Friss Ujság, 1921. július (26. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
Ára 1 korona. XXVI. évfolyam 142. szám.____________Budapest, 1921. julius 1. Péntek POLITIKAI NAPILAP ffSZERKESZTŐSÉG IGAZGATÓSA* rag FRISS UJSAC SS5 1 harang. HIBI W W' fin VII StrKtffiSah Bombamerénylet Sándor szerb trónörökös ellen Elmebeteg rokkant kiirtotta családját Szökdösnek a kommunisták a váci fegyházból .s A belgrádi merénylet. Két nappal ezelőtt emlékezetes évfordulót jelzett a kalendárium. 1918. június 28-án történt, hogy nejb bérencek és orgyilkosok a Szerajevé utcáján agyonlőtték az osztrák-magyar monarchia trónörökösét és nejét és ezzel szabadították fel a világháborút. Az akkori izgága és minden véres ese- Ijajcedetre elszánt Szerbia hangulata dördült a szerajevói revolverben és csodálatos játéka a véletlennek, hogy éppen tegnap, két nappal ,a szerajevói évforduló után ismét bomba robbant a sötét Balkánon. Szerbia leendő királya, de ezidőszerint már tényleges uralkodója, Sándor régensherceg ellen követett el bombamerényletet Belgrádban egy Magyarországról származó szerb fiatalember, akinek népét Szent István birodalmának testéből tépték ki és csatolták nagy Jugoszláviához.A szerb hivatalos jelentés szerint a merényletet kommunista követte el. Hogy ez az értesülés mennyire fedi a valóságot, azt e pillanatban még nem tudjuk. ■Mert nem váratlan jelenség ez, ami most bekövetkezett. Horvátországban, a Jugoszláv birodalomnak egy másik hatalmas országrészében is fenyegető népmozgalom van kitörőben. A szerbek elleni elégedetlenség ott is tetőpontjára hágott és a Radics Vezérlete alatt álló horvát parasztpárt, az ország legnagyobb politikai pártja nyíltan hirdeti, hogy tál akar szakadni Szerbiától. A tegnapi merénylet — akár ■kommunista követte el, akár nem — egy tényt mindenesetre igazol: hogy nincs rend Jugoszláviában. Az új birodalom nem a békés egyetértés pillérein nyugszik és az egymáshoz forrasztott népek nem részesülnek egyforma szeretetben és elbánásban. És ezért várnak még szörnyű megrázkódtatások —a belsők és bizonyára külsők is — erre az új balkáni nagyhatalomra, valamint a többire is, amelyek gyönge alapokon épültek és össze kell omlaniok, mert az erőszak és önkény teremtette meg őket, nem pedig az ezer esztendős történeti múlt. Sándor herceg hiába megy sietve Londonba, hogy eljegyezze magának azangol király leányát s ezáltal támasztékot kapjon az angol dinasztiában. Egy erőszakkal összekalapált birodalmat, amely a népek elégedetlenségétől korhad és roskad, nem lehet még a legkitűnőbb házassággal sem rendbe boamiban. Másodszor lehetetlen azért, mert tudom, hogy Kérit milyen módon keverték bele a gyilkosságba, mint ahogy engem is belekevertek. — A forradalmat megelőző napon, október 30-ikán egy bizalmas értekezlet volt, amelyen igen tisztelt barátom és mártírhalált halt vezérem, Korvinárévi Ottó . . . Elnök: Azonnal megbüntetem, hogy mer ilyet mondani. Természetesen most ön saját magát is mártírnak érzi. Korvint halálos ítélet alapján végezték ki, ön ellen e kijelentése miatt bűnvádi eljárást lehet indítani, figyelmeztetem, vigyázzon a szavaira. Tanú: Ezen a gyűlésen a forradalom kitörésének módjáról volt szó. November 4-ikére határoztuk el a forradalom kitörését. Miután a katonaság a Károlyi-párt oldalán volt, megkértük Károlyit, küldjön ki valakit a katonaság képviseletében. — Károlyi Kérit küldte ki. Miközben erről határoztunk, egy, munkás fölszólalt, mi lesz Tiszával és mi lesz a többiekkel. Ezeket őszerinte meg kellett volna gyilkolni. Kéri ezt határozottan ellenezte. Elnök: Ezen a gyűlésen miben állapodtak meg? Tanú: Elhatároztuk, hogy november 4-ikén lesz a forradalom. A munkásság követelte Vázsonyi, Lukachibh, Wekerle meggyilkolását és Korvin- Klein Ottó csendesítette le őket, hogy mi nem egyének, hanem osztályok ellen harcolunk. Elnökön valami beadványt intézett hozzám, amelyben bizonyos dolgokat tudomásomra hoz. Mondja el ezt szóval is. . Földalatti mozgalom. Tanú: Amikor a gyűjtőből Markó- utcai fogházba kisértek, akkor szabadult ki Gábor Andor. Fülembe súgta, hagyjam magam elitélni kommunista bűncselekmény miatt, mert ha felmentenek, belevonnak a Tisza-gyilkossági bűnpörbe. Láthatom, hogy Kérit és Fényest milyen naiv bizonyítékok alapján vonták bele a Tisza-pörbe. Elnök: Tudja azt, hogy október, 31-ikére virradó éjszaka tervszerűleg megszállták a főváros összes középületeit? Tanú: Azt tudom, hogy a megszállási tervek november 4-ikére elő voltak készítve. De olyanok, akikről nem is tudtunk, kirobbantották azt már 36-án éjjel és így lehetetlenné tették a mi forradalmunkat. Tanú: Nekünk az volt a legállapodtásunk, hogy mivel nem tudunk komolyabb egyezséget kötni, tűrni fogjuk ezt a forradalmat és még várunk. Az elnök: Kikből állott ez az önök szélső csoportja? Tanú: Korvin-Klein Ottó, Vágó Béla, László Jenő, továbbá a Vörös Újság későbbi munkatársai, Révay, Lengyel, én és még többen, azután a kispesti erzsébetfalvai és csepeli gyári munkásokból. Ez egy földalatti mozgalom volt, mindenki csak a saját feladatáról tudott, a többieket nem is ismerte. Az elnök: Például Garami Emie, tudott a Népök Buzgalmától. - Sorozzák a gyermekeket az ...... .ikai gyermeknyaraltatási akció orvosai. Szabály szerint csak rosszul táplált gyermekeket szabad felvenni. A forradalmat a kommunisták november 4-ikére tervezték. Egy kommunista sajtómunkás vallomása a Tisza-perben. A mai tárgyalás megnyitása után Várkonyi Oszkár dr., Kéri Pál egyik védője, előterjesztést kívánt tenni a védelem szabadságának flagráns megsértése miatt, az elnök azonban megvonta tőle a szót, mire Várkonyi öszszecsomagolta iratait és elhagyta a tárgyalótermet. Ilosvay Gusztáv nyugalmazott határrendőrségi főnök a következő tanú, aki ezt mondotta: — Nekem az a meggyőződésem, ha a rendőrség úgy járt volna el, ahogy kell, ezt a gyilkossági ügyet könnyen ki lehetett volna deríteni. Elnök: Az a kérdésem, mondotta-e ön a hadosztálybíróság előtt, hogy utasítást adtak a rendőrségi osztálynak az akták félretételére? Tanú: Ezt nem mondottam, az akkori körülmények között az ügyet nem lehetett kideríteni, különösen mert a közönség kiencven százaléka is a rendőrség ellen dolgozott. -Fényes: Én tanú urat, mint kiváló szakembert ismertem meg és megértem, hogy az állásából való elmozdítását sérelmesnek tartja. A? 15.13 talán még ma is tartó forradalomban két sérelem érte tanú urat. Meg tudom érteni az elkeseredését, az objektivitását azonban elveszíteni még nem szabad. Mi most itten nem a Tisza-gyilkosságot tárgyaljuk, mert ez a tárgyalás pletyka alapján folyik. A tanú urat is érte sérelem, de mennyivel nagyobb sérelem ért engem, aki másfél év óta szuronyok közt ülök, megbilincselt kézzel és mégsem veszítem el az objektivitásomat. Megtámadnak olyan embereket, akik nem érdemlik meg. Aki még most is „kommunista sajtómunkás.“ Fogházőr kíséri Borosst a tárgyalóterembe. Az általános kérdések során elmondja, hogy Boross László a neve, foglalkozása pedig kommunista sajtómunkás. Elnök ön valaki előtt azt állította, hogy Kéri a Tisza-gyilkosságba bele van avatva. Tanú: Ilyet nem mondhattam, ez lehetetlen. Először azért, mert teljesen meg vagyok győződve, hogy Kérik Béla lehetett rése a Tisza-gyilkosság