Fővárosi Lapok 1895. október (269-299. szám)
1895-10-11 / 279. szám
2540 törvényesen elrendelt iskolákról gondoskodva nincsen. Fenyvessy Adolf nagy tetszés mellett kelt ki a felsőbb leányiskola ellen, kiemelve, hogy addig, a míg tízezer tanköteles gyermek a fővárosban kielégítő elemi oktatásban sem részesül, helytelen felsőbb leányiskolákat létesíteni, néhány család speciális kívánságára. A megtámadott felsőbb leányiskolának Frievaldszky dr. sietett a védelmére. A nagy buzgóságban személyében is megtámadta Sztojanovits Istvánt a polgári leányiskola igazgatóját, aki azután személyes kérdésben szólalt fel. Ha az elnöklő főpolgármester közbe nem lép, komolyabb természetű összetűzés is lehetett volna a dologból, így azonban hamarosan lecsilapultak az izgatott kedélyek és a közgyűlés tudomásul vette a tanács előterjesztését. A napirend többi tárgyait, amelyek kisebb fontosságú ügyekre vonatkoztak, a tanács javaslatai értelmében intézte el a törvényhatósági bizottság. A köztisztaság újjászervezése. A tanács pályázatot hirdet egy 1800 frt évi fizetéssel és 500 frt lakáspénzzel javadalmazott köztisztasági főnöki állásra, továbbá egy 1300 frt fizetéssel és 400 frt lakáspénzzel javadalmazott I. oszt. köztisztasági tiszti és egy 1000 frt évi fizetéssel és 350 frt lakáspénzzel javadalmazott II. oszt. köztisztasági tiszti állásra. A kérvények november hó 4-ikén déli 12 óráig nyújtandók be a fővárosi tanács személyügyi osztályánál, a régi városháza, I. em., 18. ajtószám alatt. A fogalmazó személyzet végleges beosztása. A legutóbb megejtett fogalmazó választások alkalmából s a már nagyrészben megtörtént jegyzői beosztásból kifolyólag, a fogalmazó személyzet körében további végleges beosztás szüksége merült fel. E tekintetben Kamermayer Károly polgármester a következőképen intézkedett, elrendelve egyúttal a fogalmazó bijnokok beosztását is. I. A tanácsi ügyosztályokhoz: 1. Az elnöki személyügyi osztályba: Csaplovits Pál és Agotha László fogalmazók és Frivaldszky Géza fogalmazó-dijnok; az elnöki B) közegészségügyi osztályba Bagi László fogalmazó és Keglevich Géza gróf fogalmazó-dijnok. 2. Az I. (jog, ipar és rendészeti) ügyosztályba: Antal Gyula fogalmazó és Wirnhardt Géza fogalmazó-dijnok. 3. A II. (középítési) ügyosztályba: Behina Ákos fogalmazódijnok. 4. A III. (magánépítési) ügyosztályba: Lahocsinszky Árpád fogalmazó, Marsalkó Béla fogalmazógyakornok és Schweighoffer Ödön fogalmazódijnok. 5. A IV. (katonai és illetőségi) ügyosztályba: Némedy Jenő tanácsjegyző és Szlabejcziusz Samu fogalmazódijnok. 6. Az V. (adó és illetékügy!) ügyosztályba: Buzáth János fogalmazó, Szaszovszky József fogalmazógyakornok és Winterstein Ede fogalmazó-dijnok. 7. A VI. (pénzügyi és gazdasági) ügyosztályba: Hűvös Kornél és Richter János fogalmazó-dijnokok. 8. A VII. (közoktatásügyi) osztályba: Alker Ernő fogalmazó és Csupor József fogalm. dijnok. 9. A VII. (közgazdasági és közélelmezési) osztályba: Boross Sebestyén dijnok. Ezeken kívül Magyary Kornél fogalmazót, szolgálattételre Gerlóczy Károly kir. tanácsos polgármesterhez, a fogalmazó dijnokok közül pedig Horváth Józsefet és Fejes Ödönt a tanácsi kiadó hivatalba osztotta be a polgármester. II. A kerületi elöljáróságokhoz: 1. A III. kerületi elöljárósághoz Komlódy Gyula h. jegyző és Szente Miklós fogalm, gyakornok. 2. A IV. ker. elöljárósághoz: László Iván irodatiszt és Gabona Lajos fogalm. dijnok. 3. Az V. kerületi elöljáróságokhoz: Iszer Ernő fogalmazó és Kállay Zoltán dijnok. 4. A VI. ker. elöljárósághoz: Dobry Tivadar, Sántha Dénes, Stróbl Lajos fogalmazókat és Klein Dezső fogaim. dijnokot. 5. A VII. ker. elöljárósághoz: Badál Ede fogalmazó, Sohr Manó és Ecséri László fogaim, gyakornokok. 6. A VII. kerületi elöljárósághoz: Sárady István fogalmazó dijnok. A városi alkalmazottak panasza. Említettük,hogy a fővárosi dijnokok és szolgák még mindig nem kapták meg a főváros tanácsa által már megszavazott drágasági pótlékot. Mint értesülünk, a késedelemnek nem a főváros tanácsa az oka, hanem az a körülmény, hogy a belügyminisztériumban még nem intézték el. KÖZOKTATÁS. A magyar kultúra új térfoglalása. Budapest, okt. 10. Wassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztése alapján ő Felsége e napokban egy olyan kérdésben határozott, amely hazánk népoktatásügyi viszonyaiban fontos esemény és messzeható jelentőséggel bír. Egy több mint huszonöt év óta húzódó ügy sikeres befejezését eszközölte ki ezzel a miniszter és biztosította azt, hogy Hunyad, Szeben és Fogaras vármegyék területén levő huszonegy román nyelvű népiskolában végre érvényesüljön a törvényszerű igazgatás és felügyelet, amely alól ezeket az iskolákat a fentartásukra szolgáló alapok kezelői eddigi közoktatásügyi minisztereink minden szigorú rendelkezése daczára, erőszakosan elvonták. Ő felsége legfelsőbb elhatározásával ugyanis kimondta, hogy a volt első román határőrezred iskolai alapjából fentartott népiskolák nem magánegyleti jelleggel bírnak, hanem községi jellegűek, s mint ilyenek, a községi iskolaszékek felügyelete alá helyezendők s ezentúl az említett iskolai alapot kezelő bizottság hatásköre a kérdéses iskolák igazgatására ki nem terjed. A felség emez elhatározásának, melyért köszönet illeti a királyt, elismerés a közbenjáró minisztert, ezek a történeti előzmények szolgáltak alapul: ő felsége 1851-ben az erdélyi határőri intézményt megszüntetvén, a volt első román határőrezredre vonatkozólag kimondta, hogy az egyes határőri községek által alkotott ruházati alap az ezen határőrezredhez tartozott s immár polgárosított községekben levő népiskolák czéljaira szolgáló alap legyen. Az így létesített iskolai alapot a volt határőrök képviselőiből álló közgyűlés már kezdetben eredeti rendeltetésétől eltérő czélokra akarta fordítani. Csakis ismételt rendeletekkel sikerült erre az alapra olyan kezelési alapszabályok szerkesztését keresztül vinni, melyek a felség akaratának végrehajtását biztosították. Az alapszabályokat ő felsége 1871-ben jóváhagyta. Ezek csak az alap felügyeletére és kezelésére adnak befolyást a volt határőrök képviselőiből álló közgyűlésnek s az alapkezelő bizottságnak, de alapból fentartott iskolák igazgatása hatáskörükbe nem tartozik, sőt tiltva van az alapszabályokban az is, hogy az ily kérdéseket tárgyalják. Az alapszabályok arról is intézkednek, hogy az iskolák igazgatására az 1868. évi XXXVII. t.-cz. (a népoktatási törvény) értelmében községi iskolaszékeket kell választani. Az alapkezelő bizottság az alapszabályok életbe léptetése után azzal kezdte meg működését hogy azonnal túllépte megszabott hatáskörét. Az alapból fentartott huszonegy iskola felett rendelkezett s azokat korlátlanul igazgatta. A tanítókat kinevezte, fenyitete, elbocsátotta, sőt annyira ment, hogy az iskolák számára külön tantervet állapított meg. Szóval minden tilalom mellett is a lemesszebb kiható jogokat gyakorolta. Ez a törvényellenes eljárás a hetvenes és még inkább a nyolcvanas években tarthatatlan helyzetet teremtett Hunyad, Szeben és Fogaras vármegyék tanügyi viszonyaiban. Az alapkezelő bizottság a közigazgatási hatóságok illetékes befolyását konokul visszautasította és még Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter rendeleteinek sem volt eredménye. Noha az iskolák községi jellegét az alapszabályok meghatározzák s a polgári községek is hozzájárulnak az iskolák fentartásához, még pedig némely iskolánál nagyobb összeggel, mint a mennyivel maga az iskolaalap járul, — a kezelő bizottság mégis megtagadta az iskolák községi jellegét és midőn 1889- ben gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter az iskolák igazgatására a községi iskolaszékek megalakítását elrendelte, az alapkezelő bizottság meghiusította e rendelet végrehajtását. Majd azt állították, hogy az iskolák egyleti jellegűek; az 1893-ban Nagyszebenben megtartott közgyűlés határozott renitens magatartást tanúsított az iskolák községi jellegére és szervezetére nézve a Csáky gróf miniszter kívánalmaival szemben. A törvényellenes állapot ezekben a román nyelvű iskolákban már annyira fokozódott, hogy a nemzetiségi üzelmek czéljaira is felhasználták őket s a vajda-récsei iskola tanítója ellen e miatt bünfenyítő eljárást is kellett indítani. Ugyan ezek után indokolva lett volna, hogy az iskolaalapot kezelő bizottság alól kivétessék és a bizottság működése végleg megszüntettessék, Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter mégis békés úton kívánta kiegyenlíteni az erőszakosan előidézett ellentéteket. Az ügyet ezért döntés végett a Felség elé terjesztette. Ő Felsége a már megállapított alapszabályok alapján úgy határozott, hogy az iskolák községi jellegűek. Ennek értelme pedig az, hogy ezekben az iskolákban a községi népiskolákra nézve fennálló törvények és szabályok bírnak érvénynyel, aminek következménye gyanánt teljesen vármegyei közigazgatási bizottságok hatósága és felsőbb fokon a vallás és közoktatásügyi miniszter rendelkezése alá jutnak. Ő Felsége a mellett az iskolai alap kezelésének s a bizottság működésének állandó ellenőérzésével Zeyk Dániel alsófehérmegyei főispánt bizta meg. Most, midőn a volt első román határőrezred iskolai alapjából fentartott népiskolák községi jellege biztosítva van s a mint minden ügyeikben a megyei és állami közigazgatási hatóságok felügyelete alá helyeztettek, meg van végre adva a lehetőség, hogy rövid idő alatt ezek az iskolák is az említett három vármegyében a hazafias műveltség buzgó terjesztői legyenek. Az egyetem zsúfoltsága. A tudományegyetemen még talán egy évben sem okozott oly sok bajt az, hogy a helyiségek szűkek, kényelmetlenek, mint az idén. Különösen a jogi karon vannak zsúfolva a tantermek. Dr. Hajnik Imre, dr. Vécsey Tamás és dr. Timon Ákos tanárok előadásaira 5—600 hallgató van beiratkozva, de ezeknek a fele sem fér be még a legnagyobb előadási termekbe sem s ilyenformán a többiek kénytelenek a folyosón vagy az utczán tölteni az időt. A józsefvárosi új gimnázium. A VIII. ker. uj állami főgimnázium építéséhez még ez év őszén hozzálátnak. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium már árverést is hirdetett a munkálatokra. Az ajánlatokat e hó 25-éig lehet benyújtani a kultuszminisztériumban. Alapítvány a debreczeni egyetemnek. Debreczenből táviratozzák, hogy Simonffy Imre polgármester a debreczeni egyetem javára kétezer koronát adományozott. Új kereskedelmi iskola. A ferenczvárosi polgárságkörében mozgalom indult meg, hogy a IX. kerületi felső kereskedelmi iskola számára új épületet emeljenek, mivel az intézet Knezits utczai mostani épületében nagyon szűken van és így eredményes működést is nehezen fejthet ki. Az ügygyel már a kerületi választmány is foglalkozott legutóbbi ülésében s elfogadta Fliinger Károly igazgatónak memorandumát, meg azt az indítványát, hogy az új iskolát a soroksári utczában a katonai ügyosztály telkén építsék fel. Ennek az ügyosztálynak mostani épülete ugyanis olyan rozoga, szűk s e hivatalra nézve oly alkalmatlan helyen van, hogy a székesfőváros mihamarabb kénytelen lesz új helyiségről gondoskodni számára. Sub auspiciis regis. A promotio sub auspiciis regis szombaton, e hó 12-én délelőtt 10 órakor lesz az akadémia dísztermében. A király személyét a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseli. A királyi kitüntetésben Hegedűs Loránd államtudományi, Szladits Károly jogtudományi és Papp Ferencz bölcsészettudományi doktorjelöltek részesülnek. A terembe csak belépőjegygyel szabad, bemenni; jegyek a tudományegyetem központi irodájában kaphatók. A rabbiképző értesítője. Most jelent meg a budapesti országos rabbiképző intézet értesítője az elmúlt tanévről, amely szorgalom és eredmény dolgában nem áll az előbbiek mögött. Ez a jeles iskola fenállása óta nagy szolgálatot tesz a magyar zsidóságnak, amely hazafias szellemben képzett lelkészeit tőle kapja. Az idén isnyolcz magyar zsidó pap került ki a rabbiképzőből, amelynek tanárai a legjelesebb paedagógusok, s amelynek ősz igazgatója a zsidó tudományos világban elsőrangú kapacitás. Az értesítőt egy 219 oldalas tanulmány vezeti be dr. Kaufmann Dávidnak, a nagynevű tudósnak tollából ezen a czímen: „Dr. Conegliano Izrael és érdemei a velenczei köztársaság körül a karloviczi béke utánig“. Nem száraz história ez a könyv, hanem egy elmés író műve, amely az olvasó érdeklődését mindvégig lebilincselve tartja. A zsidó tudomány művelői között bizonyára kelendő lesz ez az alapos, komoly, pompásan megirt dolgozat. ___________FŐVÁROSI LAPOK____________ 1895. október 11. Péntek. EGYLETEK A Luther-társaság ma délután tartotta meg évi közgyűlését Zsilinszky Mihály elnöklete alatt. Az elnök sajnálattal jelentette ki, hogy a társaság még mindig nem hódított tért abban a mértékben, amint az az egyház érdekében kívánatos volna. Azért is a társaság lapot indított most, amely bizonyára hatással lesz a nép valláserkölcsi életére. A lap czíme: Evangélikus Családi Lap. Ezután Bachát Dániel budapesti esperes köszönetet mondott az elnöknek, hogy magas állásával járó bokros teendői mellett is annyi buzgósággal vezeti a társaság ügyeit, majd az igazgató választmány jelentését terjesztették elő. E szerint különböző összeget szavaztak meg az egyház érdekeit szolgáló folyóiratoknak, továbbá a társaság és egyesek kiadványaira. A „magyar protestáns irodalmi társaság“ igazgatóválasztmánya e hó 15-én délután 4 órakor a Lónyaiutczai ref. főgimnáziumban tartja hosszú szünet után első ülését Szász Károly elnöklete alatt. Az ülés tárgysorozata a következő: 1. A „Koszom“ költségeinek fedezése. 2. A lap terjesztése. 3. Az 1895. évi könyvilletmény. 4. A hátralékok behajtása. 5. A herczegszőllősi kánonok kiadása. 6. Jelentések, indítványok. Az elnökség a tagok megjelenését kéri. Tea-estély. A műegyetemi kör összejöveteleit szombaton kezdi meg. Ez alkalommal saját helyiségeiben tréfás előadásokkal s zeneszámokkal egybekötött zea-esz”. lesz, amelyen a kör minden tagját szívesen látják. Megemlítjük, hogy a műegyetemi kör e hó 11-én déli* 12 órakor ülést tart. A „mérnök és építész-egylet“ működő bizottsága e hó 12-én esti 7 órakor ülést tart, melyet társasvacsora követ.