Fővárosi Lapok 1889. október (269-299. szám)

1889-10-01 / 269. szám

tegnap is, mikor a nézőtéren jóval több volt az üres, mint az elfoglalt szék.­­ A nemzeti zenede igazgató választmánya, Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt teg­nap ülést tartott. Első­sorban Bartay Ede igazgató jelentette be, hogy a zenedéhez Aggházy Ká­rolyt tanárnak nevezték ki s az intézetbe ez iskolai évre 703 növendék iratkozott be. A választmány azután elhatározta, hogy az intézet fönállásának 50 éves jubileumát nagy ünnepéllyel üli meg s ennek előkészítésére Bartay elnöklete alatt bizottsá­got küldött ki. Végül az alapszabályokon több mó­dosítás történt, melyeket a közgyűlés elé terjeszte­nek jóváhagyás végett. * Goethe »Faust«-ja Nagyváradon. E. Kovács Gyula jutalomjátékául, minden zugá­ban megtelt nézőtér előtt került színre Nagyváradon Goethe tragédiája, a jutalmazott szcenirozása sze­rint. Müller Ottó karnagy a Gounod operájából vá­logatott hozzá zenekiséretet. »A mennyei és szinházi prológ« is megmaradt s a mint utánuk feltűnt Faust dolgozó szobája és abban E. Kovács Gyula, hosszas taps hangzott fel. Alakítása nagy tanulmányra s át­gondolt játékra vallott. Szentgyörgyi (Mefiszto), Lázár Margit k. a. (Margit), Krasznainé asszony (Márta), Szakács (Bálint) egészíték ki a sikerült en­­semblet. * A budai színkör idénye ez évben szokatla­nul későn végződik. Ma, október 1-én lesz a 118-ik s egyúttal búcsú-előadás, melylyel a négy havi saison végződik. Krecsányi Ignác társu­lata egész az utolsó napig biztosítani tudta magá­nak közönsége pártfogását, sőt a szeptember havi féláru előadásokkal Buda városának oly köreit is vonzotta a színkörbe, melyek még eddig nem jártak magyar színi előadásokra. Az igazgató változatos, élénk műsorról gondoskodott: volt 56 operette, 21 népszínmű, 17 énekes bohózat, 12 látványos színmű, 5­5 vígjáték és drámai előadás ; a társulat pedig gondosan betanult előadásokkal igyekezett megnyerni és megtartani a közönség jóindulatát. A társulat a megelőző évhez képest teljesen újjászervezve jelent meg s az énekes darabokban Pajor Emilia asszony, Németh tenorista és Kiss Mihály; drámákban Pe­­terdi, Berki, Hevesi férfiszereplők, Czanyuga Emma, Szerémi Gizella és Tárnoki Giza kisasszonyok, Kom­­játi; a komikus szerepekben Tollagi, Gondáné asz­­szony, Végh J., Kovács Mihály, Szilágyi Vilmos sat. részint ismeretesek a fővárosban, részint új aquiziciók, megkedveltették magukat úgy a színpadon, mint a magánéletben. Újdonság­a került színre és pedig: »Asperni kém« katonai látványosság; »A siket­néma« Bouilly drámája, »Kondorosi szép csaplárné« Deréki népszínműve (adták 5-ször) ; Tyukodi Lőrinc famíliája« Rónaszéki G. bohózata, »Az Eiffel-to­­rony kisasszonya«, »A génuai dudás« Feith Ottokár eredeti operetteje (adták 5-ször); »Az ember ko­médiája« Végh István parodisztikus bohózata (ad­ták 4-szer) és »Aphrodite« Zaytz operetteje. Ez új­donságok mellett legnagyobb bevételt eredményeztek: Konti József két operetteje »A suhanc« (adták 6-dig, az a kedves jó öreg úr, nagyokat kacagott enyelgésükön, csak úgy tartotta bele a nagy hasát.« »De volt két gyönyörű leánya is, valóságos két angyal. Az egyik volt Zsuzscsa, ki szépségével elbá­jolta fél Pest ifjúságát, egy nemes szivű, jó lelkű lény, de tömérdek udvarlója lévén, igen kokett, úgy hogy, a ki körében forgott, azt az őrülésig el tudta kábítani. Ez ifjak közt voltak sok gazdag kérői; de ő nyíltan megmondotta, hogy ő nem megyen férjhez, mert ő neki a Dárius kincse sem volna elég. Ő leg­feljebb ha egy roppant nagybirtoku öreg úrhoz megy nőül, ki őt bibor-bársonyba fulaszsza, ki bár­mennyit költsön is, soha ne sokalja, s költekező ké­­nye-kedvének ne szabjon határt. Csakugyan nagy pompát is űzött. Kevés viselő öltönyt lehetett rajta látni. Nehéz atlasz uszályos ruhában járt mindig fehér rózsákkal, szalagokkal díszítve, nyaka, haja le a homlokig tele ékszerekkel, ujjai ragyogtak a sok brilliantos gyűrűktől s talán a hány szép szín van, mindegyikből volt nehéz selyem ruhája. Aztán hogy bánt a drága öltözékkel! Divánra nem ült, hanem fölvetette magát a vetett ágyra, ott szeretett ülni.« »De Borosa, a kisebbik, az maga volt a meg­testesült szelídség, ártatlanság és egyszerűség. Gyö­nyörű, bájoló nagy sötét szeme volt s kedves, barát­ságos arcvonásai, melyekkel leigézett mindenkit. Ezen ritkán lehetett egyebet látni egyszerű fehér ruhánál, díszítés és minden ékszer nélkül. Szép sötét , fürtjei közé legföljebb ha egy fehér rózsát tűzött. Őt nem zsibongták körül az udvarlók, távol tartott minden­kit magától. Már el volt jegyezve még gyermekkorá­ban egy rokonával, Gábri Pistával. Hat évig szeret­ték egymást és csakugyan össze is keltek.« E rajzot csak azzal egészítjük ki, hogy Zsuzs­csa később csakugyan egy gazdag öreg úr, Lévai Koós István neje lett; Borcsa vőlegényét pedig Déryné csak hallomásból írja Gábrinak, mert tulaj­donkép Gábrielnek hitták. szól) és a »Királyfogás« (adták 5-ször), melyeket Budán még nem láttak. Eredeti darabot 25-öt adtak 56 estén, fordított darabot 41-et 62 estén; színre került 28 operette, 16 népszínmű, 8 énekes bohózat, 4 látványos színmű, 9 dráma és vígjáték. Hogy a budai színkör milyen számot tesz a főváros színészetében, kitűnik abból, hogy az igazgatóság hazai szerzőknek négy hónap alatt közel ezer forintot fizetett ki írói tiszte­letdíjakban. A társulat szerdán reggel utazik el téli állomáshelyére, Temesvárra. * Zeneszerző nő: Kelemen Lajosné szül. Zathureczky Ida úrnő, a háromszéki társaság egyik kiváló, művelt tagja, több szép zeneműves hódított már teret a szalonokban. Több szerzeménye pedig, mint »Az Olt mentén« keringő, a »Szovátai bucsú­­dal«, »Mikor csend van« románc és »Mint ragyog­nak, tündökölnek«, meg »Nagyságos ur kérem« kez­detű népdal, a nép ajkán forognak s a cigány-zene­­karok műsorának is közkedveltségü darabjai. Most »Tusnádi Emlék« című mazurkát és »Előre« címmel honvéd-indulót bocsát saját kiadásában közre. A kik hallották a két művet, igen dicsérik azokat. A zeneművek decemberben jelennek meg s az 1 frt 80 krnyi előfizetési összeg okt. 30-dikáig küldendő a szerzőnő nevére Sepsi-Szent-Györgyre. Külön-külön egy frt egy-egy zenemű ára. * Az aradi színházban megnyitó előadásul teljesen összevágó előadásban Bartók Lajos »Kendi Margit«-ja került színre. Az idény kedvező kilá­tások mellett kezdődött: az egyes szereplőket­ úgy nyílt színen, mint a felvonások végén, zajosan meg­tapsolta a színházat megtöltő közönség. Ez előadás volt a drámai személyzet bemutatója s mint lapunk­nak írják, a bemutatás általában véve sikerült. A nők közül kivált Follinuszné­ Csigaházy Etel asszony, a címszerepben életerős alakításban mutatva be e szerencsétlen asszonyt és Angyal Ilus k. a., (Estella) ki hévteljes szavalatával tűnt ki. A férfiak közül Kazaliczky Antal (Boldizsár) és Csiszár Kálmán a bohóc szerepében arattak tetszést. Mindketten híven követték a költő intencióit s nem egyszer kaptak tap­sot. Az ensemble-ból említhető még Monori Sándor, (Alfonz) továbbá Bihari Béla (Zsigmond) értelmes játékukkal. A felvonásközökben a 33 ik gyalogezred zenekara játszott, mit a közönség szintén tetszéssel, tapssal fogadott. A népszínműi személyzet a »Falu rossz­á«-val debütált. * Saison-megnyitók. Győrött a jövő héten nyílik meg az idény. Somogyi Károly színtársulata két havi sikerült szereplés után vonul be oda Kapos­várról. A társulat tagjai nagyrészt a régiek. Egyi­­kük azonban, Follinusz Aurél szalonkomikus való­színűleg nem tér vissza, mert a népszínházhoz hívták rendezőnek. — Szabadkán október 5-dikén kezdi meg előadásait Csóka Sándor színtársulata a »Su­hanc«-cal, másnap »A hitves«-t Karcag Vilmos szín­művét adják. E társulat tagjai majd mind a régiek. * Apróbb hírek. A nemzetiszínház isan, hir szerint, még a tél folyamán színre kerül a »Ten-­­­ger és szerelem hullámai« Grillparzertől, Ivánfi Jenő fordításában és Hero szerepében Fái Szeréna kisasz­­szonynyal. — A népszínházban »A titkos csók«, Bátor Szidor és Hegyi Béla kedvelt operet­­te-je, melyben Pálmai Ilka és F. Hegyi Aranka asz­­szonyok együtt játszottak, ma kerül színre utólszor ; vasárnap az »Éjjel az erdőn« népszínmű iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult, hogy az előadás meg­kezdése előtt bezárták a pénztárt. — Nagyvára­don előadták a »Zsidó nő« című dalművet, de csak a legmérsékeltebb igényeket elégíthette ki ez az u. n. opera-éneklés operette-énekesekkel. — S. Vadnai Vilma asszony jutalomjátékául Mármaros-Szigeten a »Csókon szerzett vőlegény« került színre telt ház előtt; a jutalmazottat tisztelői ezüst serleggel és szépen kidolgozott medvebőrrel lepték meg. Dr. Radics Ferenc.M 1994 Fővárosi hírek. * Az őszi lóversenyek mai, második napján kerül eldöntésre a 10,000 frtos St.­Leger-dij. A harminc nevezett ló közül kétségkívül nagy »mezőny« fog indulni s a győzelmet a Blaskovich Miklós és Mayer A. »Arám«-jának jósolják; kilátásai vannak a gróf Erdődy Károly »Vép«-jének is, de azt sem tartják lehetetlennek, hogy a báró Springer Gusztáv »Vucina«-ja meglepetésben részesíti a turf látogatóit. Az eladó versenyre (1,500 frt), melylyel a mai futta­tások kezdődnek, 11 nevezés történt s első helyen a gróf Esterházy Móric »Prado« ja, aztán a Mr. H. Reeves »Pedrillo«-ra biztatnak a sikerre, míg a 3,000 frtos hatvani díjat, melyre szintén 11 nevezés történt, a Blaskovich Miklós és Mayer A. »Csalfá«-jának, utána a gróf Esterházy Móric »Kalksburger«-jének ígérik a győzelmet. Az 1000 frtos handicapben hasonlókép 11 nevezett ló közül alighanem a Blas­­kovics Bertalan »Victor«-ja érkezik be elsőnek, de a báró Springer »Moeros«-a kétségessé teheti diadalát. Az eladó gátversenyre (1000 frt) kilenc lovat nevez­tek s a győzelemért a Mr. H. Reeves »Csillám«-ja és a gróf Esterházy Miklós istállója közt várható erő­sebb küzdelem. Végül az eladó-handicap következik (1000 frt) nyolc nevezéssel; ennél a gróf Choloniewski »Tosca«-jának jósolják a győzelmet, melyet leginkább a Péchy Andor »Chudenitz«-e fog vitássá tehetni. A futtatások délután 2 óra 15 perckor kezdődnek. * Balogh Kálmán emléke. Az egyetem orvos­kari tanártestülete, legutóbbi ülésében, a néhai Balogh Kálmán tanár emlékének megörökítésével foglalkozott. Elhatározták, hogy az orvoskari tanár­­testület helyisége számára lefestetik Balogh Kálmán életnagyságú arcképét. A mű kivitelével már meg is bízták ifj. Jendrassik Jenő festőművészt. Ezenkívül bizottságot küldtek ki annak eldöntése végett, várjon az elhunyt tudósnak a temetőben állítsanak-e sír­emléket, vagy pedig mellszobrot az üllői­ úti klinika telepen ? * A ferencvárosi búcsú. Pénteken lesz Szeráfi szent Ferencnek, a ferencvárosi plébánia­templom védszentjének névünnepe. Az ebből az alkalomból szokásos ferencvárosi búcsút a jövő vasárai tartják meg. Előző napon, szombaton délután 4 órakor litá­nia, vasárnap reggel 8 órakor szent­mise és német egyházi beszéd, féltízkor a főistentisztelet, ünnepi körmenet és magyar egyházi beszéd s délután 4 órakor litánia lesz a ferencvárosi templomban. * A­ kisdednevelési kiállításban tegnap dél­után dr. Ónodi Adolf egyetemi magántanár tartott felolvasást: »Az orrlégzés jelentősége gyermekeknél« címen. Kiemeli a csecsemőknél és a fejlődő kis gyer­mekeknél az orr kiváló fontosságát és fölhívja az anyák figyelmét a zavartalan orrlégzés szükségességére és hiányának káros következményeire. Kimutatta a megzavart orrlégzés következtében a szájon át való lé­legzés káros következményeit s fölemlítette az orrlég­zést zavaró bajokat. Különösen a náthát, mely a cse­csemőknél könnyen veszélyessé lehet. Kiemelte végül, hogy az orrbajok zavarai milyen károsan hatnak a gyermeknek nemcsak szervezetére, hanem szellemi képességére és egésséges továbbfejlődésére is.­­ Ma délután Halász Sarolta kisdedóvónő mutatja be a kisdedóvóbeli foglalkozásokat . Szerdán délután 5 órakor, dr. Dollinger Gyula tart előadást a kisdedek testének elgörbüléséről. Újabban dr. Pápai Károly szibériai utazó ajánlkozott fölolvasás tartására, mely­ben a szibériai finn­ugor kisdednevelést fogja ismer­tetni, a fővárosi tanítókra való tekintettel. Ez érdekes fölolvasás október tizedikén délelőtt 11 órakor lesz a Beleznay-kertben. Gróf Szapáry Gyula földmivelési miniszter tegnap délután meglátogatta a kiállítást, hol Herich Károlyné úrnő irodaigazgató vezette körül. A miniszter a kiállítás sikerülte felett elisme­rését fejezte ki. * Erős és jó akarat. Az egyévi önkéntesek tiszti vizsgálatainál nyilvánul ez most Budapesten. Erős akarat az ifjaknál, jó akarat a tiszteknél. Emlí­tettük, hogy a budapesti házi ezred önkéntesei mily sikerrel tették le a vizsgálatot. Ezek jórészt magyar nyelven tették. Még érdekesebb volt a 44-dik ezred­­ önkénteseinek vizsgálata. Tizennyolcan voltak, mind­annyian tősgyökeres magyar ifjak és mindannyian sikerrel tették le a vizsgálatot, kivétel nélkül — német nyelven. *Az országos jogászgyűlés szakosztályai teg­nap szorgalmasan üléseztek délelőtt is, délután is. Min­den osztályban érdekes és tanulságos viták folytak s még nem is fejezték be minden osztályban, így a negye­dik szakosztály a jogi szakoktatás reformjának fon­tos kérdését tárgyalta, különösen hogy a gyakorlati irányt szükséges-e fejleszteni? Jelen volt Berzeviczy Albert közoktatásügyi államtitkár is s a még be nem fejezett vitát ma folytatják. A második szak­osztály kimondta a munkásoknak balesetek ellen való kényszerű biztosítása szükségét, de az előadói vélemény ellenében abban állapodott meg, hogy a biztosítás ne állami kezelésben, hanem állami fele­lősség mellett, magánkezelésben legyen. Az első szak­osztály magánjogi kérdéssel foglalkozott s kimondta, hogy az alkotandó magánjogi törvénykönyvben az átadás követelménye ingók tulajdonszerzésénél mel­lőzendő. Végre a harmadik szakosztály azt a büntető­jogi kérdést tárgyalta, mily mértékben érvényesül­jön a nyilvánosság az elővizsgálatban. Megállapo­dásra még nem jutottak s ma folytatják a tanács­kozást. * Alaptalan híresztelés. Hol budapesti, hol bécsi lapokban minduntalan fölmerül a hir báró Orcz­y Béla miniszter lemondásáról. Erre most jó for­rásból azt felelik, hogy az a hir teljesen alaptalan. Báró Orczy Béla nem adta be lemondását, oka sincs rá, mert egéssége olyan jó, hogy semmi kívánni valót sem hagy. Kisbérről, hol a király kíséretében volt, báró Orczy elrándult Véghlesre, ott több napig nagy vadászatokban vett részt s múlt szombaton főváro­sunkba jött, hogy részt vegyen a minisztertanácsban. Innen Bécsbe ment tárcája ügyeinek intézésére, de pár nap múlva visszatér Budapestre. * Személyi hírek. W­e­k­e­r­­­e pénzügyminisz­tert a király ő felsége tegnap Gödöllőn hosszabb ki­hallgatáson fogadta; délután a miniszter visszaérke­zett Budapestre. — Gróf Széchenyi Imre.

Next