Fővárosi Lapok 1888. december (332-360. szám)

1888-12-22 / 352. szám

újabb kiadásban. Egyik gimnáziumnak, a más kettő kereskedelmi iskoláknak van szánva. A gimnázium számára a Békési Gyula tankerületi főigazgató latin »Alaktanba jelent meg negyedik »lényegében változatlan« kiadásban. Ara­­ írt 20 krajcár. — Dr. Vedrődi Viktor, a debreceni gazdasági tanin­tézet tanára, »Általános vegytan«-ának első részét, a szervetlen vegytant, adta ki második kiadásban. Úgy van szerkesztve, hogy a megjelölt kihagyásokkal, használható kereskedelmi akadémiákon is, egész ter­jedelmében pedig, a gazdasági akadémiák igényeinek felel meg. Ára egy frt. — Végül Propper N. Já­nos, a nagyváradi kereskedelmi iskola igazgatójá­nak »Kereskedelmi ismeretek kézikönyve« című tan­könyve szintén második javított kiadásban jelent meg. Negyedfélszáz lapra terjed s ára 2 frt 20 kr. * A temesvári színház idei saisonjában in­kább a dráma, mint az operette van divatban. Ezzel a magyar színészet kiállotta ott a tűzpróbát s Krecsányi Ignác színtársulata a külön­ben nagyon tartózkodó közönséget egészen meghódí­totta. A jutalom játékok telt házak előtt folynak le és a közönség nagyban kitünteti kedvenceit. Kis Mi­hály egy népszínműben, a társulat drámai színész­nője, Szerémi Gizella k. a. pedig Csiky G. »Sötét pont«-jában arattak méltó elismerést. Szerémi k. a. egyenesen a színésziskolából került a színházhoz és ma már otthonos a színpadon. Csiky drámájában Lídiát, játszta nagy hatással. Az igazgató januárra »Az ember tragédiájáét és »A suhanc«-ot ígéri, februárra a »Belleville-i szűz«-et és a farsangnak megfelelően, több bohózatot. * A „Mulattató Zsebkönyvtár“-ból négy füzet jelent meg. A 47. és 48-ik füzet báró Wollzo­­gen előkelő porosz humorista két humoreszkjét adja »Korszellem és házasság« cím alatt; a 49-dik füzet­ben Gaston száznegyvenhét eredeti anekdotát mutat be »Cigányvilág« címmel magyar írók és művészek életéből; az 50-ik füzet Palágyi Lajos »Humoros Költeményei «-t közli. Már ötven füzetet ismerünk az életrevaló vállalatból, mely a legolcsóbb magyar hu­­morisztikus könyvtár. A dr. Kőrösy László által szerkesztett, elsőrangú hazai s külföldi írók humoros műveiből álló egész kis könyvtárt képező ötven füzet ára mindössze csak öt forint s kapható a kiadónál, Buzárovits Gusztávnál Esztergomban, valamint min­den könyvkereskedésben. * A „Válás után*4 Szegeden annyira tet­szik, hogy a kitűzött operetteket is leveszik kedvéért a műsorról. Előadásain a közönség ki nem fogy a ka­cagásból, miben ép oly része van a darabnak, mint az ügyes előadásnak. Zilahi (Duval) és Vedress (Bo­­urganeuf) adják a Bonivardné által sakkban tartott férjeket s a válás meglepetéseinek komikuma külö­nösen Zilahinál nyilatkozik diszkrécióval, kacagtató­­lag. E fiatal bonvivant már határozott kedvence a közönségnek A női szereplők : Gondáné asszony, An­gyal Ilus és Kükemezei Vilma kisasszonyok. * Csóka Sándor színtársulata váltakozó esé­lyek közt működik Szabadkán. Egy nap tele a szín­ház, meg van elégedve a közönség, más három-négy nap meg rideg közönynyel viseltetik iránta. Ez csak mély hatását, Balzacnál a regénynek kiváló gondolat­­ébresztő, képző hatását, másfelől a veszedelmet, me­lyet egy erkölcsileg romlott író munkája magában rejt. Petőfi megítélésében helyes mérsékletet tart,nem­zetiesség szempontjából adván meg neki a föltétlen elismerést. Csokonai nagy tehetségét, úgy szólva, ő fedezte föl; kimutatta, hogy a munkáiban sokat kár­hoztatott ízléstelenség nem az ő hibája, hanem a koré általában, hogy a »Dorottya« nem egyszerű szatíra, de valósággal eporsa a huszas évek magyar társa­dalmának. Kár, hogy Zrínyi a költőről csak ilyen kis tanulmányt leírunk Salamon tollából, ha valaki, úgy ő lenne hivatva e nagy szellem méltó tolmácsolására. E feladatot csak olyan ember oldhatja meg, ki jeles történetiró s kiváló kritikus egy személyben s ilyet ő kívüle nem ismerünk. — A második kötet tartalmaz­za Shakespeare és Balzac említett kritikai méltatá­sán kívül könyvkritikáit, apróbb nekrológokat s al­kalmi cikkeit. Ezeknek ismertetését elhagyom, de nem hagy­hatok egy valamit szó nélkül. Meg kell említenem azt a szomorú tapasztalatot, melyre bárki is rábukkan, ha összehasonlítja e cikkek alapján az 50-es és 60-as évek kritikai munkásságát és essay-irodalmát a ko­­runkbelivel; ekkor érezzük csak, mekkorát sülyed­­tünk, mennyire hiányzik komoly, alapos és lelkiisme­retes kritikánk. Milyen más hang szól e régiekből, milyen alapos megokolása a kifogásoknak! Ilyen el­lenőrző hatalomnak már volt tekintélye­s terméke­nyítő hatása. Fölösleges mostani viszonyainkról jere­­miádot zengenem, a tarthatatlan állapotot mindenki érzi; de azt, igenis, erősen kell hangoztatnom, hogy ha segíteni akarunk a bajon, forduljunk a régiekhez, tanuljunk tőlök alapos készültséget, komoly méltósá­got, pártatlan lelkiismeretességet s szavunk, melyre most a közönség keveset, az író mit sem ad, súlyt és tekintélyt fog nyerni. 2594 a különböző elemekből toborzott társulatnak tulajdo­ ,­nitható. A drámai személyzet fogyatékos mit nem el­­ensúlyozhat a jobb operette. Jó drámai előadáshoz kevés az, ha H. Szabó Ilka asszony, Réti Fanni k. a. az utóbbi a »Váljunk el« Cyprienne-jében tartá si­kerük­ jutalomjátékát.) Kovács Lajos és Fóris meg­állják helyüket. Az énekes darabok sikerét Ledofszki Mariska k. a., Kantai Teréz asszony, Rácz, Juhász és Breznai biztosítják. * Apróbb hírek. Az Arany-szobor bi­zottsága Strobl Alajos szobrászszal már meg­kötötte a szerződést; tegnap délelőtt írták alá s eredeti példányát az akadémia levéltárába helyezték. — Dóczi-Strauss operette­je, a »Simpli­cius«, érdekes szereposztással fog színre kerülni a nép­színházban, a két főszerepet Blaha Lujza és F. Hegyi Aranka asszonyok játszák. — Bianchi Bianka k.u. jan. 30-án hangversenyt ad Pécsett.— A gyapj­ú­­utcai színházban most Sonnenthal Adolf, a jövő héten pedig a Carl-színház operette-je fog ven­dégszerepelni. — »Csíki Lapok« címen heti la­pot indít Bocskor Béla ügyvéd Csíkszeredán. — A pécsi színház ügye megfeneklett, a város csak alkalmas telket s 50,000 frtot adhat reá, a többit gyűjtés utján kell összeszerezni. — Nagykikin­­d­á­n Leövey és Miskolczi színtársulata próbált sze­rencsét néhány előadással. Zsigmondy Vilmos­­ (1821-1888.) A képviselőházról, a szabadelvű pártkör er­kélyéről, a városházáról, az akadémiáról s még több középületről ismét gyászlobogó leng alá, szomorúan hirdetve, hogy a halál kegyetlen angyala még nem elégelte meg az aratást, melyet ez esztendő elalvó szakában tett. Ismét súlyos csapást mért a magyar közéletre s tudományosságra: annyi jeles után most Zsigmondy Vilmost, a kitűnő geológust, első artézi kutaink megteremtőjét s a magyar pénzügyek egyik legalaposabb ismerőjét szok­ta ki az élők sorából. Az ország kitűnő szakerőt veszít benne, kinek nevéhez nem egy maradandó alkotás fűződik. Halála nem jött egészen váratlanul, mert régibb idő óta be­tegeskedett , de hatvanhét éves kora dacára életerős és munkabíró volt még, gyöngélkedő állapotban is élénk tevékenységet fejtett ki s ezért sok tisztelője reménykedett, hogy szervezete diadalmaskodik a be­tegségen. A sors nem úgy akarta. A halál hire gyorsan elterjedt főváros-szerte s őszinte mély részvétet keltett minden körben. Zsigmondy Vilmos 1821-ben született Pozsony­ban. Selmecen végezte a bányászati akadémiát s 1843-ban állami szolgálatba lépett. 1848-ban már helyettes bányafőnök volt Resicán, hol később a ma­gyar kormány az ágyú-, fegyver- és lőszer­ készítéssel bízta meg. A világosi fegyverletétel után fogságba került s a temesvári haditörvényszék hat évi várfog­ságra ítélte. Olmützbe vitték s fogságának nagy ré­szét Szlávy József koronaőrrel együtt szenvedte el. Egy év múlva kiszabadulván börtönéből, magán­bányavállalatokat kezelt s kizárólag technikai tanul­mányoknak szentelte idejét. Ő adta ki az első ma­gyar bányászati szakkönyvet, mely »Bányatan« cím alatt hagyta el a sajtót. 1866-ban Harkányban az ottani hévforrás újból való befoglalását ő vitte keresztül. Az általános figyelmet azonban az által vonta magára, hogy a Margitszigeten artézi fú­rásokat eszközölt, s nemsokára gyors egymás­utánban létesítette a lipiki és alcsuthi artézi ku­takat. 1868-ban kezdte meg a városligeti artézi kút fúrását, melyet 1878-ban fejezett be 970 méter mély­ségben. A vállalat, jólehet sokan harcoltak ellene a sajtóban, s ezek közt dr. Szabó József is, fényesen sikerült. Zsigmondy Vilmost e nagy eredmények után elsőrangú szaktekintélynek ismerték el ezen a téren. Számos szakbeli kiküldetésre nyert megbízatást. Ne­vezetesen, midőn a Körmöcbánya városát elsülyedés­­sel fenyegető katasztrófa volt elhárítandó. Ausztriába is meghivatott. Mikor a vielicskai sóbányákat a viz elöntötte, Európa elsőrangú szaktekintélyei közt az ő véleményét is kikérték. Egy ízben a karlsbadi sprudel-forrás kiapadt s a fürdőigazgatóság haszta­lan fordult segélyért a legkitűnőbb külföldi szakte­kintélyekhez. Zsigmondy könnyen segített a bajon. Megmagyarázta, hogy a forrás bugyogása azért szűnt meg, mert vizének zöme a szomszédos kőszénbánya beomlása következtében az így támadt üregbe ömlött. Zsigmondy Vilmos a tett embere volt ugyan s gyakorlati működésével szerzett az országnak leg­több hasznot, de ügyesen forgatta a tollat is, szak­közlönyökben sok becses dolgozatot közölt s azon­kívül az ártézi kutak fúrása körül szerzett tapaszta­latait is több munkában irta meg s adta ki magyar s német nyelven. Többször fölkereste a közelismerés is. 1861 óta volt tagja a fővárosi bizottságnak; 1868-ban az akadémia választotta meg rendes tagnak; 1872-ben királyi tanácsosi címet kapott; 1875 óta tagja a képviselőháznak, melyben évek óta mint a pénzügyi bizottság elnöke működött; s végre 1884-ben Selmec­bánya díszpolgárrá választotta s e várost képviselte a Házban haláláig. Halálát tüdőbaj okozta. Három hónapig volt beteg. Nyár végén a Bécsben tartott bányászati gyü­­ésen, melyben tevékeny részt vett, meghalt s föl sem épült többé. Hetek óta föl sem kelt az ágyból, élet­ereje napról-napra fogyott s orvosainak minden fá­radozása hasztalan volt, a katasztrófát már hetekkel ezelőtt megjósolták. S tegnap éjjel be is következett. Egy erős köhögési roham után, éjjeli két óra tájban, csöndesen jobb létre szenderült. Neje, szül. Herglócz Ida úrnő s leánya, Vilma férjezett Szentgyörgyi Elekné úrnő virrasztottak féltő gonddal ágya mellett. Az elhunyt, ki utolsó órájáig eszméletnél volt, úgy intézkedett, hogy holttestét boncolják fel. Ez ma fog megtörténni a halottas háznál (külső dob utca 53. sz.) s holnap, vasárnap, délután 3 órakor lesz a temetés, az ev. vallás szertartásai szerint. A Kerepesi úti temetőben helyezik örök nyugalomra. A képviselőház pénzügyi bizottságának helyet­tes elnöke s előadója, Wahrmann Mór és Hegedűs Sándor még tegnap kondoleáltak a családnál s a ko­porsóra koszorút rendeltek meg. Fővárosi hírek: * Zenés­ mise. A belvárosi plébánia-templom­ban, holnap vasárnap, délelőtt 10 órakor Seyler Károly g-dúr miséjét adják. Betétek lesznek: gra­­dualéra a Schopf »O Salutaris hostia« és offertori­­umra Liszt Ferenc »Ave Maria« című szerzeményei, melyeket az egyházi énekkar ad elő. * A tél hivatalos első napja tegnap nem igen felelt meg a nevének. Nem hozott se hideget, se havat. Éjjel és hajnalban volt ugyan ólmos eső s reggelre az aszfaltos, keramitos utcák pompás korcsolyázó pályát képeztek városszerte, mivel pedig a járdák behintése csak épen oly pontosan történt, mint a múlt években, tehát szaporán bukdácsoltak az embe­rek. Történt e közben súlyosabb baleset is: a dohány­utcai 6. sz. ház előtt a hetven éves Mihálovics Emilné asszony elesett és lábát törte. A veszedelmes idő szerencsére nem tartott sokáig, meleg eső követke­zett s a tél első hivatalos napján őszies sárban gázolt a főváros, kevés kilátással fehér karácsonyra és a jégpályák megélénkülésére.­­ A turista­bál bizottsága tegnap befejezte meghívói szétküldését. A meghívók igen ízlésesen vannak kiállítva s bármely szalon asztalának díszére válnak. A levélbeli meghívások a személyes látogatá­sokat is helyettesítik s a ki tévedésből nem kapott meghívót, ez iránti kívánságával a bizottsági irodá­hoz (Nemzeti szálloda) fordulhat. Az előkészítő mun­kálatok sikeres befej­eztének örömére a rendezők ma társas vacsorára gyűlnek össze a Nemezti szálloda külön termében s ez alkalommal Radics Béla zene­kara el fogja játszani a bál új darabjait. Ezek közé újabban felvették Bárczy Andor bizottsági tag »Gi­zella-csárdását«, melyről hozzáértők azt jósolják, hogy nagy népszerűségre fog jutni a farsangon. * Szegény gyermekek öröme. A tabáni iskolaszék a kerületebeli szegénysorsú gyerme­kek közt csütörtökön délelőtt ruhát osztott ki. Ösz­­szesen 77 fiút és 67 leányt láttak el téli ruhával. Délután 3 órakor karácsonyfa-ünnepélyt rendeztek, melyen megvendégelték a felruházott gyermekeket. A gyűjtés és szétosztás körül főleg Eisdorfer Gusz­táv iskolaszéki alelnök buzgólkodott.­­ A hato­dik és hetedik kerület jótékonysági egylete holnap, vasárnap, d. e. 9 órakor az érsek­utcai elemi iskolában fog szegény gyermekeknek téli ruhát osztani. Az egylet közgyűlését ugyane napon d. e. 11 órakor a kaszinóban fogják megtartani. * Táros­atyák lakomája. A legutóbbi köz­ségi választások örömére két kerületben volt egy­szerre lakoma. A Józsefváros újonnan választott képviselői tiszteletére a józsefvárosi körben gyűltek össze kedélyes estélyre. Többek közt jelen voltak: Lukács Béla államtitkár, Hegedűs Sándor, Ybl Miklós, Visi Imre, Rémi Róbert, dr. Gebhardt La­jos főorvos, Hűvös József, sat. Az első toastot Rémi Róbert mondta, éltetve a megválasztottakat, kiknek nevében az újra választott Hegedűs Sándor válaszolt. Harmadiknak dr. Havas Rezső beszélt, kívánva, hogy a legújabb városháza a Józsefvárosban épüljön. Aztán Császár Jenő éltette Lukács Béla államtitkárt, ki válaszában ígérte, hogy igyekszik a fővárosi közleke­dés javítására hatni. Toaszoztak aztán meg többen is. A Vízivárosban ugyanekkor a választók rendeztek estélyt a megválasztottak tiszteletére, a lövész-egylet helyiségeiben. Mintegy százan voltak jelen, köztök Ráth Károly főpolgármester, Ribáry miniszteri ta­nácsos, Emmer Kornél királyi táblai biró, Érczhegyi Ferenc főlövészmester, sat. A toastok sorát Rupp Zsigmond nyitotta meg, a királyra s családjára mon­dott felköszöntővel. Aztán toastot mondtak: Szabó M. Ferenc a megválasztott bizottsági tagokra; Kollár Lajos Ráth Károly főpolgármesterre; Darányi Ignác Hunfalvy János emlékére; Szávoszt Alfonz Paulovics László elöljáróra; Csepely Sándor Rupp.

Next