Fővárosi Lapok 1889. október (269-299. szám)
1889-10-01 / 269. szám
tegnap is, mikor a nézőtéren jóval több volt az üres, mint az elfoglalt szék. A nemzeti zenede igazgató választmánya, Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt tegnap ülést tartott. Elsősorban Bartay Ede igazgató jelentette be, hogy a zenedéhez Aggházy Károlyt tanárnak nevezték ki s az intézetbe ez iskolai évre 703 növendék iratkozott be. A választmány azután elhatározta, hogy az intézet fönállásának 50 éves jubileumát nagy ünnepéllyel üli meg s ennek előkészítésére Bartay elnöklete alatt bizottságot küldött ki. Végül az alapszabályokon több módosítás történt, melyeket a közgyűlés elé terjesztenek jóváhagyás végett. * Goethe »Faust«-ja Nagyváradon. E. Kovács Gyula jutalomjátékául, minden zugában megtelt nézőtér előtt került színre Nagyváradon Goethe tragédiája, a jutalmazott szcenirozása szerint. Müller Ottó karnagy a Gounod operájából válogatott hozzá zenekiséretet. »A mennyei és szinházi prológ« is megmaradt s a mint utánuk feltűnt Faust dolgozó szobája és abban E. Kovács Gyula, hosszas taps hangzott fel. Alakítása nagy tanulmányra s átgondolt játékra vallott. Szentgyörgyi (Mefiszto), Lázár Margit k. a. (Margit), Krasznainé asszony (Márta), Szakács (Bálint) egészíték ki a sikerült ensemblet. * A budai színkör idénye ez évben szokatlanul későn végződik. Ma, október 1-én lesz a 118-ik s egyúttal búcsú-előadás, melylyel a négy havi saison végződik. Krecsányi Ignác társulata egész az utolsó napig biztosítani tudta magának közönsége pártfogását, sőt a szeptember havi féláru előadásokkal Buda városának oly köreit is vonzotta a színkörbe, melyek még eddig nem jártak magyar színi előadásokra. Az igazgató változatos, élénk műsorról gondoskodott: volt 56 operette, 21 népszínmű, 17 énekes bohózat, 12 látványos színmű, 55 vígjáték és drámai előadás ; a társulat pedig gondosan betanult előadásokkal igyekezett megnyerni és megtartani a közönség jóindulatát. A társulat a megelőző évhez képest teljesen újjászervezve jelent meg s az énekes darabokban Pajor Emilia asszony, Németh tenorista és Kiss Mihály; drámákban Peterdi, Berki, Hevesi férfiszereplők, Czanyuga Emma, Szerémi Gizella és Tárnoki Giza kisasszonyok, Komjáti; a komikus szerepekben Tollagi, Gondáné aszszony, Végh J., Kovács Mihály, Szilágyi Vilmos sat. részint ismeretesek a fővárosban, részint új aquiziciók, megkedveltették magukat úgy a színpadon, mint a magánéletben. Újdonsága került színre és pedig: »Asperni kém« katonai látványosság; »A siketnéma« Bouilly drámája, »Kondorosi szép csaplárné« Deréki népszínműve (adták 5-ször) ; Tyukodi Lőrinc famíliája« Rónaszéki G. bohózata, »Az Eiffel-torony kisasszonya«, »A génuai dudás« Feith Ottokár eredeti operetteje (adták 5-ször); »Az ember komédiája« Végh István parodisztikus bohózata (adták 4-szer) és »Aphrodite« Zaytz operetteje. Ez újdonságok mellett legnagyobb bevételt eredményeztek: Konti József két operetteje »A suhanc« (adták 6-dig, az a kedves jó öreg úr, nagyokat kacagott enyelgésükön, csak úgy tartotta bele a nagy hasát.« »De volt két gyönyörű leánya is, valóságos két angyal. Az egyik volt Zsuzscsa, ki szépségével elbájolta fél Pest ifjúságát, egy nemes szivű, jó lelkű lény, de tömérdek udvarlója lévén, igen kokett, úgy hogy, a ki körében forgott, azt az őrülésig el tudta kábítani. Ez ifjak közt voltak sok gazdag kérői; de ő nyíltan megmondotta, hogy ő nem megyen férjhez, mert ő neki a Dárius kincse sem volna elég. Ő legfeljebb ha egy roppant nagybirtoku öreg úrhoz megy nőül, ki őt bibor-bársonyba fulaszsza, ki bármennyit költsön is, soha ne sokalja, s költekező kénye-kedvének ne szabjon határt. Csakugyan nagy pompát is űzött. Kevés viselő öltönyt lehetett rajta látni. Nehéz atlasz uszályos ruhában járt mindig fehér rózsákkal, szalagokkal díszítve, nyaka, haja le a homlokig tele ékszerekkel, ujjai ragyogtak a sok brilliantos gyűrűktől s talán a hány szép szín van, mindegyikből volt nehéz selyem ruhája. Aztán hogy bánt a drága öltözékkel! Divánra nem ült, hanem fölvetette magát a vetett ágyra, ott szeretett ülni.« »De Borosa, a kisebbik, az maga volt a megtestesült szelídség, ártatlanság és egyszerűség. Gyönyörű, bájoló nagy sötét szeme volt s kedves, barátságos arcvonásai, melyekkel leigézett mindenkit. Ezen ritkán lehetett egyebet látni egyszerű fehér ruhánál, díszítés és minden ékszer nélkül. Szép sötét , fürtjei közé legföljebb ha egy fehér rózsát tűzött. Őt nem zsibongták körül az udvarlók, távol tartott mindenkit magától. Már el volt jegyezve még gyermekkorában egy rokonával, Gábri Pistával. Hat évig szerették egymást és csakugyan össze is keltek.« E rajzot csak azzal egészítjük ki, hogy Zsuzscsa később csakugyan egy gazdag öreg úr, Lévai Koós István neje lett; Borcsa vőlegényét pedig Déryné csak hallomásból írja Gábrinak, mert tulajdonkép Gábrielnek hitták. szól) és a »Királyfogás« (adták 5-ször), melyeket Budán még nem láttak. Eredeti darabot 25-öt adtak 56 estén, fordított darabot 41-et 62 estén; színre került 28 operette, 16 népszínmű, 8 énekes bohózat, 4 látványos színmű, 9 dráma és vígjáték. Hogy a budai színkör milyen számot tesz a főváros színészetében, kitűnik abból, hogy az igazgatóság hazai szerzőknek négy hónap alatt közel ezer forintot fizetett ki írói tiszteletdíjakban. A társulat szerdán reggel utazik el téli állomáshelyére, Temesvárra. * Zeneszerző nő: Kelemen Lajosné szül. Zathureczky Ida úrnő, a háromszéki társaság egyik kiváló, művelt tagja, több szép zeneműves hódított már teret a szalonokban. Több szerzeménye pedig, mint »Az Olt mentén« keringő, a »Szovátai bucsúdal«, »Mikor csend van« románc és »Mint ragyognak, tündökölnek«, meg »Nagyságos ur kérem« kezdetű népdal, a nép ajkán forognak s a cigány-zenekarok műsorának is közkedveltségü darabjai. Most »Tusnádi Emlék« című mazurkát és »Előre« címmel honvéd-indulót bocsát saját kiadásában közre. A kik hallották a két művet, igen dicsérik azokat. A zeneművek decemberben jelennek meg s az 1 frt 80 krnyi előfizetési összeg okt. 30-dikáig küldendő a szerzőnő nevére Sepsi-Szent-Györgyre. Külön-külön egy frt egy-egy zenemű ára. * Az aradi színházban megnyitó előadásul teljesen összevágó előadásban Bartók Lajos »Kendi Margit«-ja került színre. Az idény kedvező kilátások mellett kezdődött: az egyes szereplőket úgy nyílt színen, mint a felvonások végén, zajosan megtapsolta a színházat megtöltő közönség. Ez előadás volt a drámai személyzet bemutatója s mint lapunknak írják, a bemutatás általában véve sikerült. A nők közül kivált Follinuszné Csigaházy Etel asszony, a címszerepben életerős alakításban mutatva be e szerencsétlen asszonyt és Angyal Ilus k. a., (Estella) ki hévteljes szavalatával tűnt ki. A férfiak közül Kazaliczky Antal (Boldizsár) és Csiszár Kálmán a bohóc szerepében arattak tetszést. Mindketten híven követték a költő intencióit s nem egyszer kaptak tapsot. Az ensemble-ból említhető még Monori Sándor, (Alfonz) továbbá Bihari Béla (Zsigmond) értelmes játékukkal. A felvonásközökben a 33 ik gyalogezred zenekara játszott, mit a közönség szintén tetszéssel, tapssal fogadott. A népszínműi személyzet a »Falu rosszá«-val debütált. * Saison-megnyitók. Győrött a jövő héten nyílik meg az idény. Somogyi Károly színtársulata két havi sikerült szereplés után vonul be oda Kaposvárról. A társulat tagjai nagyrészt a régiek. Egyikük azonban, Follinusz Aurél szalonkomikus valószínűleg nem tér vissza, mert a népszínházhoz hívták rendezőnek. — Szabadkán október 5-dikén kezdi meg előadásait Csóka Sándor színtársulata a »Suhanc«-cal, másnap »A hitves«-t Karcag Vilmos színművét adják. E társulat tagjai majd mind a régiek. * Apróbb hírek. A nemzetiszínház isan, hir szerint, még a tél folyamán színre kerül a »Ten-ger és szerelem hullámai« Grillparzertől, Ivánfi Jenő fordításában és Hero szerepében Fái Szeréna kisaszszonynyal. — A népszínházban »A titkos csók«, Bátor Szidor és Hegyi Béla kedvelt operette-je, melyben Pálmai Ilka és F. Hegyi Aranka aszszonyok együtt játszottak, ma kerül színre utólszor ; vasárnap az »Éjjel az erdőn« népszínmű iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult, hogy az előadás megkezdése előtt bezárták a pénztárt. — Nagyváradon előadták a »Zsidó nő« című dalművet, de csak a legmérsékeltebb igényeket elégíthette ki ez az u. n. opera-éneklés operette-énekesekkel. — S. Vadnai Vilma asszony jutalomjátékául Mármaros-Szigeten a »Csókon szerzett vőlegény« került színre telt ház előtt; a jutalmazottat tisztelői ezüst serleggel és szépen kidolgozott medvebőrrel lepték meg. Dr. Radics Ferenc.M 1994 Fővárosi hírek. * Az őszi lóversenyek mai, második napján kerül eldöntésre a 10,000 frtos St.Leger-dij. A harminc nevezett ló közül kétségkívül nagy »mezőny« fog indulni s a győzelmet a Blaskovich Miklós és Mayer A. »Arám«-jának jósolják; kilátásai vannak a gróf Erdődy Károly »Vép«-jének is, de azt sem tartják lehetetlennek, hogy a báró Springer Gusztáv »Vucina«-ja meglepetésben részesíti a turf látogatóit. Az eladó versenyre (1,500 frt), melylyel a mai futtatások kezdődnek, 11 nevezés történt s első helyen a gróf Esterházy Móric »Prado« ja, aztán a Mr. H. Reeves »Pedrillo«-ra biztatnak a sikerre, míg a 3,000 frtos hatvani díjat, melyre szintén 11 nevezés történt, a Blaskovich Miklós és Mayer A. »Csalfá«-jának, utána a gróf Esterházy Móric »Kalksburger«-jének ígérik a győzelmet. Az 1000 frtos handicapben hasonlókép 11 nevezett ló közül alighanem a Blaskovics Bertalan »Victor«-ja érkezik be elsőnek, de a báró Springer »Moeros«-a kétségessé teheti diadalát. Az eladó gátversenyre (1000 frt) kilenc lovat neveztek s a győzelemért a Mr. H. Reeves »Csillám«-ja és a gróf Esterházy Miklós istállója közt várható erősebb küzdelem. Végül az eladó-handicap következik (1000 frt) nyolc nevezéssel; ennél a gróf Choloniewski »Tosca«-jának jósolják a győzelmet, melyet leginkább a Péchy Andor »Chudenitz«-e fog vitássá tehetni. A futtatások délután 2 óra 15 perckor kezdődnek. * Balogh Kálmán emléke. Az egyetem orvoskari tanártestülete, legutóbbi ülésében, a néhai Balogh Kálmán tanár emlékének megörökítésével foglalkozott. Elhatározták, hogy az orvoskari tanártestület helyisége számára lefestetik Balogh Kálmán életnagyságú arcképét. A mű kivitelével már meg is bízták ifj. Jendrassik Jenő festőművészt. Ezenkívül bizottságot küldtek ki annak eldöntése végett, várjon az elhunyt tudósnak a temetőben állítsanak-e síremléket, vagy pedig mellszobrot az üllői úti klinika telepen ? * A ferencvárosi búcsú. Pénteken lesz Szeráfi szent Ferencnek, a ferencvárosi plébániatemplom védszentjének névünnepe. Az ebből az alkalomból szokásos ferencvárosi búcsút a jövő vasárai tartják meg. Előző napon, szombaton délután 4 órakor litánia, vasárnap reggel 8 órakor szentmise és német egyházi beszéd, féltízkor a főistentisztelet, ünnepi körmenet és magyar egyházi beszéd s délután 4 órakor litánia lesz a ferencvárosi templomban. * A kisdednevelési kiállításban tegnap délután dr. Ónodi Adolf egyetemi magántanár tartott felolvasást: »Az orrlégzés jelentősége gyermekeknél« címen. Kiemeli a csecsemőknél és a fejlődő kis gyermekeknél az orr kiváló fontosságát és fölhívja az anyák figyelmét a zavartalan orrlégzés szükségességére és hiányának káros következményeire. Kimutatta a megzavart orrlégzés következtében a szájon át való lélegzés káros következményeit s fölemlítette az orrlégzést zavaró bajokat. Különösen a náthát, mely a csecsemőknél könnyen veszélyessé lehet. Kiemelte végül, hogy az orrbajok zavarai milyen károsan hatnak a gyermeknek nemcsak szervezetére, hanem szellemi képességére és egésséges továbbfejlődésére is. Ma délután Halász Sarolta kisdedóvónő mutatja be a kisdedóvóbeli foglalkozásokat . Szerdán délután 5 órakor, dr. Dollinger Gyula tart előadást a kisdedek testének elgörbüléséről. Újabban dr. Pápai Károly szibériai utazó ajánlkozott fölolvasás tartására, melyben a szibériai finnugor kisdednevelést fogja ismertetni, a fővárosi tanítókra való tekintettel. Ez érdekes fölolvasás október tizedikén délelőtt 11 órakor lesz a Beleznay-kertben. Gróf Szapáry Gyula földmivelési miniszter tegnap délután meglátogatta a kiállítást, hol Herich Károlyné úrnő irodaigazgató vezette körül. A miniszter a kiállítás sikerülte felett elismerését fejezte ki. * Erős és jó akarat. Az egyévi önkéntesek tiszti vizsgálatainál nyilvánul ez most Budapesten. Erős akarat az ifjaknál, jó akarat a tiszteknél. Említettük, hogy a budapesti házi ezred önkéntesei mily sikerrel tették le a vizsgálatot. Ezek jórészt magyar nyelven tették. Még érdekesebb volt a 44-dik ezred önkénteseinek vizsgálata. Tizennyolcan voltak, mindannyian tősgyökeres magyar ifjak és mindannyian sikerrel tették le a vizsgálatot, kivétel nélkül — német nyelven. *Az országos jogászgyűlés szakosztályai tegnap szorgalmasan üléseztek délelőtt is, délután is. Minden osztályban érdekes és tanulságos viták folytak s még nem is fejezték be minden osztályban, így a negyedik szakosztály a jogi szakoktatás reformjának fontos kérdését tárgyalta, különösen hogy a gyakorlati irányt szükséges-e fejleszteni? Jelen volt Berzeviczy Albert közoktatásügyi államtitkár is s a még be nem fejezett vitát ma folytatják. A második szakosztály kimondta a munkásoknak balesetek ellen való kényszerű biztosítása szükségét, de az előadói vélemény ellenében abban állapodott meg, hogy a biztosítás ne állami kezelésben, hanem állami felelősség mellett, magánkezelésben legyen. Az első szakosztály magánjogi kérdéssel foglalkozott s kimondta, hogy az alkotandó magánjogi törvénykönyvben az átadás követelménye ingók tulajdonszerzésénél mellőzendő. Végre a harmadik szakosztály azt a büntetőjogi kérdést tárgyalta, mily mértékben érvényesüljön a nyilvánosság az elővizsgálatban. Megállapodásra még nem jutottak s ma folytatják a tanácskozást. * Alaptalan híresztelés. Hol budapesti, hol bécsi lapokban minduntalan fölmerül a hir báró Orczy Béla miniszter lemondásáról. Erre most jó forrásból azt felelik, hogy az a hir teljesen alaptalan. Báró Orczy Béla nem adta be lemondását, oka sincs rá, mert egéssége olyan jó, hogy semmi kívánni valót sem hagy. Kisbérről, hol a király kíséretében volt, báró Orczy elrándult Véghlesre, ott több napig nagy vadászatokban vett részt s múlt szombaton fővárosunkba jött, hogy részt vegyen a minisztertanácsban. Innen Bécsbe ment tárcája ügyeinek intézésére, de pár nap múlva visszatér Budapestre. * Személyi hírek. Wekere pénzügyminisztert a király ő felsége tegnap Gödöllőn hosszabb kihallgatáson fogadta; délután a miniszter visszaérkezett Budapestre. — Gróf Széchenyi Imre.