Friss Ujság, 1904. április (9. évfolyam, 99-121. szám)
1904-04-08 / 99. szám
IX. évfolyam, 99 szám, Budapest, 1904. április 8 péntek (Ara 2 fillér) POLITIKAI NAPILAP. _______ W Előfizetési ára: B H ■■ I M M hét«n éa Ünnepnap után i, , Ilf 11si l§§[ dl2 III IS f|f pa Bffl PSTlll Ml §|f la Szerkesztőség, kiadóhivatal: '7 mm, pill\% N A| »• »*- ■«**» * —■ iH P» mIH SS VCT §n HI Bra fH mm lül jslj *|| Ettjl Fiók-kiadóhivatalok: Kerepesi-ut 34. ai Vidéken, postai szétküldéssel egy g|j gÉ jj&j g£ M Ma AJ|j jjj If medm VI., AndrásEy-ut is. IV., Keblem éti hónapra 50 kr. (1 korona.) ffg H ü fl MM wP MSF wU ntcza 8‘ “• ---------------------------------------------------------------------- ----------------■ ---------------------------------------------------------——----------- Merénylet készült a spanyol király ellen. Részletek Festetics grófné botrányáról. A petárda. Úgy élni, mint egy kis király, — irigylésreméltó állapot, de újra élni, mint a spanyol kis király, az épenséggel nem irigylésreméltó. Szegény ifjú király, ő ártatlan abban, hogy egy Vulkánon kénytelen uralkodni, amely minden pillanatban felrobbanni készül a lába alatt. Nemi az ő bűne Spanyolország rettentő züllöttsége, nyomora, meghasonlottsága, hanem azoké, akik helyette már csecsemő kora óta uralkodnak ( egy sorscsapásoktól külömben is mélyen sújtott népre ráborították a reakció fekete leplét). Ezek a kapzsi országnagyok szították fel a Vulkán gryfaanyagát annyira, hogy most robbanó kitörések fenyegetik a király ifjú életeit Spanyolország ma kétféle elemből áll: a nyomtor végső kétségbeesésében sínylő népből és a hatalom védelmi haderejéből, csendőrökből, rendőrökből, kémekből s a reakczió egyéb segédeszközeiből. Az utóbbiak Tajtafeküsznek az előbbin, s amit ebből kipréselnek, azt amazok; a reakció rendőri szervezete és korrrupcziója emészti fel. Semmit a népért, mindent a nép ellen! Ez a spanyol kormányzat jelszava hosszú évek alatt s az eredményt, íme látjuk. Azaz, hogy nem is látjuk, csak egynémely borzalmas megnyilatkozásait. Egyegy petárdát, mely hol egy miniszterelnököt küld a másvilágra, hol a király életét veszélyezteti. S hiába minden őrizet, minden óvintézkedés, hiába az erőszakosság százféle módja: az éhes gyomrot hiába őrzik, az csak tovább korog; a reménytelen züllés áldozatainakjába prédikálnak a fegyházak kápolnáiban, azok attól lelkük békéjét vissza nem kapják. S dolgozik a gyilok, robbannak a petárdák, emelkednek a torlaszok. A királyt óvják, ne menjen arra a nyomorult vidékre, ott az emberek szeme szikrát hány az éhségtől. A király elmegy s védelmül nem népbarát újításokat, nem felszabadító reformokat visz magával, hanem detektiveket. A kezelésben serkedő vér mutatta, hogy ez nem' védelem', nem orvosság. Szánjuk ezt a kis királyt és szánjuk az országát. De aggodalommal gondolunk arra is, hogy a spanyolországi kétségbeejtő állapotok mintegy torz,tükörben megnagyítva mutatják a ma népünk helyzetét. Nálunk hála Istennek még nincsenek bombamerényletek , nem, hogy egy városban 14,000, de az egész országban tizennégy anarkista se él. De vájjon azok az apró forrongások, amiknek híre innen is, onnan is érkezik, nem egy forrásból fakadnak-e a spanyol merényletekkel . Az éhség, a reménytelenség teszi vakmerővé a szolgaságra szokott népet az uraival és az őrzőivel szembeni jóllakott ember nem lázong, még ha nem is bánnak vele emberséggel. De éhezni és igazságtalanságot elszenvedni: ez felforralja az alvó vért. Bár csak volna elég átlátás országunk vezetőiben, hogy okuljanak, tanuljanak a szerencsétlen spanyol népnek és királyának szánalmas állapotából. Fegyverrel elfojtani a nyomort még soha sehol nem sikerült. De kenyeret, munkát, megélhetést kell adni a népnek. — ez jobb védelem! a lázadás, az anarchia, a merényletek ellen minden őrizetnél és rendőri szervezetnél, megkezdése előtt négyszázezer katonája lesz együtt. Bern, ápris 7. Bardet kapitány, ama svájczi tisztek egyike, akik a keletázsiai harcrtérre utaznak, Pétervárról, ahol a czár kihallgatáson fogadta, a következőket írta: A czár Kuropatkin legutóbbi táviratáról beszélt és azt mondta, hogy a csapatok nagyon nyugtalanok, mert már oly régóta állnak az ellenség előtt s nem képesek a japán lovasságot harczra csábítani. A czár ezután azt mondta, hogy a svájczi tisztek ne ítéljenek túlságosan szigorúan a Mandzsuországban levő orosz katonákról és vegyék figyelembe, hogy oly óriás távolságban lehetetlen, hogy már kezdetben minden simán és rendben menjen. Az orosz-japán háború. — Távirati tudósítás. — Varsó, április 7. Egész határozottsággal jelentik, hogy a czár legközelebb elutazik a harcztérre; elsősorban Szibéria fővárosába, Irkuckba megy, ahol bevárja a melegebb időjárást s csak azután megy el a harcztérre. Pétervár, április 7. A japán torpedónaszádok február 8- án Port-Artur kikötője ellen való támadásának visszaveréséért és a február 9- iki küzdelemben való magatartásukért Starck altábornagy, a csendes-óceáni hajóhad volt parancsnoka a Vladimirrend második osztályát kapta a karddiszítménynyel, Uctomszki herczeg ellentengernagy pedig az első osztályú Szaniszló-rendjelet a kardokkal. Reizenstein kapitány a vladivosztoki hajóhad kitűnő vezetéséért a harmadosztályú Vladimir-rendjelet kapta. London, április 7. Sanghajból jelentik a Standardnak. A japán előcsapatok, amelyek a falufolyósig nyomulnak előre, azt jelentik, hogy az orosz védelmi művek nagyon messze vannak egymástól, úgy hogy a csapatok csak nagyon nehezen tudják egymást támogatni. Döntő csata még sokáig nem lesz. Kuropatkin tábornok néhány nap előtt inspicziálta Jinkant, ahol ötezer, Európából nemrég érkezett katona van koncentrálva. A katonák igen jó állapotban vannak. Kuropatkin azt mondta, hogy a háború komoly Revolvermerénylet az apa elbocsátásáért. — Saját tudósítónktól. — Künn az ötödik kerületben, a Kádárutczában ma délutáni egynegyed két óra tájban egy fiatalember orvtámadást követett el a Schlick-féle vasöntő- és gépgyár-részvénytársaság eégvezetője, Glázer Gyula ellen. Az orvtámadásnak nem lett komolyabb következménye, az áldozatul kiszemelt czégvezető könnyebb sebbel menekült, az orvtámadót pedig elfogták. Glázer Gyula cégvezető a délelőtti hivatalos óra után hazatért családjához ebédelni a Kádár-utcza 10. számú házába. Ebéd után lejött, hogy ismét bemenjen hivatalába. Alig lépett ki a ház kapuján, amikor a gyalogjárón egy magas, halvány arczu, szemüveges, szőke fiatalember ugrott eléje s valami szitkot kiáltva, ráfogta revolverét. A következő másodperczben már el is dördült az első lövés, amelyet még több követett. Az első lövés után a cégvezető, nem tudván megközelíteni támadóját, hirtelen félreugrott s igy iparkodott kikerülni a lövéseket. De az orvtámadó nem tágított s vak elkeseredésében mindenképpen áldozata életére tört. A lövések közül négy talált, az ötödik czért tévesztett s valóságos csoda, hogy a cégvezető halálosan meg nem sebesült. Három golyó ugyanis keresztülfúrta kemény kalapját, egyikmásik horzsolta fejét, de nagyobb bajt nem okozott. A negyedik golyó a ruhán keresztül ment s szintén nem ejtett nagyobb sebet. Mindez alig néhány pillanat alatt történt. A támadó még folytatni is akarta a lövöldözést, de ekkor már nekiugrott Sugár Béla, a Schlick-gyár fiatal tisztviselője s lefogta a kezét. Az orvtámadó most a fiatalember ellen fordult, ő rá is rá akart lőni, de Sugár dulakodni kezdett vele és nagynehezen kicsavarta kezéből a revolvert, őt magát fogva tartotta. Csakhamar jött a közeli rendőr, aki a merénylő fiatalembert letartóztatta és egy bérkocsiban bevitte a főkapitányságra. Kevéssel utóbb odajött kocsin Sugár Bélával és egy másik tisztviselőtársával Glázer Gyula cégvezető is, hogy feljelentést tegyen. A kihallgatás során kiderült, hogy a merénylő Erhardt József másodéves egyetemi hallgató. Megmotozták s megtalálták nála a lecskekönyvet is. Gyilkos tervének eszközéül egy vadonatúj hét milliméteres revolvert használt. Az eset előzményeiből arra lehet következtetni, hogy Erhardt bosszúból akarta agyonlőni a cégvezetőt. Erhardt atyja ugyanis szintén hivatalnoka volt a Schlickgyárnak. Mint gondnok tíz esztendőn át szolgálta a gyárat, ahol meg voltak vele elégedve, míg aztán elbocsátották. Ez három héttel ezelőtt történés most