Friss Ujság, 1919. október (24. évfolyam, 116-142. szám)
1919-10-18 / 131. szám
2 a tanácsköztársaság kikiáltásában sem vehetett részt. A fővároshoz, mint az 5-ös tanács egyik tagja került és tévedés az, hogy ő ott elnöki teendőket végzett volna, mert ezekben az elnökségnek mind az öt tagja egyformán vett részt. Azokról a gyilkosságokról és rémtettekről, amelyet a tanácsköztársaság idején elkövettek volna és amelyről a vezetőségnek tudomással kellett bírnia, ő semmit sem tudott, mert nem törődött azokkal a dolgokkal, úgyszólván lapokat sem olvasott, annyira elfoglalták őt a városházi teendői. Hogy a népbiztosok és a vezetőség tagjai milyen életet éltek, arról ő szintén nem tudott, mert a szovjetházba hetenkint csak egyszer járt be, akkor is csak tanácskozni, ez pedig rendszerint különszobában történt, ahol az ottani életből semmit sem látott. Arról hallott, hogy Haubrich részegeskedett volna. Ezt azonban addig, amíg egy esetben maga is meg nem győződött róla, nem hitte el. A kihallgatás folyik, előrántotta és Kriczlert le akarta lőni. A jelenlévők akadályozták meg szándéka végrehajtásában és lefegyverezték. Mindez pedig augusztus 1-én történt, csaknem ugyanabban a pillanatban, amikor az új városháza gyűléstermében a szovjet kormány lemondott. Azóta Lakatos bujkált. Elfogták a Vörös Őrség egyik politikai biztosát. Tanúból vádlott lett. A főkapitányságon tegnap idézésre mint tanú megjelent Lakatos Mihály huszonkét éves ember, aki a diktatúra idején a vörös őrségnek egyik politikai biztosa volt és akitmár régebben kerestek a detektívek,de eddig megtalálni nem tudták Tegnap, miután kihallgatását befejezték, ma már reá várakozó Kriczler detektívfőfelügyelő előállította Gágel János dr. rendőrtanácsoshoz, aki letartóztatta. Lakatos a Károlyi-kormány alatt egy autóosztag parancsnoka volt, a legveszedelmesebb emberekkel vette körül magát ésigy, amikor Cserny az első terrorcsapatját összeállította, Lakatoshoz fordult segítségért s az első száz embert Lakatos szolgáltatta neki. Ezen érdemeiért nevezték ki a vörös őrséghez politikai biztossá és így került az intellektuális bűnesetek (lopás, csalás, sikkasztás) tettesei után nyomozó detektivcsoprot élére. Lakatos a hivatalba úgy járt akár egy Lenin-fiú. Alig fel volt fegyverkezve, még kézigránátot is hordott magánál. A csoportba beosztott tisztviselőket és detektiveket állandóan üldözte és minden alkalmat felhasznált, hogy kellemetlenkedjék nekik. Az ellenforradalom napján Jancsik szobájában tartózkodott és amikor a monitorok a szovjetházat lőtték, ő volt az, aki az erkélyről maga irányította a gépfegyvert a monitor felé és reátüzeltetett. Ezzel váltig el is dicsekedett és elmondotta, hogy a vörös őrök a bútorok alá bújtak félelmükben. Mikor a proletárdiktatúra már az utolsó perceit élte, Laura detektivfőfelügyelő nemzeti szalaggal gomblyukában, jelent meg a főkapitányságon, Lakatos meglátta, reátámadt, leszidta őt és a nemzeti jelvényt és másnapra a detektíveket és a csoportokban működő tisztviselőket a főkapitányságra egy értekezletre berendelte. Ezen az értekezleten leszidta a rendőrséget, hogy olyan emberekből áll, akik minden pillanatban véleményt, elvet és meggyőződést változtatnak és köpenyegüket mindig a szél irányába forgatják. A jelen volt főtisztviselők erélyesen tiltakoztak ez ellen a hang ellen és otthagyták az értekezletet. Kriczler detektívfőfelügyelő azonban ottmaradt és megjegyezte, hogy a rendőrség egyáltalában nem változtatott véleményt, és rákényszerítették arra, hogy a diktatúránakszolgáljon. Ezt csakis kényszer alatt tette, mert a rendőrség mindig hazafiigy érzelmű volt s most is az. Ez a kijelentés annyira dühbe hozta lakatost, hogy Browningra pisztolyát FRIS SU U S 5f1 G Merénylet egy detektiv-főfelügyelő ellen Csütörtökön éjjel fél 12 órakor a mentőket Bergendi Ágoston detektivfőfelügyelő Rózsa utca 18. szám alatti lakására hívták. Itt a mentők megállapították, hogy Bergendi több késszúrástól eredő sérülést szenvedett, így a jobb hasfalán is több szúrt seb van. Súlyos állapotban a Rókus-kórházba szállították. Egyik hír szerint a detektivfőfelügyelő lakására ismeretlen tettesek betörtek és ott Bergendit késekkel összeszurkálták, azután elmenekültek. A rendőrség félhivatalosa a következőkép adja elő a detektivfőfelügyelő elleni merényletet. Tegnap este Bergendi Ágoston detektivfőfelügyelő figyelőúton volt és bejutott egy Bosnyák utcai kávémérésbe. Ez közvetlen üzletzárás előtt történt s a kávés felkérte a detektívet, hogy azt a fiatalembert, aki ott elaludt és nem akar elmenni, távolítsa el. Bergendi felköltötte a fiatalembert, ez azonban durván elutasította a detektív beavatkozását és újra visszateküdt az asztalra. A detektív újból felrázta, mire ez felugrott, felragadta a mellette lévő ostort és a detektívnek támadt, aki az ostort kivette a támadó kezéből, mire az előkapta zsebkését és mielőtt a detektivfőfelügyelő a szándékát észrevehette és védekezhetett volna, hasbaszúrta. Azután elmenekült. A detektivfőfelügyelőt a Rókus-kórházba vitték, ahol azonnal megoperálták. Az orvosok megállapítása szerint sérülése életveszélyes. Az elmenekült tettesről a rendőrség megállapította, hogy Blaskó Ferenc kocsissal azonos. Keresik. A mentők a titokzatos merénylet ügyében csak annyit tudnak, hogy amikor őket a Rózsa utcába (tehát nem a Bosnyák utcába) hívták, Bergendi Ágoston sebei már be voltak kötözve, ők nem bontották fel a kötéseket, hanem — mivel a detektívfőfelügyelő állapota súlyosnak látszott — azonnal bevitték a Rókuskórházba. Hogy hogyan került a súlyosan megsebesült detektív a Bosnyák utcából a Rózsa utcába és hogy ki kötözte be a sebeit, azt a vizsgálatnak kell kideríteni. A vizsgálat lesz hivatva megállapítani azt is, hogy igaz-e az a feltevés, hogy Bergendit a lakásán támadták meg a késelő banditák, vagy pedig megfelel-e a tényeknek a félhivatalos közlemény előadása. Nehézségek a blokk körül. Szabó István a Dunántúl hangulatáról. A liberális blokk megalakulása körül — amint a csütörtöki és pénteki tárgyalásokon kitűnt — bizonyos nehézségek vannak. Az Országos Nemzeti Párt, legalább volt polgári-párti részében, simulékonyságra törekszik a kormány iránt; tárgyalni kíván a párt a kormányt támogató pártokkal s a programm főpontjában, az államhatalmi szerv kérdésében, megegyezést remél. A Nemzeti Demokrata párt erélyesebb álláspontot foglal el a kormány politikájával szemben. Hangoztatják mindkét részről, hogy a két párt között felmerült nehézségek nem elvi, hanem taktikai természetűek. A tárgyalások nem hiúsultak meg, annyi azonban kétségtelen, hogy a kifejezésre jutott véleményeitől ezek nem szolgálják a blokk ügyét s nem növelik a két párt fellépésének súlyát. Nagyatádi Szabó Istvánnak a Nemzeti Párt elnökségével és Vázsonyi Vilmossal folytatott tanácskozásai tisztázták a helyzetet anynyiban, hogy a két polgári párt látja, milyen támogatásra számíthat a kisgazdák részéről. A kisgazdapárt keresztény is, liberális is, demokratikus is, a blokkba azonban nem megy bele. Bizonyos azonban, hogy a Kisgazdapárt határozott — és talán leghatásosabb — ellenzéke a Friedrich-kormánynak. Aszociáldemokrata párt inkább csak figyeli a polgári pártok tárgyalásait, maga várakozó állásponton van. GaramiErnőt és Buchinger Manót szombatra várják Budapestre. A két szociáldemokrata vezér feltűnően hosszú ideig időzött Bécsiben. Hazaérkezésük elé érdeklődéssel néznek.* Szabó István — természetesen az igazi s nem a sokorópátkai — ma a politikai élet egyik legjelentékenyebb tényezője. A Kisgazdapárt keveset politizál, nem „egyeztet" programmpontokat, nem „tisztáz" sem".elvi, nem taktikai ellentéteket — viszont tömegei vannak s mégiscsak ez a legfontosabb. Tömegek nélkül nem lehet reális politikát csinálni, a tömegek pedig végül mégis csak érvényre juttatják a maguk politikáját, azaz egyszerűbben — akaratát. Ezért nem hagyhatja Szabó Istvánt és pártját tartósan semmiféle kormányzat sem számításon kívül. Sokorópátkaiakkal lehet ideig-óráig operálni, a humbug azonban kiderül, levetkőzi magát. A kisgazdának is, zsellérnek is föld kell, a jelszavakkal ezt elütni nem lehet. Az Országos Kisgazdapártnak nincs hatalmmi szervezete, nincsenek anyagi eszközei sem. A munka azonban teljes erővel folyik. Mindennek a középpontjában pedig Szabó István személye áll. Munkatársunk felkereste Szabó Istvánt s kérdést intézett hozzá a párt legközelebbi magatartása felől, továbbá, hogyan ítélik meg az ország hangulatát " Szabó István a következőket mondotta : — Az Országos Nemzeti Párt elnökségével folytatott megbeszélések informálás jellegével birtak. Én elmondtam Iovászyéknak a Dunántúlon, Somogyban tapasztaltakat, ők pedig a budapesti pártalakulásról beszéltek. Az Országos Kisgazda és Földmívespárt megtartja teljes függetlenségét. Mi, mint Kaposvárott kifejtettem, kormányzót kívánnánk, a Nemzeti Párt pedig államtanács szervezését óhajtja. Egyelőre azonban ez még nem áll a megbeszélések homlokterében. — Kaposvárott sikerült megmutatni, hogy nem igaz az, hogy a Dunáiól Friedrichék mögött áll. És pedig nemcsak Somogy nem, de a többi nyugati megyék sem. Remélem, hogy rövidesen újabb és újabb gyűléseket tarthatunk, amelyek mindenki előtt nyilvánvalóvá fogják tenni ezt. A kaposvári gyűlésen képviselve voltak vas megyei, sopronmegyei községek is, lehet, hogy nemsokára gyűléseket fogunk tartani azon a vidéken is. Legközelebb Szegeden szándékozunk gyűlést tartani. Az, hogy a kormány úgy tünteti fel, mintha a vidék s különösen a Dunántúl, mellette állanának, csak abban leli magyarázatát, hogy- a ha- 1919. október 18. talom a kezében van. Szeretnék látni olyan kormányt, amely ne tudna ilyen „föltétlen“ támogatást felmutatni maga mellett. Mindenre kapható emberek mindig voltak s vannak. A postatakarékpénztár 700 tisztviselőt bocsátott el A postatakarékpénztárnál e hó 15- én mintegy hétszáz tisztviselőnek, legnagyobbrészt női alkalmazottainak felmondottak azzal, hogy kat hét múlva szolgálatukból elbocsátják őket. Miskolczy Gusztáv postatakarékpénztári felügyelő a következőket mondta ezen tömeges felmondásokról munkatársunknak : A postatakarékpénztár elbocsátott körülbelül 700 alkalmazottat. Ezek mind olyanok, akik a háborúban bevonult tisztviselők potlására, kifejezetten ideiglenes alkalmazásra és nagyobbrészt napidíjas minőségben lettek alkalmazva. Ezek szerint elbocsátják mindazokat, akik itt öt évig voltak és a kinevezettek közül mindazokat, akiket a szovjet kormány nevezett ki, de viszont a hadiözvegyek, hadiárvák és a háborúban megrokkantak mint megmaradnak állásukban. Az elbocsátásokra vonatkozólag minisztertanácsi határozat van. Különben sem feltűnő jelenség a mai viszonyok között, hogy a postatakarékpénztár ily nagyszámú alkalmazottakat bocsát el, amidőn a bankok szintén oly nagy számban bocsátják el alkalmazottaikat, mert hiszen a postatakarékpénztár is bankszerű intézmény jellegével bír. A munkaalkalom is jóval kevesebb, mint máskor, a postatakarékpénztár tehát nem foglalkoztathat annyi tisztviselőt, mint nagyobb munkaalkalom idejötti_____ . .. . A rendőrség elől a halálba beugrott a második emeletről. Csütörtökön reggel 8 órakor két detektig jelent meg Weisz Adolf kereskedő Wesselényi utca 20. földszint 4. szám alatti lakásán, hogy a kereskedőt egy orgazdasági ügy, miatt a főkapitányságon előállítsa. A kereskedő lakásán házkutatást tartottak, magukkal vittek egy szekrényben talált postatakarékpénztári könyvecskét és a kereskedőt a főkapitányságon őrizetbe vették. Délután négy órakor a detektívek Weisz Adolfot elvitték a Margitkörút 5. számú házba, hogy ott szembesítsék az ugyanebben az ügyben szereplő Vajda Ferenc kereskedelmi alkalmazottal. Éppen felértek a második Emeletre, amikor Weisz hirtelen elugrott a detektívek mellől és levetette magát az udvarba. Nyomban meghalt. Szatmári detektív telefonált a menöknek és egyúttal a főkapitányság központi ügyeletének is jelentette az esetet. A helyszínére érkezett mentőknek nem akadt dolguk, már csak a halált konstatálhatták. A főkapitányság központi ügyeletéről kiment egy bizottság, hogy jegyzőkönyvet vegyen ieli az esetről. A szerencsét