Fővárosi Lapok 1890. június (149-178. szám)

1890-06-11 / 159. szám

leszállítás pénzügyi tekintetekből. A munka, melyet tulajdonkép végeznie kell, foltozgatás. A rendelke­zésre álló eszközök korlátoltsága miatt a jelen bud­­getben csak az alapok vannak lerakva, melyekre 1892-ben fog a tovább építés következni. Nagyobb költség emelések nem lesznek kikerülhetők s fontolóra kell venni a békelétszám emelésének kérdését is. Az egész világ a katonai haderő emelésén dolgozik s igy mi sem maradhatunk el, ha nem tudjuk is annyira megfeszíteni erőnket, mint például Németország. Az előterjesztett költségvetés a minimum, melyen alól egy­általán nem mehet. Rakovszky István előadó, bár elismeri a had­sereg fejlesztésének szükségét, aggodalmait is ki­fejezte. Az összes közös költségeknek 95°/0-át teszik a hadügyi kiadások. Tavaly ez arány 92°/0 volt. A hadsereg minden intézményének fejlesztése követ­keztében nő a rendes és nő a rendkívüli költségvetés, holott ez utóbbinak csökkennie kellene. Aggasztó je­lensége a költségvetésnek a kellő precízió hiánya is, a számos, kellően nem részletezett tétel szinte visz­­szaesésnek tekinthető amaz idő felé, mikor e költségeket még pausaléban szavazták meg. Meg­döbbentő, hogy a rendes kiadások 2—3 év alatt mintegy 5 millióval növekedtek, mihez még a rendkí­vüli költségek növekedése s a felszerelési hitel fel­­használása is járul. A rendkívüli költségvetésben a legfontosabb az ismétlő fegyverek beszerzésére szük­séges összeg: az eddig engedélyezett 37 millióval együtt összesen 47 milliónyi költséget igényelnek az ismétlő fegyverek. A füstnélküli lőpor 11.400.000 írtba fog kerülni s talán e lőpor miatt át kell alakí­tani a fegyvereket. Kedvezőtlen benyomást tesz, hogy a késznek mondott galíciai két erőd számára, me­lyekre annyi milliót költöttek, újabban ismét kell egy millió. S még jövőre is költségemelkedés vár­ható, mihez még a békelétszám emelése is fog já­rulni. E költségek szükségét lehet felfogni, de nehéz azokat elviselni. Pedig sok a tenni való a kulturális és közgazdasági életben is. A népek alig fognak más­kép menekülhetni e végzetes hadügyi tehertől, mint európai háború tisztító tüze által. E korlátokon túl menő áldozatok már nem a béke fenntartását, hanem a népek anyagi erejének tönkretételét jelentik. Az előadó óhajtaná, hogy a jelentésben a katonai kívá­nalmak mérséklésének szükségét emeljék ki. A nél­külözhetetlen új költségeket szabatosabban, a jövőre kiható teljességekben és indokolva kell előadni. A bizottság több tagja szintén aggódó hangon nyilatkozott és kifogásokat tett. Báró Bauer hadügyminiszter aztán a költség­­vetés világosságára nézve tett kifogásokat egyéni fel­fogásból eredőknek nyilvánítá. A 11 milliméteres fegyverek készítésénél nem láthatta előre a 8 mm. fegyverek feltalálását. A várerődítmények rendszerét és költségét pedig most még a műszaki kar sem is­meri. A hadsereg versenyintézet, melynek, ha nem akar rossz üzletet csinálni, lépést kell tartani a többi államokéval. A kis lövegű fegyver és a füstnélküli lőpor igen előnyös. Ez utóbbit be fogja mutatni a delegációknak a lövőtéren. A költségvetés közelebbi indokolására kész szóval, de írásban nem megy tovább mint eddig. A füstnélküli lőpor, melyet Pozsonyban, Budapesten s egy harmadik helyen fognak előállítani, nem okoz igazi költségemelkedést. A költségvetést ezután általánosságban elfo­gadták. Vidék. ** A kolozsvári rózsakiállitás nagy közön­­séget vonzott a lövőház helyiségeibe. Három napig volt nyitva és bár vasárnap zuhogott az eső, minden nap elég látogatója volt. Ezer meg ezer rózsa kelle­mesen csoportosulva elrendezve várta a látogatókat s a helyiséget hódító illatt lepte el. Ezúttal főleg a kertészek igyekeztek kitenni magukért, több szép virágmunkát készítve. A megnyitás zuhogó esőben és Salamon cigánybandája zenéjére ment végbe. Dr. Rózsahegyi Aladár egyet, tanár mondott megnyitó beszédet, mire a rendező vörös­ kereszt egylet részé­ről gróf Schweinitz Gyuláné megnyitottnak nyilvá­nitá a kiállítást. Gróf Bethlen András földmivelési miniszter öt állami ezüst érmet bocsátott a jury ren­delkezésére, melyekből csak egyet osztottak ki első dijal. Pénzdijat ketten, dicsérő oklevelet heten kap­tak. Tegnap délelőtt végződött a kiállítás, mely után elárverezték a felajánlott rózsákat. Délután ugyan­ott tartották meg a rózsa-ünnepélyt, kiosztva a halomra gyűlt rózsákat. A gyermekek játékkal mulattak, a felnőttek pedig később táncra kere­kedtek. ** Hercegi vendégek. A vedrődi kastélynak, mely gróf Zichy József pozsonyi főispáné, főhercegi vendégei voltak. Frigyes főherceg és neje, Izabella főhercegaszony töltöttek ott félnapot. Meg­szemlélték a gazdaságot s az értékes gyűjteményeket. Hosszabb ideig időztek a gyönyörű parkban, melynek szépségét Károly Lajos főherceg és neje is megcso­dálták volt. — Lajos bajor herceg, ki most sárvári birtokain időz, nejével és leányaival megjelent a káldi tűzoltók mulatságán. Majdnem egy óráig maradtak a mulatók közt. A herceget uradalmi tisztjei kisérték. ** Különvélemény. A kolozsvári egyetem böl­csészeti karánál erős tusa folyt az irodalomtörténeti tanszéki jelöltjeinek megválasztásánál. A kar tanács­testületének többsége, mint említettük, első helyen Széchy Károlyt, másodikon Ferenczy Zoltánt, har­madikon Koltai Virgilt jelölte ki. Ezzel szemben a tanári kar öt tagja: Szamosy János, Finály Henrik, Felméry Lajos, Terner Adolf és Moldován Gergely különvéleményt adott be. E szerint első helyen, betű­­soros rendben Ferenczy Zoltánt és Széchy Károlyt ajánlják, másodikon Bodnár Zsigmondot, harmadikon Radics Ferencet és Koltai Virgilt. ** Igazságos arány. Beszterce-Naszód megye kir. tanfelügyelője, dr. Havas Gyula, a minap meg akarta látogatni a berladi gör. kath. népiskolát. Az iskola­épület közelében találkozott a tanítóval, kit megkérdezett, hány tanítványa van. — »Kettő!« volt a csür­geteg válasz. No de, a tanfelügyelő azokat is látni kívánta volna. Ekkor megvallotta a tanító, hogy az a két tanuló is elszegődött szolgálatba a szomszéd községbe. Ezzel vége volt az iskola­látoga­tásnak. Hanem a szolgálattal legalább arányban áll a tanító fizetése, mely egy évre — huszonöt forint. ** Hymen. Gömörmegyében minaji Bornemisza Elemér fiatal birtokos, Bornemisza Ist­ván nagybirtokos és orsz. képviselő fia, jegyet vál­tott Bihary Lujza kisasszonynyal, özv. Bihary La­­josné úrnő leányával. — Debrecenben Je­szenszky Ferenc fiatal kereskedő eljegyezte Oehm Berta kisasszonyt, Oehm Antal leányát. ** Tornászok mulatsága. A debreceni tornaegylet szépszámú közönség előtt tartotta meg szokásos ünnepélyét a nagy erdőn. A pavilion előtti tért alakították át tornahelyiséggé, ott állítot­ták fel a szereket. A vendégek kezdetben gyéren szál­lingóztak, de aztán mégis megteltek a padsorok és a versenybíróság Nagy Ferenc bankigazgató vezetése alatt elfoglalta tribune-jét. Volt torna­verseny tíz számmal és 18 kollégiumi ifjú részvételével, kik mind elég ügyesen tornáztak. Az erőgyakorlatok, a nyújtón, korláton, hintán végzett mutatványok, a versenyugrások sat. után kiosztották az érmeket. Első díjakat nyertek: Jánossy Zoltán theológus (kettőt is), Rácz Károly joghallgató (kettőt), Mészá­ros Mihály joghallgató, Sáfrány Géza, Bereczky La­jos gimnazisták, Tóth Mihály theológus. A vívásban Kávássy Kálmán, Jánossy Zoltán és Bereczky La­jos ügyeskedtek. A díjkiosztást táncmulatság követte, mely nem volt olyan mértékben látogatott, a­mennyire ezt a táncmulatság anyagi célja: az épí­tendő tornacsarnok megérdemelte volna, de ez sem­mit sem rontott a jelen voltak jókedvén s a mulatság erkölcsi sikerén. A négyeseket 40 pár táncolta. A talp alá valót a Magyari testvérek húzták. Ott voltak: Dávidházy Jánosné (Kábáról), Csáky Gergely­né, dr. Orbán Józsefné, Búzás Elekné, Szűcs Mihályné, Kállay Istvánná, Horváth Istvánná, Szabó Zsig­­mondné, Reszler Károlyné, Molnár Imréné, Hegyessy Sándorné, Kornhofferné, Szűcs Kálmánná, dr. Bruck­ner Ernőné, Zivuska Ferencné, Harsányi Gáborné asszonyok; továbbá: Csáky Ilonka, Molnár Aranka és Gizella, Hegyessy Etelka és Tónika, Horváth Róza, Peleskey Emma, Dávidházy Mariska, Szűcs Etelka, Búzás Erzsike, Hajdú Ilonka, Borsos nővé­rek, Kállay Mariska, Beer Margit, Szeghy nővérek (M.­Pércsről), Kun Erzsike, Lux Edith, Erdős Ma­tild, Király nővérek, Harsányi Gizella, Nagy Ju­liska, Kégl Szeréna, Király Róza kisasszonyok sat. ** Honvédségi szemle. József főherceg Nyitrán honvéd szemlét tartott. Az általános szemle után minden századból előléptetett egy katonát, kit azután a főherceg alapos vizsgálat alá fogott. Azután próbaütközetet tartottak, melyet a csapatok tisztel­gése követett. József főherceg az összes tisztek jelen­létében adott kifejezést teljes elismerésének. Dél­után a főherceg végignézte a legénység céllövé­szetét s szemlét tartott az utász-zászlóalj munkái fölött, melyeket meg is dicsért. Tegnap a főherceg elhagyta a várost ** Ipari érdekek szolgálata. Rózsahe­gyen Kiszely Árpád tanfelügyelő javaslatára ipar­iskolát állítanak fel 50—70 tanonc számára. A vá­rosi hatóság fog megfelelő helyiségről gondoskodni s szeptemberben már megkezdhetik a szakoktatást. — I g 1 ó r ó 1 Schmidt József fadobozgyár-tulajdonos tanulmányutat tett északi Csehországban, hol a fa­doboz-készítést mint házi ipari ágat űzik. Onnan 14 munkást hozott magával Iglóra, kik ott folytatni fog­ják a dobozgyártást olcsóbb faárak és magasabb munkabér mellett. ** Halálozások: Maros-Vásárhelytt kettős gyászeset kelt széles körökben részvétet: Csi­szár Dániel e napokban elhunyt, élete 74-dik évében és ugyanazon a napon halt meg leánya, Csiszár Esz­ter, 42 éves korában. Nagykiterjedésű rokonság gyá­szolja őket. 2 Ó­c­s­á­n meghalt Szabó Nándor előbb kis­oroszi, utóbb duna-bogdányi ref. lelkész, ki iro­dalmi téren is működött, 54 éves korában.­­ Z­á­g­r­á­b­ba­n az elhunyt Utyesenovics-Ostrozinsky Ogusz­­láv udvari tanácsost mint publicistát és költőt is gyászolják. Politikailag az elhunyt régebben épen nem tündökölt magyar barátságával, annak idején jobb keze volt Jellacsics bánnak, a Bach-korszakban az osztrák belügyminisztériumban szolgált s az al­kotmányos korszak beálltával nyugalomba vonult. De a hetvenes évek közepén újra szolgálatba lépett s mint varasdmegyei főispán érdemeket szerzett az 1883-diki zavarok elfojtásánál. — Kolozsvárit elhunyt Sántha Béla végzett jogász, hosszas, súlyos betegség után. ** A sáskaveszedelemi legújabban Bácsmegyé­­ben, sőt Kolozsmegyében is mutatkozik. Kolozs­­megye közigazgatási bizottságának ülésén az al­ispán jelenté, hogy a tekei járásban felléptek a sáskák. Ugyanily hír érkezik a bács megyei Zentáról és Moholyból, hol a főszolgabíró már el­rendelte a szükséges óvóintézkedéseket. Szegeden, a sáskaveszedelem jóformán már megszűnt. Az apró sáskacsoportok csak kisebb helyi bajokat okoznak. Báró Fiáth Miklós kormánybiztos hivatalosan ér­­tesíté erről a városi hatóságot, melynek buzgóságá­­ról levelében elismerőleg emlékezik meg. ** Rutén feljajdulás. Az ungvári »Lisztek« című rutén lap elkeseredett hangú cikket közölt a közoktatásügyi miniszter egy rendelete ellen, mely az ungvári főgimnázium görög katholikus val­lásoktatására vonatkozik. E rendelet szerint az inté­zetben a g. kath. hittant magyar nyelven kell előadni, csak az oly tételeket kell rutén nyelven is megvilágí­tani, melyek ezt különösen igénylik. Az egyik hitszó­noknak mindig magyarul kell tartania a szentbeszé­deket, a másik ugyanezt teszi, csak a papi pályára készülő tanulóknak tarthat időről-időre rutén szó­noklatot is. A miniszter egyúttal felhívta a munkácsi gör. kath. püspököt, hogy magyar hittani tan­könyvekről gondoskodjék. Már 1879-ben kérte az in­tézet tanári testülete a kormányt, hogy az 1862-iki rendeletet, mely szerint az ungvári gimnáziumban a gör. kath. vallásu tanulóknak, kiknek ruténül kell tudniok a hittant ruténül adják elő, helyezze hatá­lyon kívül. A ruténül nem­ tudó gör. kath. tanulók száma ugyanis évről-évre nőtt s ez arra indította Trefort minisztert, hogy megszüntette a rendelet ama részét, mely a tanulókat a rutén nyelv tanulá­sára kötelezi. A vallásoktatásra vonatkozó rész azon­ban érintetlen maradt. Mindamellett az akkori hit­oktató, a hazafias szellemű Homicskó, 1887-ben be­következett haláláig magyarul tanította a hittant és magyar szentbeszédeket tartott. A múlt tanévben az ungvári gimnázium tanuló ifjúsága közt volt 71 gör. kath. tanuló, a ki egy szót sem tudott ruténül, a többi 108 tanuló közt pedig egyetlen egy sem volt, ki a rutén mellett magyarul is kellően ne beszélt volna. Mindazáltal Homicskó halála után a két hitoktató rutén előadásokat tartott, mi egyforma visszatetszést keltett a tanári karban és a tanulók soraiban. Most a miniszteri rendelet szabályozta az ügyet. ** Vidéki hírek. Borsod megye közgyűlése szin­tén elhatározta, hogy Mária Valéria főhercegnő eskü­vője alkalmából üdvözlő feliratot küld ; ugyane gyűlé­sen a betegeskedése miatt lemondott dr. Popper József helyett Radvány Istvánt választották meg a közigazga­tási bizottságba. — Az E. M. K. E. debreceni és hajdú­­megyei választmánya nevében gróf Dégenfeld József főispán mint elnök és Péter Gábor jegyző lelkes felhí­vást bocsátanak ki a megye és a város közönségéhez, hogy tömegesen lépjen az egyletbe; a debreceni izr. hit­község dr. Balkányi Miklós elnök indítványára elhatá­rozta, hogy az E. M. K. E. és a Csokonai-kör rendes tagjai sorába lép. — A pöstyéni fürdőben junius 6-ig összesen 826 vendég volt s legutóbb oda érkezett gróf Saint Genois is a nejével. — Szeged városa tanácsa el­határozta, hogy Mária Valéria főhercegnő esküvője al­kalmából nemcsak üdvözlő feliratot intéz legfelső helyre, hanem 10,000 frtos alapítványt is tesz a város sze­gényei javára.­­ A vezérkar főnöke, báró Beck tábor­szernagy, délvidéki tanulmányutján tegnap Zágrábba érkezett kíséretével együtt s meglátogatta a bánt és a polgármestert is; délben díszebéd volt a vendégek tisz­teletére. — Marmaros-Sziget városa főkapitányává Ló­­nyay János főispán Czirbusz János honvédszázadost nevezte ki. — Székesfehérvárit nagy panasz hangzott a kereseti adótételek fölemelése miatt s tegnap Márffy államtitkár oda érkezett az ügy megvizsgálására. — Nagy jégverés volt Mezőberény és Kőrös-Tarcsa határai­ban s majdnem teljesen elpusztította a vetéseket; a kár igen nagy. — A temesvári közkórházban aligha rendben van minden: a nemrég megszökött elmebeteg Rehak lakatos, alighogy visszahozták, harmadnapra már ismét eltűnt. — Eszéken megszűnt a községtanácsosok stri­­keja ; már részt vettek a legutóbbi közgyűlésben, de kije­lentették, hogy Amrus polgármesterrel szemben elfoglalt álláspontjukon megmaradnak. — Derecske mezővárosá­ban 50,000 frtnyi alaptőkével uj pénzintézet alakult Leitgeb János elnöklete alatt. — Székesfehérvárit Löwy László kereskedelmi akadémiai növendék főbe lőtte magát, mert egy tantárgyból megbukott; most a halál­­­lal vívódik. — Magyar-Almás fehérmegyei községben kigyulladt egy ház s a tűz a faluban oly erővel terjedt, 1170

Next