gáz. A Genszki-család tegnapelőtt még semmi kellemetlen szagot sem érzett, ellenben Pollákék ekkor már rosszul lettek, orvost hivattak, ki mérgezési tüneteket konstatált, e szerint rendelt orvosságot s mert a szobában fojtó szagot érzett, a lakás szellőzését rendelte el; erre a család tagjai jobban is lettek s nyugodtan feküdtek le. Az öt halottat átvitték a kórházba, boncolás végett. Pollák Frigyes és fia állapotában javulás állt be, de még nincsenek túl a veszélyen. * Választ adott ki Thaly Kálmán képviselő a Franklin-társulatnak és Nagy Miklósnak lapunkban is említett nyilatkozataira. E válaszban kijelenti, hogy Arany balladáinak díszkiadását illetőleg értesülését Arany János összes munkáinak kiadójától, tehát a legilletékesebb helyről kapta és fentartja. Ami a »II. Rákóczi Ferenc ifjúsága« című munkából vett rézmetszeteket illeti, Nagy Miklós fölemlít más képeket is, melyeket Thaly még régebb időben önkényt engedett át. Ez más dolog. Egyébiránt kijelenti Thaly, hogy a »Vasárnapi Ujság«-ot hasznos és tisztességes közlönynek tartja, a képeknek ebben történt közlése ellen nincs kifogása, de tiltakozott az ellen, hogy a metszeteket a Franklin-társulat mindenféle kalendáriumba, képes néplapba, karácsonyi hirdetésbe, a szerző vagy kiadó megkérdezése nélkül nyomatta le, ezt nem tartja szabatos eljárásnak. * Az ezeréves ünnepély dolgát az akadémia legközelebb újra tárgyalni fogja. Az albizottság, mely Ipolyi Arnold püspök elnöklete alatt működött, indokolt véleményt dolgozott ki s ragaszkodik ama javaslathoz, hogy az ezredéves emlékünnep 1894-ben tartassák meg, mert Pannónia elfoglalása is be volt már 894-ben fejezve. A bizottsági véleményt pár nap múlva tárgyalja az osztály s aztán összes ülés elé kerül. * Pártnyilatkozat a zsidókérdésről. Az országgyűlés függetlenségi pártjának köre, a választások közeledése alkalmából, kiáltványt bocsátott ki a választópolgárokhoz. A kiáltvány, miután újra hangsúlyozta, a függetlenségi párt ismert politikai elveit, szól a zsidókérdésről is. Az e tekintetben létező bajokat a zsidóság egyoldalú fejlődésének tulajdonítja, továbbá annak, hogy a zsidóság egy része vonakodik a kor és a nemzet szelleméhez simulni s mindig a létező hatalomhoz alkalmazkodik; orvoslásul a pártnyilatkozat ezeket kívánja: A hazai zsidóság tartson országos zsinatot, ezen nyilatkoztassa ki kellő határozottsággal hitágazatait s reformálja a korunkkal és társadalmunkkal össze nem férő szokásait; szervezze a kor kívánalmainak megfelelően egyházát és hitközségeit, tekintettel az anyakönyvek vezetésének igényeire is; a közoktatást a rabbiképzéstől kezdve minden fokon rendezze és fejleszsze magyar nemzeti szellemben s végre akadályoztassák meg a külföldi zsidóság beözönlése, esetleg a beköltözésnek bizonyos időre való megtiltása által is. A pártkör értekezletén szerdán este élénk vita folyt e pontok fölött, többen azok teljes mellőzését kívánták . Bartha Miklós, Eötvös Károly, Győrffy Pető, Mezey Ernő, Helfi Ignác szóltak ily értelemben; egyik-másik szónok megjegyzi, hogy a pártnyilatkozat e része nem egyéb mint koncesszió Istóczynak, olyanforma, mintha a Verhovay Gyula programmjából volna kivéve, néhányan el is távoztak a teremből, a többség pedig aztán elfogadta a kiáltvány szövegét. * Az angol körben szerdán este Pulszky Károly tartott felolvasást az országos képtár kevésbbé ismert remekeiről. Számos másolatot is hozott magával, melyek kézről kézre jártak, mialatt a felolvasó fejtegette, mennyivel szerencsésebb viszonyok közt vannak az angolok, franciák, kik nagy összegeket költenek képzőművészeti célokra. Az országos képtár évi budgetje húszezer ft., de ebből tizennyolcezret az akadémia kap lakbér fejében. Pulszky ismertette aztán az egyes műveket, a régi mesterek festési modorát s végül meghívta a kör tagjait a képtár megtekintésére. Az élénk éljenzéssel kisért felolvasást társas lakoma követte, kedélyes felköszöntésekkel, többek közt Faragó Ödönre, ki nem sokára visszatér Khinába hivatalos állása elfoglalására. * Köszönő küldöttség. Bogyiszló községből nagyobb számú küldöttség tisztelgett, Keserű Lajos ref. lelkész vezetése mellett, a közlekedésügyi miniszternél és az államtitkárnál. Az utóbbi évek árvizcsapásaitól, mint tudva van, a szerencsétlen Bogyiszló szenvedett legtöbbet, majdnem minden évben elborította a Duna árja. A kormány végre országos költségen hatalmas védgátat építtetett s ennek elkészülte alkalmából jött a küldöttség, hogy a község meleg háláját kifejezze. * A redonte hősége, bálok alkalmával, csaknem kiállhatatlan. Átalános a panasz, hogy úgy fűtik a termeket, mint a poklot. Pedig a fiatalság paradicsoma minden bál. Jogász-bálban, orvos-bálban már az első órában ugyancsak izzadtak, nem csak a táncosok, hanem a nézők is. A nőegyleti álarcos-bálban is alig lehetett kiállani a füledt levegőt. Sok család már éjfél előtt fejfájás kíséretében volt kénytelen haza indulni. A dominók valóságos purgatóriumot álltak ki az álarc alatt. A nyájas csevegést nehéz, hoszszú lélekzetvételek szabgaták meg. A páholy, a karzat hasonlított a gőzfürdőhöz. A báli tudósítóknak ugyancsak káprázott a szemök, s igy eshetett, hogy a mi tudósítónk Frankenburg Adolfné úrnőt is a jelen volt vendégek közé iktatá, hol,ott csak egy hozzá igen hasonlító hölgy volt jelen. Általános panasznak adunk kifejezést, midőn a terem gondatlan fűtéséről szólunk. A bérlő vagy felügyelő jövőre tartja kötelességének jobban ügyelni a hőmérsékletre, mert nem azért rendezik a nagy bálokat, hogy a fűtők bőkezűsége kiállhatatlanokká tegye. * Megmentett ipartelep. A herendi egykor híres porcellángyár, melynek gyártmányai külföldön is oly nagy elismeréssel találkoztak, újabb felvirágzásnak néz eléje. A kereskedelmi minisztérium közbenjárásával részvénytársaság veszi át a zilált viszonyok közé jutott telepet. Másfélszázezer frtnyi részvénytőkével alakul meg a társaság s a tőke nagy részét a gyártelep fölszerelésére fordítják. A vállalat élén alkalmasint Hüttl Tivadar, e téren elismert szakférfiú, fog állani. * A belvárosi társaskör Kautz Gyula elnöklete alatt tartotta meg évi közgyűlését. A választmány jelentése szerint, a kör viszonyai kedvezők: 317 tagja van, a bevételek pedig nem csak fedezték a 7507 frtnyi kiadást, hanem még hétszáz frtnyi fölösleg is maradt. A gyűlés tudomásul vette a jelentést, aztán elnökké újra Kautz Gyulát választotta, alelnökökké pedig Békey Imrét, Győry Eleket, Herich Károlyt és Seefehlnert. * Részvénytársulatok. Az első magyar iparbank tegnap tartotta évi közgyűlését dr. Apáthy István elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a múlt évi tiszta nyereség 71,870 frt 39 kr s ebből minden részvényre 11 frt osztalék jut, 10,414 ft 32 kr. pedig az uj számlára vitetik át. A gyűlés ezt jóváhagyta s az igazgatóságba dr. Apáthy Istvánt, Weber N.-t és Winterberg Gyulát választotta meg. — A budapest-budaersi társaskocsi-részvénytársaság Hauser János elnöklete alatt tartotta közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint, a forgalom tavaly emelkedett, a társaság kocsijait 25,600 utas használta, a tiszta nyereség 1568 frt 28 fr s minden negyven forintos részvényre 12 frt osztalék jut, vagy 30°/0. — A budai kereskedelmi bankról, mely már hat éve van liquidació alatt, most tettek közzé újabb jelentést. E szerint a 300,000 frtnyi részvénytőkével szemben 292,480 frtnyi veszteség áll, tehát a részvényesek nem kapnak vissza semmit, sőt a 97351 frtnyi takarékpénztári betétek fedezetére is csak 91,0000 frtnyi érték áll rendelkezésre. * Borzalmas tett fölött ítélt tegnap a királyi kúria. Tisza-Ujlakon még 1879. december havában összebeszélt Kórodi János, Hager Ferenc, Hodsi János, és az azóta elhunyt Tót János, hogy Festinger Nátán kereskedőt meggyilkolják. Festinger hírhedt uzsorás volt s Kórodi és társai váltóikat akarták visszavenni, e mellett pedig elvinni , a mi értékest találnak. Tervöket végre is hajtották. Mind a négyen megjelentek este Festinger lakásán s Kórodi félreszólitva a kereskedőt, földre terítette s késsel agyonszurta. A zajra bejött a meggyilkoltnak hat éves fiacskája és rémülten könyörgött, ne bántsák atyját. Hager megfogta a gyermeket és Kórodi unszolására megfojtotta, hogy el ne árulja őket. Aztán kirabolták a lakást. A beregszászi törvényszék Kórodit halálra, a másik kettőt tizenöt évi fegyházra ítélte, mig a királyi ítélő tábla az utóbbiakra életfogytiglani börtönt szabott. A kúria feloldotta a Kórodira mért halálitéletet s őt is életfogytiglani börtönre ítélte. * Rövid hírek. A kúria tegnapelőtti teljes ülésén Perczel Béla másodelnök, meleg hangon emlékezett meg Soltész Albert elhunyt kúriai bíróról. — A budai körben köztetszéssel fogadták Thallóczy Lajos felolvasását a múlt századi Budáról és a Martinovics-perről. — „Olga“ mai előadására a jegyek jó nagyrésze már tegnap elkelt; legközelebbi újdonság »A vasgyáros« lesz, Ohner György hatásos francia drámája. —A mérnök-egylet mű- és középítészeti szakosztályában hétfőn Ney Béla tesz előterjesztést az építészeti munkálatok díjszabályzata tárgyában. — A tanács díszsírhelyet enged át Vas Gerebennek Bécsből hazaszállítandó tetemei számára. — A belügyminiszter az eperjesi, balassa-gyarmati, mágócsi és szentesi dalegyesületek alapszabályait megerősítette. — A hírlapszedők febr. 2-án általános gyűlést tartanak egy alakítandó kör ügyében. — Magyarországon tavaly, a Mihók Sándor által szerkesztett pénzügyi évkönyv szerint, 343 takarékpénztár volt. Trefort miniszter a holttest-égetést ajánlotta a fővárosnak, legalább a klinikán boncolt ingyenes holttestekre nézve, melyeknek koporsóban való eltemetése mintegy 9000 forintjába kerül az államnak. — A butiapesti királyi tábla oly rosszul áll helyiségek dolgában, hogy közelebb egyik büntető tanács szobárólszobára járt s végre is egyik biró irodáját foglalta el, hogy ülést tarthasson. — A vetések állása, a hivatalos jelentések szerint, kielégitő. —A miniszterelnök Wermescher György szászrégeni szeszgyárának megengedte Magyarország külön címerének használását. — A magyar iskolaegylet alakuló közgyűlését a Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt tegnap tartott értekezlet február 12-re tűzte ki. — A fővárosi tanács jóváhagyta ama bizottsági javaslatot, mely fővárosnak az országos kiállításban való részvételét a 60.000 frtos költségvetéssel állapította meg. A gazdakörben tegnap folytatták a hitelszövetkezetek fölötti vitát s gróf Keglevich István, Tisza István, gróf Károlyi Sándor szóltak tüzetesen a tárgyhoz. — A „Függetlenség“ kauciója ügyében a polgármester újabb határozatot hozott, mely szerint a Csatár-féle ingatlanok csak 6121 ft 48 krra nyújtanak kétszeres fedezetet, a hiányt tehát Verhovay Gyula azonnal tartozik pótolni. — A budavári gyilkosság ügyében a kúria kegyelmi tanácsa tegnap délelőtt kezdte meg tanácskozását, mely késő estig tartott; az eredmény egyelőre titok. — Húsz péklegényt fogtak el tegnapelőtt a dohány-utcai pékszállóban. — A magyar ált. hitelbank és az osztrák kereskedelmi és ipar-hitelintézet febr. 4-én bocsátják aláírásra a budapest-pécsi vasút részvénytársaság elsőbbségi kötvényeit. — Egy világtalan volt távirótiszt, Makk Sándor, kit lakásadója az utcára tett, a főkapitánysághoz kisértette magát, hol elhelyezéséről fognak gondoskodni. — A Kúria megszüntette a Ráth Károly iparos ellen hamis eskü miatt emelt panasz ügyét, nem látva alapot a vizsgálatra. — A börtönben feledt Kovács Mari, dr. Rott Jakab ügyvéd által kártérítési igényt adott be jogtalan börtönben tartása miatt. 176 8 Képviselőhöz. A keresztyén-zsidó házasság eltemetésével, legalább ideiglenes eltemetésével foglalkozott tegnap a képviselőház a javaslatot visszautasító főrendiházi üzenet volt napirenden. A zsidókérdés természetesen ismét teljesen uralkodót a vitában s Istóczy Győző nem is késett kifejezni nagy megelégedését a dolgok menetével. Tisza Kálmán kormányelnök indította meg a tárgyalást. Előre bocsátó, hogy a két ház közti üzenetváltás helyes, mikor kilátás van a sikerre, de midőn siker nem várható, akkor jobb követni azt, amire más parlamenti országokban és saját országgyűlésünk történetében is elég példa van : el kell állani a további üzenetváltástól. Indítványt nyújt be tehát, mondja ki a ház jegyzőkönyvi határozattal, hogy a törvényjavaslatot nem küldi vissza a főrendiházhoz, de elvárja a kormánytól, hogy alkalmas időben megfelelő törvényjavaslatot terjeszszen elő. (Ugrón Ákos közbeszól: Választások után !) Ugrón Ákos nagyon téved, ha közbeszólásával valami megrovót akart mondani. Ha az országgyűlés végén a két ház nem tudott megegyezni, máskor is azt mondták, hogy a nemzet választói nyilatkozzanak a vitás kérdésben. (Élénk helyeslés.) Egyébiránt ha a ház azt határozza, hogy visszaküldi a javaslatot a főrendekhez, a kormány teljesíteni fogja kötelességét, bár nincs kilátása sikerre. Irányi Dániel külön határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a ház a keresztyének és zsidók közti házasságról szóló javaslatot leveszi a napirendről, de a kötelező polgári házasság tárgyában hozott határozatát fentartja. Beszédében Iványi megtámadta a főrendiházat, mely az indigenek segítségül hívása mellett buktatta meg a javaslatot; ezt visszaküldeni most maga sem kivánja, mert nem remélhet sikert s a törvényhozásnak még fontos dolgai vannak; de a kormánynak szemrehányást tesz, hogy elmulasztotta az alkalmas pillanatot s bár évek óta sürgették a polgári házasságot, a jelen tökéletlen javaslattal is akkor állt elő, mikor az antiszemita mozgalom már nagyra nőtt; pár évvel ezelőtt mikor az eszlári per és bizonyos, a főrendeknek nem tetsző házasságok még nem történek meg, a főrendiház ezt a javaslatot bizonyosan elfogadta volna. A főrendiház reformját is mindig ígérték és nem hajtották végre. Tanúság az is, hogy jobb lett volna mindjárt a kötelező polgári házasságról terjeszteni elő javaslatot, ezt a főrendek többsége elfogadta volna (ellenmondás), vagy ha nem, a bukás dicsőbb leendett. A szóló ragaszkodik a polgári házasság behozatalához. Ezután két papi képviselő szólott: Nagy István és Hérics Antal, mindkettő elfogadta a kormányelnök javaslatának első részét, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napi