Fővárosi Lapok 1889. november (300-329. szám)

1889-11-01 / 300. szám

* A debreceni dalárda új karmestert válasz­tott. Választása T­o­m­b­o­r Aladár színházi má­sod-karmesterre esett, kit képzett zenésznek monda­nak. Tombortól már néhány szép népdal forog köz­szájon, egy víg dalművét a télen előadják a színház­ban. A szerény ifjútól a dalárda üdvös újjászervezé­sét várják. * »Az ötvösség remekei Magyarországon« című nagyszabású munka befejező­dve kikerült a sajtó alól. Az 1884-dik évi budapesti ötvösmű-kiállí­­tás maradandó emléke lesz e díszmunka, melynek a kiállítás díszét és a tárgyalt anyagot tekintve, irodal­munkban alig akad párja. A kiadó Grill K. üdv. köny­vkereskedése Párisban készült színes barna, kék és szürke nyomású képtáblákra rajzoltatta a magyar­­országi ötvösség remekeit. Most, külön rajzoló mintái szerint, diszes bekötési táblákat szállít hozzájuk. Vászon táblák ára 14 frt, préselt bére 20 forint. A munkát ajánljuk könyvbarátaink figyelmébe. A disz­­mó kelendősége, sajnos, nem felelt meg eddig a vára­kozásnak. * Operette-premiere. Az aradi színház­ba­n a napokban került először színre Hegyi és Bá­tor »Titkos c­s­ó­k«-ja. A csinos zenei részletek­ben bővelkedő operette­t, a közönség jól fogadta, nem egy énekszámot megtapsolt és megismételtetett. A sikerben java része van Verőné­ Margó Célia asz­­szonynak, ki Lolottet játszta. Már belépő dalát tet­széssel fogadták s ez minden szám után ismétlő­dött. Különösen feltűntek ízléses diszes öltözékei. Nádor Eszti k. a. (René) ezúttal játszott először na­gyobb szerepet s most is igazolta, hogy tehetséges kezdő-énekesnő, ki ha a kellő routinet is elsajátítja, talán számbavehető erő lesz. Az ensemble-ból em­líthető még Kőszegi Jeni k. a., (divatárus­ leány), ki kis szerepét is érvényre tudta emelni, továbbá Vendrei (marquis), ki coupletival aratott tetszést. Egyáltalán az első operette-premiere sikerült s két­ségkívül, kaszsza-darabja lesz a színháznak. A víg­játéki személyzet emellett az »Ideges nők«-re készül, mely a jövő héten kerül először színre, minden vidéki színpadot megelőzőleg. * Könyv a lovasoknak. Balassa György hu­szárkapitány kiadja néhai atyjának, Balassa Konstantin huszár­őrnagynak »A ló körüli bá­násmód« című művét magyar nyelven. A mű gya­korlati útmutatásokat ad a ló megismerésére s ala­pos tájékozást nyújt arra nézve, hogy a ló­idomu­sis alatt mi módon kell a hibákat leszoktatni s a lovat használhatóvá tenni. Figyelme kiterjed a makacs és rossz szokásu lovak megjavítására is. A szakmunkát lefordíták több nyelvre s a szerzőt számos kitüntetés érte. A magyar fordítás előfizetési ára 1 frt 50 kr., mely összeg nov. 30-dikáig küldendő Albert-Irsára, a kiadóhoz. * Apróbb hirek. Az operaházban teg­nap Rossini Paula k. a. rekedtsége miatt lemondott s ezért a »Afrikai nő« előadása elmaradt, a helyette a nyol szakközege ezután is a közegésségügyi tanács legyen, sat. Az értekező kilenc pontban terjesztette elő javaslatait s megjegyezte, hogy pénzügyi tekinte­tekből az egésségügyi reformot nem szabad elejteni; reményi is, hogy az állam költséget nem kimérve a polgárok legdrágább kincsének, egésségének érde­keit meg fogja óvni s bízik gróf Teleki Géza bel­ügyminiszter erélyében is, ki már eddig is megmu­tatta, hogy nagy érdeklődést tanúsít a közegésség­­ügy iránt. Az értekezést élénk tetszéssel fogadták s rövid eszmecsere is következett, melyben Balló Mátyás, dr. Fodor József, dr. Krick Árpád és Gerlóczy Károly vettek részt. Végül elhatározták, hogy az előadó javaslatait a választmányhoz utasítják, mely beha­tóbban fog e kérdéssel foglalkozni. Ezután dr. Bernát István értekezett a vasárnapi munkaszünetről. Kiemelte, hogy ama helyzet, melyben mi vagyunk, az egyoldalú materialisztikus felfogás eredménye. Ellentétben áll a vallással, sérti a közer­kölcsöket, hátrányos egésségileg és nem okolható meg a gazdasági élet szempontjából sem. A túlfeszí­tett, szakadatlan munka kimerülést idéz elő, és ez meglátszik az előállított termékeken is. Anglia és Amerika ma gazdaságilag elsők a világon, s ott a közvélemény a vasárnapi nyugalmat mint a nemzeti hatalom és vagyonosság egyik főfaktorát fogja fel. Egyes gyárosok a munkaidő redukálásával többet és jobbat tudtak előállítani, mint előbb. A­ hatalom és gazdagság e forrását nem nélkülözhetjük mi sem, annál kevésbbé, mert erre nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkával foglalkozó osztályunk­nak is szüksége van, hogy pihenve, a hetedik napon élhessen a családnak s a társadalom nemesebb ér­dekeinek. Indítványozza, hogy e tekintetben az egylet hívja föl tagjait, ezenkívül intézzen kérvényt a kereskedelmi és közoktatásügyi miniszterekhez a va­sárnapi szünet buzgóbb felkarolása végett. Az élénk és általános helyesléssel fogadott in­dítványt szintén a választmányhoz utasították. A kitűzött harmadik előadás idő hiánya miatt, elmaradt. A »Zsidó nő« került színre. — »Felső­oktatá­sunk reformja« című polemikus füzetet adott ki Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő, a röpiratára két politikus lapban és a »Budapesti, Szemlé«-ben meg­jelent bírálatok ellen. — Az »Éjjel az erdőn« című népszínmű nem nov. 7-én, hanem már nov. 4-én, hétfőn kerül színre a népszínházban a pesti szegény­­gyermekkert javára. — Vértesi Arnold ösz­­szes munkái olcsó kiadásból megjelent az 57 és 58-ik füzet a »Nyomorúság iskolája« regény végével s az »Árva Lidi« novella kezdetével; ára egy-egy füzetnek 15 kr. — Tolna megye elkészíttette ülésterme számára Vizsolyi Gusztávnak, a szabadelvű párt elhunyt elnökének arcképét, a Münchenben élő Kardos Gusztáv festővel. — Magyar irodalmi művek egész gyűjteményét küldték el Károly Lajos főhercegnek, ki a magyar nemzetet óhajta írásban megismerni; elküldték a »Régi képek«-et Vas Gere­bentől, a »Szónokok könyvé«-t Csengery Antaltól, »Vörösmarty életrajzá«-t Gyulai Páltól, egy köte­tet Mikszáth­tól, a »Gyalog-ösvény«-t Baksaitól és­­ Deák Ferencnek Kónyi M. által összegyűjtött beszé­deit. — N­a­g­y-K­i­k­i­n­d­á­n elmaradt Bignio Lajos hirdetett hangversenye, mit a közönség csak a bezárt és teljesen sötét színház-épületnél tudott meg. * »A magyar közmondások könyve« című munka be­fejezéséhez közeledik. Miután a szerző, Sirisaka Andor, Pécsett Szirmay, Dugonics (1. kötet), Ballagi, Erdélyi, Pelkó, Margalics, Lehoczky, Wiegand Oza­­nyuga és Szvorényi szorosan ily tárgyú munkáit e mű­véhez forrásul már használta, most arra kéri az olvasó­kat, hogy az esetleg birtokukban levő hasonló tartalmú magyar műveket (nevezetesen Dugonics 2-ik kötetét, Kovács Pál és Noszkó Alajos könyvét) ideiglenes hasz­nálatra, valamint a vidékükön gyűjtött magyar közmon­dásokat és példabeszédeket november végéig hozzá be­küldeni szíveskedjenek. Műve 1890. elején hagyja el a sajtót s előre nem látott nagy terjedelme (400—450 lap) s az ez által keletkező nagy nyomda-költség miatt, nem mint az előbbi felhívásban jelezve volt (1 frt), hanem 1 frt 50 krért rendelhető meg. Az előfizetés vagy előjegyzés legkésőbb dec. 31-ig eszközlendő, mely időn túl csakis 2 frt bolti áron rendelhető meg a mű. Fővárosi h­írek. * A kegyelet napja a mai, az elhunytakról, porladó szeretteinkről való megemlékezés bánatos napja. Nincs család, melynek körében édes-bús em­lékek ne újulnának meg e napon s ezeren meg ezeren sietnek a szomorú helyre, a sírok országába, hogy virággal, koszorúval, este fénylő lámpával vagy ha csak szerény mécscsel is külső jelét adják a kegyelet nemes érzületének. Virágos kertté, este ragyogóan kivilágított, hullámzó sokaságtól ellepett zarándok­­helylyé válik a máskor csöndes temető, melyet már napok óta éketgetnek, egyesek, egyletek s maga a fővárosi hatóság is, mely elhunyt nagyjaink mauzó­leumait öltözteti gyászpompába. Az időjárás, úgy látszik kedvezni fog a sírok látogatásának, a minapi hideg, esős napokra enyhe, derült idő következett. Mint minden évben, most is lesznek kiemelkedőbb mozzanatok. Az egyetemi ifjúság délelőtt tíz órakor testületileg vonul ki a kerepesi­ úti temetőbe, sorra látogatva az ott pihenő jelesek sírjait , alkalmi be­szédekkel emlékezve meg érdemeikről. Más testüle­tek is rendeznek ilyen gyászünnepélyt, így a lengyel egylet, az önkéntes tűzoltó-egylet, Budán a paedago­­gium ifjúsága sat. Nyitva lesz ma és holnap a budai királyi palota Zsigmond-kápolnája alatt levő nádori sírbolt is, melyben József és István nádorok pihen­nek. A közönség ma délután 3 órától 6-ig, holnap délelőtt 8 órától 12-ig látogathatja e sírboltot. Holnap Maszlaghy Ferenc prépost-plébános a Zsig­­mond-kápolnában misét fog mondani a főhercegi család elhunyt tagjaiért. * Küldöttség. Gróf Csáky Albin közok­tatásügyi miniszter tegnap fogadta a felső nép- és polgári iskolai tanítók országos egyletének küldött­ségét, melyet Gyertyánffy István egyleti elnök veze­tett. A küldöttség emlékiratot nyújtott át a polgári iskolai rendtartás dolgában s a küldöttség vezetője szóval is kiemelte, mily visszás helyzetben vannak a polgári iskolák, melyeket hol a népiskolákhoz, hol a középiskolákhoz soroznak. Gróf­­Csáky miniszter el­ismeréssel fogadta az egylet által kidolgozott terve­zetet s ismételte, a­mit az országházban mondott, hogy főkép intenzive kívánja a tanügyet fejleszteni, elvben egyetért az egylet munkálatával s tanulmá­nyozni fogja a tervezetet. A küldöttség aztán Be­r­­zeviczy Albert államtitkárnál is tisztelgett, ki szintén oly értelemben nyilatkozott, hogy a polgári is­kolákat és a hasonló fokú szakiskolákat rendszeresen kell beilleszteni a közoktatás organizmusába. * A vörös­kereszt egyesület igazgató-választ­mánya tegnapelőtt ülést tartott gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt. Jelen voltak Ivánka Imréné, Bisolitz Dávidné, Kralovánszky Istvánné úrnők, gr. Szapáry István, Ivánka Imre, gr. Esterházy Kálmán, K­ibáry József, Darányi Ignác, gr. Teleki Ede, Tabódy József, gr. Zichy Nándor, Máday Izidor sat. Horvát­szlavonország részéről Tallián Ede kanonok , a hon­védelmi minisztérium képviseletében Zsoldos Ferenc ezredes, a belügyminisztérium képviseletében Schö­­ninger Alfréd ezredes, dr Paikrt Alajos főtörzsorvos és Schery Ede alhadbiztos. Az ülés elején gr. Károlyi Gy. elnök melegen emlékezett meg gr. Bedekovics Kálmán másodalelnök elhunytáról. Említi továbbá, hogy Haynald Lajos kalocsai bibornok-érseket arany­miséje alkalmából, mint az egylet 20,000 frtos ala­pító és igazgatósági tagját táviratilag üdvözölte. Majd Ivánka Imre gondnok tett jelentést Károly Lajos főherceg tátrai útjáról s ama tanácskozá­sokról, melyek a katonai körökkel folytak a vörös­­kereszt egylet részvételét illetőleg, mozgósítás ese­tén. A genfi nemzetközi bizottság által kitűzött pálya­­dijra hét munka érkezett s az öttagujur­be Magyar­­ország részéről Ribáry Józsefet választék. Az Erzsé­­bet-kórházban ez évben 599 beteget ápoltak,kik 850- frt 51 krba kerültek az egyletnek. Hajós Józsefné asszony könyveket és hírlapokat hagyott a kórháznak. A beteg­ápolónők jelenleg 11 kór­házban működnek s az egyletnek 88 kitanított beteg­ápolónője van. Legnagyobb bevétel a magán­ápolás­ból kerül ki, úgy hogy a betegápolónők kiképezésére szánt 10.000 forintból eddig csak 1900 frtra volt szükség. * A képviselőh­áz tegnap megszakította pár percre egy heti pihenőjét. Igazán csak pár percre, mert egyéb tárgya nem volt, mint hogy M­a­t­u­s­k­a Péter, az igazságügyi bizottság előadója, bemutatta az 1886. évi 29-dik törvénycikk módosítására vonat­kozó javaslatról szóló jelentést s az elnök, Bokrosa Elek, annak tárgyalását keddre, esetleg szerdára tűzte, az e napokra már kitűzött tárgyak után. Ked­dig a t. Ház szünetel, de pihenője alatt a bizottsá­gok annál szorgalmasabban dolgoznak. A pénzügyi bizottság oly szaporán halad, hogy a jövő héten már elkészül a költségvetéssel s a Házban november kö­zepén megkezdhetik a budgetvitát. Talán még el is készülhetne ez idén a budgettörvény, ha nagy szó­áradat nem jő közbe. A bizottsági tárgyalásnál na­gyobb »kérdések« nem igen merülnek fel, bár sok érdekes tárgyat megvitatnak. A közoktatásügyi tárca költségvetésénél újra szóba került a nemzeti m­ú­z­e­u­m dolga s gróf Csáky albin miniszter ki­jelenté, hogy maga is úgy vélekedik, mikép a mú­zeum jelen állapota a gyűjtemények folytonos gyara­podása mellett sokáig fenn nem tartható, foglalkozik is a kérdéssel és reméli, hogy nem nagyon távoli jö­vőben sikerülni fog azt megoldani. Szóba került az is, hogy az országos zeneakadémiánál még mindig honos a német tannyelv s a tanárok egy része most is mellőzi a magyar zeneanyag mivelését. Gróf Csáky miniszter erre megjegyzi, hogy ha cél­­zatos németesítést talált volna, egész határozottság­gal véget vetett volna annak. De ez nem merült fel, csakis annyi, hogy egyes tanárok nem bírták eléggé a magyar nyelvet. Kötelességükké tette, hogy a ma­gyar nyelvet két év alatt kellőleg elsajátítsák, külön­ben állásaik másokkal töltetnek be. Már történt ren­delkezés a használt német tankönyveknek magyarra fordítása iránt és az iránt is, hogy a dalok szövegét, ha nem éneklik eredeti nyelven, magyarul énekeljék. Pályázat hirdettetett magyar zeneoktatási könyvre s intézkedés történt, hogy a növendékek felvételénél tekintet legyen arra, miként a felveendők legalább annyira bírják a magyar nyelvet, hogy az oktatást megérthessék. Hogy a zeneakadémiában a magyar zenét kiválóan kultiválják, arról személyesen győző­dött meg. A miniszter nyilatkozatait helyeslőleg vet­ték tudomásul. * Felolvasás. A kereskedő ifjak tár­sulatának felolvasó-saisonját tegnap Pulszky Ferenc nyitotta meg. Az egyesületi díszteremben persze nem maradt üres hely s a megjelent hallgató­ság zajos tapsokkal fogadta az emelvényre lépő fel­olvasót. Pulszky Ferenc ezúttal »az emigrációk«-ról értekezett, bevezetőleg az emigrációnak több alakját különböztetve meg. Az első a háborúk következ­ménye : a harcot győzelem és vereség követi, ezeket a boszu, a megtorlás kíséri és emigráció fejezi be az események sorát. Az emigráció másik faja a népes­ség túlszaporodásából származik, mikor számosan kénytelenek kivándorolni s új hazát keresni. Mint emigrációt előidéző harmadik tényező a vallás lép fel, illetőleg a valláskülönbségből eredő viszálkodá­­sok, üldözések. A 14-ik században kiűzik a zsidókat a Rajna vidékéről, akkortájt véletlenül a lengyel ki­rálynak, Kázmérnak imádott hölgye Mózes hitét val­lotta s ez arra indította a lengyelek legfőbb urát, hogy befogadja az üldözött zsidókat, kik a jelenlegi lengyel zsidóknak ősei. Több érdekes adatot mon­dott el Pulszky az angol quakker-hitfelekezetről, melynek nincsenek papjai, s melynél a házassági frigykötés úgy történik ott, hogy mind a férfi, mind a nő kijelentik egybekelési szándékukat s ez elegendő. A felolvasó azután a múlt századbeli kuruc-emigrá­­cióra tért át. Pulszky sok évvel ezelőtt találkozott egy ízben gróf Dessewffy Auréllal, ki elmondta neki, hogy egy Franciaországba kibujdosott Dessewffy azt írja egy levélben, hogy nem maradhat Párisban, mert 2224

Next