Friss Ujság, 1901. január (6. évfolyam, 1-31. szám)
1901-01-01 / 1. szám
Német kémek Oroszországban. — Távirat. — Varsó, decz. 31. A napokban több gyanús személyt Németországnak teljesített kémszolgálat miatt itt elfogtak. A letartóztatottak közt van két orosz közigazgatási tisztviselőt több lengyel és egynéhánynémet alat való. Hogy a nemzetközi BurVi-lám-K-i ••p. rmek » foglyokat egyszerűen - --...........u... második kiadás« V. évfolyam, I. szám. Budapest, 190. kedd, január 1.____________1 krajez r. (2 fillér.) POLITIKAI NAPH.AP BT Megjeleaik min dann»p fcotin ......... _____ __ ___ ____ _ “_ ___ reggel. tonte» alkalommal sápon Előfizetési ára: ilplfei §§| 119 ff? fS«| “«* «*»·•‡«■**• »*«» †• «■»•»«• ■elyben t hésnioi hordva. Ingyené« í!üs§ íÉMj Sí). faJK jjÉSf Mg&fBí SBfg/g *“*“ kölcsönteönyvtár használattal Ülifio Szarknirtóeée, kiadóhivatal ée a? együtt egy hónapra 80 kr. (1 koren« \ tójiii jísiii sfe; sfjjjisj 8|||j aleflaetók ohméra ingyen»» kői «. 80 miért lH III ^ ||§| fH* Jll Égig ifi EE SmWi otönkönyvtárt Vidékent portai nélküldéart érj föl ||g W&BIM *• “•*■« Honvértatoa» M. u. hónapra 80 fcn Q koronáé« 30 miéri -S* H9 föl ^-----Säßs»' Fiók-kiadóhivatali Kerspeal at 84. -------------------.___|____- -----.............—-------------------------------------------------------------------------------. ■ -------- Hétszázezer lalos Budapesten. ICassár simából ellopott Weasheim-szekrény. — Hatott a kövezeten. Hétszázezer lakos Budapesten. A Magyar Hírlap már ma közli a hivatalosan csak most kezdődő budapesti népszámlálás eredményét. Közli ezt a próba-népszámlálás alapján, amelyet december hónap első napjaiban végeztetett a fővárosi statisztikai hivatal, akkép, hogy a kerületi elöljáróságok útján a házmesterek között kérdőívet osztatott ki, amelyen csak két kérdésre kellett felelni: 1. hány lakás van a házban? 2. hány lakó van a házban? Ez a próbanépszámlálás azért volt szükséges, hogy lehetségessé váljék annak kiszámítása, hány népszámlálóbiztosra van szükség a népszámlálás munkájának a törvényben megszabott idő alatt való elvégzésére. A házmesterek ezt a próbanépszámlálást, mely legegyszerűbben csak számokról áll, feltehetőleg pontosan végezhették el, úgy hogy a próbanépszámlálás adatai meg fognak egyezni a hivatalosan most folyó népszámlálálással. Eltérés csakis a kültelki, szétszórtan fekvő házakra nézve lehet, amelyekben erdőkerülők végezték az előleges népösszeírást. A Magyar Hírlapnak ezen az alapon való számítása szerint a magyar fővárosnak most 679,366 polgári s 14,126 főnyi katonai lakosa van, az összes tényleges népesség tehát 693,492. Ha az utóbbi időben nem következett volna be a nagy üzleti pangás s ennek következtében a gyárak munkásait nem apasztották volna s nem hagyták volna el a fővárost, azok, akik a most megszűnt építkezéseknél találtak kenyeret, Budapest lakosainak száma jóval meghaladta volna a hétszázezret, így is Budapest népességének emelkedése valóban meglepő nagy arányú. A 19-ik század elején a mai Budapestet alkotó Pestnek, Budának és Ó-Budának tényleges lakossága 54.176 volt. Azóta az emelkedés a következő: 1901-ben 693,492 Budapest lakosságának szaporodása tehát az utóbbi tíz év alatt 187,108. 1810-ben 60,259 1821-ben 78,599 1831-ben 102,702 1841-ben 107,240 1851-ben 178,062 1870-ben 280,349 1881-ben 370,767 1886-ban 422,557 1891-ben 506,384 bányákba szállították, ahol mint munkások fogják bevégezni pályafutásukat. Betöri-e ? A mai postával a kő-, vtkező sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! Becses lapjában közzétett «Betörők és detektívek« czimű közleményre bátor vagyok mint érdekelt fél az alábbiakat megjegyezni: Alulirt a tett színhelyén ott sem voltam és csak akkor érkeztem oda, midőn Kriesz György detektív a lapban jelzett Bldzingert kétszer egy kenyérvágó késel fejbe ütötte. Látva a helyzet kritikus voltát, jónak láttam elmenni. Alig, hogy az ajtóból eltávoztam, láttam, hogy a lapban jelzett Nagy Vilmos kiszabadult a vendéglőből és közvetlen utána egy lövés dördült el. Ez az igazság! Ami pedig a hangoztatok betöréseket illeti, először is daczára, hogy múltam nem állja ki minden tekintetben a tűzpróbát, betörésben részt nem vettem, de még gyanúban sem voltam, a nevezett két egyénnel pedig semmi neműsszeköttetésben nem állok. Taschner György: Közöltük ezt a nyilatkozatot különösségénél fogva. Különös, mert a nyilatkozót a rendőrség keresi s a következő személyleirást adta ki róla: Taschner 152 cm. magas, sovány, széles arcza, barna haja s fekete bajsza van. Nyaka hátsó részén szemölcs, bal tenyerén a hüvelykujja irányában torradás van. Kaszárnyából ellopott Wertheimszekrény. — Saját tudósítónktól. — A betörések krónikájában nagyon előkelő hely illeti meg azt a betörést, amely ma éjjel történt Székesfejérvárott. Hihetetlen vakmerőséggel betörtek a József főherczeg lovassági kaszárnya irodájába és olyan munka után, amely hosszabb ideig tarthatott, elvitték a nehéz Wertheim-kaszszát, amelynek közelében pedig őrség van. A párját ritkító esetről székesfejérvári tudósítónk ezt jelenti: Székesfejérvárott a budai uton van a József főherczeg lovassági kaszárnya, egy igen nagy kiterjedésű épülettömeg, amelynek területét magas kőfal veszi körül. A kaszárnyában ez idő szerint a 12. számú ulánus-ezred van elhelyezve, amelynek Onori Lyro Emil ezredes a parancsnoka. A kétemeletes főépület földszintjén vannak az irodahelyiségek, az első emeleten pedig az ezredes lakása. Ma éjjel betörők jártak a főépületben és behatoltak a földszinti élelmező irodába, ahová a folyosóról üvegajtós előszoba nyílik. Az előszobából jut azután az ember az irodába. A betörők a folyosón állandóan égő lámpát eloltották, azután munkához fogtak és elvitték az irodából a pénztárt, amelyben húszezer korona volt. " Fuchs Ernő közlegény, amikor reggel a bezárt irodába ment, hogy takarítson, rémülve látta, hogy az irodában minden öszsze-vissza van hányva és hogy a vasszekrény, amelynek az ablak mellett van a helye, hiányzik. Fölfedezését azonnal jelentette Nyáry báró főhadnagynak, aki viszont Lyro ezredest értesítette a dologról. Nyomban értesítették a rendőrséget, ahonnan Lolczer kapitány a kaszárnyába ment és a katonai hatósággal megkezdte a vizsgálatot, amely a következőket derítette ki: A nyolcvan centiméter magas erős szerkezetű vasszekrény félméteres faállványon állt és vaspántokkal volt a falhoz erősítve. A betörők a vaspontokat leverték a kasszát az ajtón kivittték, azután bezárták az ajtót. A betörők legalább négyen tehettek, hogy a kasszát a százötven lépésnyíre levő kapuhoz tudták vinni. A vasrácsos kaput álkulcscsal kinyitották, az utczán a kasszát kocsira tették és elhajtattak vele. A betörés hajnali három órakor történhetett, akkor ugyanis az ezredes inasa valami neszt hallott, de nem törődött vele. Az inspekciós szobaőrség, amely az ezredkasszára vigyáz, mintegy kétszáz lépésnyire a betörés helyétől semmi neszt sem hallott. Tegnap az ezredkasszából harminczkétezer koronát hoztak át az ellopott pénztárba, de a pénz nagyobb részét még tegnap délután Tolnára küldték. A pénztárban maradt tizenkétezer korona készpénz, két takarékkönyv nyolczezer koronáról, egy Herényi Mórné nevére szóló hatszáz koronás takarékkönyv és többféle kisebb értéktárgy. Ezeket a betéteket idejében letiltották. Lyro ezredes állítása szerint a betörést csak a helyi viszonyokat nagyon jól ismerő emberek követhették el. Az ezredparancsnokság a betörésről táviratban értesítette fölöttes hatóságát. A rendőrség és csendőrség átkutatta a környékbeli erdőségeket, de sehol sem akadt a pénzszekrény nyomára. Eddig nem fogtak el senkit A gárdisták. E prímmel a Magyar Hírlap mai számában Molnár Márton, aki a lapot Sándor király lakodalma alkalmával Belgrádban képviselte, a következő érdekes ezreket írja: . . . Este vacsoránál ültünk a fogadóban. Éjfél körül odajön a pinczér és átad egy vizitkártyát. Ez a név volt rajta: Mark, Markovics, colonel aux gardes du corps de La Majesté. Kéreti az urakat — mondja a garszon — hogy kaczintsanak vele egy pohárt. Bemegyünk a belső szobába. És ott ülnek vagy öten, gárdatisztek, középütt meg és derült ábrázattal — ami délelőtti mord csendőrparancsnokunk. És no, hiszen tud ez más nyelven is, föláll és hajlongva köszönt — francziául, ,meg németül, magyarul is, ha tetszik. És ezerszer bocsánatot kér a délelőttért, de ő már ilyen, mikor szolgálatban van. És kezdi ömlengve dicsőíteni a gárda nagy feladatait. Belgrádban a csendőr és gárdista a királyra ügyel. Itt aztán hirtelen abbahagyta. Valami furcsa kaczagás tört ki belőle: — A király egészségére. Összezörrentek a poharak. Mark Markovics nagyot ivott, újra meg újra. És beszélt. Egyre a királyról, meg az udvarról. A rajongó hódolás lassanként elfogyott belőle. Mark Markovicsból kitört az igazi ember , — A király! — rikácsolta. A fejünkre hoz egy asszonyt, aki szobaleány volt az anyjánál. És ez parancsoljon nekünk! Tudja-e uram, hogy mit kivánnak! Hogy fordítsunk egyet a lelkünkön és ahol rokonszenv volt eddig, oda gyűlölet kerüljön, kergessük el Milánt és fogadjunk a czímerünkbe egy alsószoknyáját. Csak így, máról holnapra, új rendszer és uj emberek alá kerüljünk, a miniszterelnöktől a lámpagyújtóig elcsapjanak és be is csukjanak tánk mindenkit, aki Draga Masinnak nem tetszik! Ivott megint. A többiek hallgatták és bólingattak neki. Kegyetlen durvasággal beszélt tovább s legyalázott mindent, ami az udvar körébe tartozik, frivolan adott elő intimitásokat s kíméletlenül szólt a fejedelmi család legbelső titkairól. És eldicsekedett: — Így van ez, csak mi tudjuk, a szemünk láttára történik! ... De tagadom, hogy máskép lesz. És az asztalra csapott. Hajnalban, az augusztusi és hús szürkületén arra mentem a konok felé. És — istenemre — sajnáltam azt a koronás urat, aki benne lakik s akikre, olyanok vigyáznak, mint Markovics-Czinczár. Egy orvos balesete. — Saját tudósítónkról. — Egy fiatal fővárosi orvos áldozata lett hivatásának. Ziffer Hugó dr., aki Vetrik Ottó egyetemi tanár oldala mellett a kórboncttani tanszéknél volt gyakornok, mintegy három héttel ezelőtt bonczolás közben jobb kezét megsértette, amit csakhamar vérmérgezés tünetei követtek. A rögtön alkalmazott orvosi segély daczára a baj tovaharapódzott, s így állapota komoly aggodalomra ad okot. Bár kezelőorvosai bíznak, hogy a fiatal orvos mégis meg lesz menthető. A beteget apjának lakásán ápolják. A népszámlálás halottja. — Saját tudósítónktól. — A népszámlálás, a jámbor, az ártatlan, amelyből még csak az adókivetésre való adatokat sem szabad kiszedni, megölt egyembert. A Ferencz József hidon hagyta szegény a kabátját és a kalapját, minden hagyatékát. Ő maga nyilván a Dunába ugrott s felesége, két kis gyereke már három nap óta hiába keresi. Hasztalan kutatás után most már illő jutalmat is igér annak, aki az urát megtalálja. A szegény embert Zajos Ferencznere hívták, mesterségére nézve fővárosi kézbesítő volt s az utóbbi időben sokat kesergett. Kesergett pedig azon, hogy ő hordta szét a népszámlálási blanketták tenger sokaságát, ami kegyetlen, fárasztó munka lehetett ebben a nagy sarat eresztett időben. Útközben valahol elfoghatta a pihenés vágya s mert jól, sokáig a szegény ember csak a halálban pihenhet meg, szépen lerakta a hidra a ruháit. Halott a kövezeten. — Saját tudósítónktól. — A rendőrség krónikája az uj században egy rejtélyes halállal kezdődött. Telefonon jelentették a főkapitányságnak, hogy a Kemnitzer-utcra 19. számú ház előtt egy ismeretlen asszony fekszik eszméletlenül a kövezeten. A testen erőszak nyomai látszottak. Lenke Ferencz vizsgálóbíró vezetésével azonnal kiment egy bizottság az eset színhelyére. Mint aztán kiderült, a rejtélyes halott Lipták Mari 52 éves napszámosnő volt A hivatalos vizsgálat a halál okául elvérzést konstatált A napszámosnő jobb lábán, a térdén, egy 6 centiméter hosszú seb volt. Az asszonyt, mint említettük, az utczán találták meg, de a vér nyomai a szomszédos ház belsejéig vezethetők vissza. A vizsgálat folyik. A hullát a halottas kamrába szállították. Kitüntetések. A hivatalos lap közlése szerint a király Liptay Kornél budapesti ítélőtáblás bírónak, saját kérésére tett nyugalmaztatása alkalmából, sok évi hit és buzgó szolgálata elismeréséül, a harmadosztályú vaskoronarendet, Tankó József borbereki evangélikus református lelkésznek, az egyház és közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet, Horváth Sándor főerdőtanácsosnak a miniszteri tanácsosi czimet. Lapp Bagday István dr. miniszteri segédtitkárnak a miniszteri titkári és Koós Mihály dr. miniszteri fogalmazónak a miniszteri segédtitkári czimet adományozta.