Fővárosi Lapok 1889. november (300-329. szám)
1889-11-01 / 300. szám
* A debreceni dalárda új karmestert választott. Választása Tombor Aladár színházi másod-karmesterre esett, kit képzett zenésznek mondanak. Tombortól már néhány szép népdal forog közszájon, egy víg dalművét a télen előadják a színházban. A szerény ifjútól a dalárda üdvös újjászervezését várják. * »Az ötvösség remekei Magyarországon« című nagyszabású munka befejeződve kikerült a sajtó alól. Az 1884-dik évi budapesti ötvösmű-kiállítás maradandó emléke lesz e díszmunka, melynek a kiállítás díszét és a tárgyalt anyagot tekintve, irodalmunkban alig akad párja. A kiadó Grill K. üdv. könyvkereskedése Párisban készült színes barna, kék és szürke nyomású képtáblákra rajzoltatta a magyarországi ötvösség remekeit. Most, külön rajzoló mintái szerint, diszes bekötési táblákat szállít hozzájuk. Vászon táblák ára 14 frt, préselt bére 20 forint. A munkát ajánljuk könyvbarátaink figyelmébe. A diszmó kelendősége, sajnos, nem felelt meg eddig a várakozásnak. * Operette-premiere. Az aradi színházban a napokban került először színre Hegyi és Bátor »Titkos csók«-ja. A csinos zenei részletekben bővelkedő operettet, a közönség jól fogadta, nem egy énekszámot megtapsolt és megismételtetett. A sikerben java része van Verőné Margó Célia aszszonynak, ki Lolottet játszta. Már belépő dalát tetszéssel fogadták s ez minden szám után ismétlődött. Különösen feltűntek ízléses diszes öltözékei. Nádor Eszti k. a. (René) ezúttal játszott először nagyobb szerepet s most is igazolta, hogy tehetséges kezdő-énekesnő, ki ha a kellő routinet is elsajátítja, talán számbavehető erő lesz. Az ensemble-ból említhető még Kőszegi Jeni k. a., (divatárus leány), ki kis szerepét is érvényre tudta emelni, továbbá Vendrei (marquis), ki coupletival aratott tetszést. Egyáltalán az első operette-premiere sikerült s kétségkívül, kaszsza-darabja lesz a színháznak. A vígjátéki személyzet emellett az »Ideges nők«-re készül, mely a jövő héten kerül először színre, minden vidéki színpadot megelőzőleg. * Könyv a lovasoknak. Balassa György huszárkapitány kiadja néhai atyjának, Balassa Konstantin huszárőrnagynak »A ló körüli bánásmód« című művét magyar nyelven. A mű gyakorlati útmutatásokat ad a ló megismerésére s alapos tájékozást nyújt arra nézve, hogy a lóidomusis alatt mi módon kell a hibákat leszoktatni s a lovat használhatóvá tenni. Figyelme kiterjed a makacs és rossz szokásu lovak megjavítására is. A szakmunkát lefordíták több nyelvre s a szerzőt számos kitüntetés érte. A magyar fordítás előfizetési ára 1 frt 50 kr., mely összeg nov. 30-dikáig küldendő Albert-Irsára, a kiadóhoz. * Apróbb hirek. Az operaházban tegnap Rossini Paula k. a. rekedtsége miatt lemondott s ezért a »Afrikai nő« előadása elmaradt, a helyette a nyol szakközege ezután is a közegésségügyi tanács legyen, sat. Az értekező kilenc pontban terjesztette elő javaslatait s megjegyezte, hogy pénzügyi tekintetekből az egésségügyi reformot nem szabad elejteni; reményi is, hogy az állam költséget nem kimérve a polgárok legdrágább kincsének, egésségének érdekeit meg fogja óvni s bízik gróf Teleki Géza belügyminiszter erélyében is, ki már eddig is megmutatta, hogy nagy érdeklődést tanúsít a közegésségügy iránt. Az értekezést élénk tetszéssel fogadták s rövid eszmecsere is következett, melyben Balló Mátyás, dr. Fodor József, dr. Krick Árpád és Gerlóczy Károly vettek részt. Végül elhatározták, hogy az előadó javaslatait a választmányhoz utasítják, mely behatóbban fog e kérdéssel foglalkozni. Ezután dr. Bernát István értekezett a vasárnapi munkaszünetről. Kiemelte, hogy ama helyzet, melyben mi vagyunk, az egyoldalú materialisztikus felfogás eredménye. Ellentétben áll a vallással, sérti a közerkölcsöket, hátrányos egésségileg és nem okolható meg a gazdasági élet szempontjából sem. A túlfeszített, szakadatlan munka kimerülést idéz elő, és ez meglátszik az előállított termékeken is. Anglia és Amerika ma gazdaságilag elsők a világon, s ott a közvélemény a vasárnapi nyugalmat mint a nemzeti hatalom és vagyonosság egyik főfaktorát fogja fel. Egyes gyárosok a munkaidő redukálásával többet és jobbat tudtak előállítani, mint előbb. A hatalom és gazdagság e forrását nem nélkülözhetjük mi sem, annál kevésbbé, mert erre nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkával foglalkozó osztályunknak is szüksége van, hogy pihenve, a hetedik napon élhessen a családnak s a társadalom nemesebb érdekeinek. Indítványozza, hogy e tekintetben az egylet hívja föl tagjait, ezenkívül intézzen kérvényt a kereskedelmi és közoktatásügyi miniszterekhez a vasárnapi szünet buzgóbb felkarolása végett. Az élénk és általános helyesléssel fogadott indítványt szintén a választmányhoz utasították. A kitűzött harmadik előadás idő hiánya miatt, elmaradt. A »Zsidó nő« került színre. — »Felsőoktatásunk reformja« című polemikus füzetet adott ki Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő, a röpiratára két politikus lapban és a »Budapesti, Szemlé«-ben megjelent bírálatok ellen. — Az »Éjjel az erdőn« című népszínmű nem nov. 7-én, hanem már nov. 4-én, hétfőn kerül színre a népszínházban a pesti szegénygyermekkert javára. — Vértesi Arnold öszszes munkái olcsó kiadásból megjelent az 57 és 58-ik füzet a »Nyomorúság iskolája« regény végével s az »Árva Lidi« novella kezdetével; ára egy-egy füzetnek 15 kr. — Tolna megye elkészíttette ülésterme számára Vizsolyi Gusztávnak, a szabadelvű párt elhunyt elnökének arcképét, a Münchenben élő Kardos Gusztáv festővel. — Magyar irodalmi művek egész gyűjteményét küldték el Károly Lajos főhercegnek, ki a magyar nemzetet óhajta írásban megismerni; elküldték a »Régi képek«-et Vas Gerebentől, a »Szónokok könyvé«-t Csengery Antaltól, »Vörösmarty életrajzá«-t Gyulai Páltól, egy kötetet Mikszáthtól, a »Gyalog-ösvény«-t Baksaitól és Deák Ferencnek Kónyi M. által összegyűjtött beszédeit. — Nagy-Kikindán elmaradt Bignio Lajos hirdetett hangversenye, mit a közönség csak a bezárt és teljesen sötét színház-épületnél tudott meg. * »A magyar közmondások könyve« című munka befejezéséhez közeledik. Miután a szerző, Sirisaka Andor, Pécsett Szirmay, Dugonics (1. kötet), Ballagi, Erdélyi, Pelkó, Margalics, Lehoczky, Wiegand Ozanyuga és Szvorényi szorosan ily tárgyú munkáit e művéhez forrásul már használta, most arra kéri az olvasókat, hogy az esetleg birtokukban levő hasonló tartalmú magyar műveket (nevezetesen Dugonics 2-ik kötetét, Kovács Pál és Noszkó Alajos könyvét) ideiglenes használatra, valamint a vidékükön gyűjtött magyar közmondásokat és példabeszédeket november végéig hozzá beküldeni szíveskedjenek. Műve 1890. elején hagyja el a sajtót s előre nem látott nagy terjedelme (400—450 lap) s az ez által keletkező nagy nyomda-költség miatt, nem mint az előbbi felhívásban jelezve volt (1 frt), hanem 1 frt 50 krért rendelhető meg. Az előfizetés vagy előjegyzés legkésőbb dec. 31-ig eszközlendő, mely időn túl csakis 2 frt bolti áron rendelhető meg a mű. Fővárosi hírek. * A kegyelet napja a mai, az elhunytakról, porladó szeretteinkről való megemlékezés bánatos napja. Nincs család, melynek körében édes-bús emlékek ne újulnának meg e napon s ezeren meg ezeren sietnek a szomorú helyre, a sírok országába, hogy virággal, koszorúval, este fénylő lámpával vagy ha csak szerény mécscsel is külső jelét adják a kegyelet nemes érzületének. Virágos kertté, este ragyogóan kivilágított, hullámzó sokaságtól ellepett zarándokhelylyé válik a máskor csöndes temető, melyet már napok óta éketgetnek, egyesek, egyletek s maga a fővárosi hatóság is, mely elhunyt nagyjaink mauzóleumait öltözteti gyászpompába. Az időjárás, úgy látszik kedvezni fog a sírok látogatásának, a minapi hideg, esős napokra enyhe, derült idő következett. Mint minden évben, most is lesznek kiemelkedőbb mozzanatok. Az egyetemi ifjúság délelőtt tíz órakor testületileg vonul ki a kerepesi úti temetőbe, sorra látogatva az ott pihenő jelesek sírjait , alkalmi beszédekkel emlékezve meg érdemeikről. Más testületek is rendeznek ilyen gyászünnepélyt, így a lengyel egylet, az önkéntes tűzoltó-egylet, Budán a paedagogium ifjúsága sat. Nyitva lesz ma és holnap a budai királyi palota Zsigmond-kápolnája alatt levő nádori sírbolt is, melyben József és István nádorok pihennek. A közönség ma délután 3 órától 6-ig, holnap délelőtt 8 órától 12-ig látogathatja e sírboltot. Holnap Maszlaghy Ferenc prépost-plébános a Zsigmond-kápolnában misét fog mondani a főhercegi család elhunyt tagjaiért. * Küldöttség. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter tegnap fogadta a felső nép- és polgári iskolai tanítók országos egyletének küldöttségét, melyet Gyertyánffy István egyleti elnök vezetett. A küldöttség emlékiratot nyújtott át a polgári iskolai rendtartás dolgában s a küldöttség vezetője szóval is kiemelte, mily visszás helyzetben vannak a polgári iskolák, melyeket hol a népiskolákhoz, hol a középiskolákhoz soroznak. GrófCsáky miniszter elismeréssel fogadta az egylet által kidolgozott tervezetet s ismételte, amit az országházban mondott, hogy főkép intenzive kívánja a tanügyet fejleszteni, elvben egyetért az egylet munkálatával s tanulmányozni fogja a tervezetet. A küldöttség aztán Berzeviczy Albert államtitkárnál is tisztelgett, ki szintén oly értelemben nyilatkozott, hogy a polgári iskolákat és a hasonló fokú szakiskolákat rendszeresen kell beilleszteni a közoktatás organizmusába. * A vöröskereszt egyesület igazgató-választmánya tegnapelőtt ülést tartott gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt. Jelen voltak Ivánka Imréné, Bisolitz Dávidné, Kralovánszky Istvánné úrnők, gr. Szapáry István, Ivánka Imre, gr. Esterházy Kálmán, Kibáry József, Darányi Ignác, gr. Teleki Ede, Tabódy József, gr. Zichy Nándor, Máday Izidor sat. Horvátszlavonország részéről Tallián Ede kanonok , a honvédelmi minisztérium képviseletében Zsoldos Ferenc ezredes, a belügyminisztérium képviseletében Schöninger Alfréd ezredes, dr Paikrt Alajos főtörzsorvos és Schery Ede alhadbiztos. Az ülés elején gr. Károlyi Gy. elnök melegen emlékezett meg gr. Bedekovics Kálmán másodalelnök elhunytáról. Említi továbbá, hogy Haynald Lajos kalocsai bibornok-érseket aranymiséje alkalmából, mint az egylet 20,000 frtos alapító és igazgatósági tagját táviratilag üdvözölte. Majd Ivánka Imre gondnok tett jelentést Károly Lajos főherceg tátrai útjáról s ama tanácskozásokról, melyek a katonai körökkel folytak a vöröskereszt egylet részvételét illetőleg, mozgósítás esetén. A genfi nemzetközi bizottság által kitűzött pályadijra hét munka érkezett s az öttagujurbe Magyarország részéről Ribáry Józsefet választék. Az Erzsébet-kórházban ez évben 599 beteget ápoltak,kik 850- frt 51 krba kerültek az egyletnek. Hajós Józsefné asszony könyveket és hírlapokat hagyott a kórháznak. A betegápolónők jelenleg 11 kórházban működnek s az egyletnek 88 kitanított betegápolónője van. Legnagyobb bevétel a magánápolásból kerül ki, úgy hogy a betegápolónők kiképezésére szánt 10.000 forintból eddig csak 1900 frtra volt szükség. * A képviselőház tegnap megszakította pár percre egy heti pihenőjét. Igazán csak pár percre, mert egyéb tárgya nem volt, mint hogy Matuska Péter, az igazságügyi bizottság előadója, bemutatta az 1886. évi 29-dik törvénycikk módosítására vonatkozó javaslatról szóló jelentést s az elnök, Bokrosa Elek, annak tárgyalását keddre, esetleg szerdára tűzte, az e napokra már kitűzött tárgyak után. Keddig a t. Ház szünetel, de pihenője alatt a bizottságok annál szorgalmasabban dolgoznak. A pénzügyi bizottság oly szaporán halad, hogy a jövő héten már elkészül a költségvetéssel s a Házban november közepén megkezdhetik a budgetvitát. Talán még el is készülhetne ez idén a budgettörvény, ha nagy szóáradat nem jő közbe. A bizottsági tárgyalásnál nagyobb »kérdések« nem igen merülnek fel, bár sok érdekes tárgyat megvitatnak. A közoktatásügyi tárca költségvetésénél újra szóba került a nemzeti múzeum dolga s gróf Csáky albin miniszter kijelenté, hogy maga is úgy vélekedik, mikép a múzeum jelen állapota a gyűjtemények folytonos gyarapodása mellett sokáig fenn nem tartható, foglalkozik is a kérdéssel és reméli, hogy nem nagyon távoli jövőben sikerülni fog azt megoldani. Szóba került az is, hogy az országos zeneakadémiánál még mindig honos a német tannyelv s a tanárok egy része most is mellőzi a magyar zeneanyag mivelését. Gróf Csáky miniszter erre megjegyzi, hogy ha célzatos németesítést talált volna, egész határozottsággal véget vetett volna annak. De ez nem merült fel, csakis annyi, hogy egyes tanárok nem bírták eléggé a magyar nyelvet. Kötelességükké tette, hogy a magyar nyelvet két év alatt kellőleg elsajátítsák, különben állásaik másokkal töltetnek be. Már történt rendelkezés a használt német tankönyveknek magyarra fordítása iránt és az iránt is, hogy a dalok szövegét, ha nem éneklik eredeti nyelven, magyarul énekeljék. Pályázat hirdettetett magyar zeneoktatási könyvre s intézkedés történt, hogy a növendékek felvételénél tekintet legyen arra, miként a felveendők legalább annyira bírják a magyar nyelvet, hogy az oktatást megérthessék. Hogy a zeneakadémiában a magyar zenét kiválóan kultiválják, arról személyesen győződött meg. A miniszter nyilatkozatait helyeslőleg vették tudomásul. * Felolvasás. A kereskedő ifjak társulatának felolvasó-saisonját tegnap Pulszky Ferenc nyitotta meg. Az egyesületi díszteremben persze nem maradt üres hely s a megjelent hallgatóság zajos tapsokkal fogadta az emelvényre lépő felolvasót. Pulszky Ferenc ezúttal »az emigrációk«-ról értekezett, bevezetőleg az emigrációnak több alakját különböztetve meg. Az első a háborúk következménye : a harcot győzelem és vereség követi, ezeket a boszu, a megtorlás kíséri és emigráció fejezi be az események sorát. Az emigráció másik faja a népesség túlszaporodásából származik, mikor számosan kénytelenek kivándorolni s új hazát keresni. Mint emigrációt előidéző harmadik tényező a vallás lép fel, illetőleg a valláskülönbségből eredő viszálkodások, üldözések. A 14-ik században kiűzik a zsidókat a Rajna vidékéről, akkortájt véletlenül a lengyel királynak, Kázmérnak imádott hölgye Mózes hitét vallotta s ez arra indította a lengyelek legfőbb urát, hogy befogadja az üldözött zsidókat, kik a jelenlegi lengyel zsidóknak ősei. Több érdekes adatot mondott el Pulszky az angol quakker-hitfelekezetről, melynek nincsenek papjai, s melynél a házassági frigykötés úgy történik ott, hogy mind a férfi, mind a nő kijelentik egybekelési szándékukat s ez elegendő. A felolvasó azután a múlt századbeli kuruc-emigrációra tért át. Pulszky sok évvel ezelőtt találkozott egy ízben gróf Dessewffy Auréllal, ki elmondta neki, hogy egy Franciaországba kibujdosott Dessewffy azt írja egy levélben, hogy nem maradhat Párisban, mert 2224