Friss Ujság, 1923. március (28. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-22 / 66. szám
A kosztpénz. Most a kosztpénz a bűnbak, most ennek a nyakába varrják minden nyomorúságnak az okát. Féltucat ilyen bűnbakot elnyűttünk már. Bűnbak volt a tőzsde, aztán jött a szabad valutaforgalom, előzően volt a kötött áruforgalom, a korlátlan behozatal, a korlátolt kivitel és jó ideig ott szerepelt a bűnbakok közt a bankóprés is. Mindezeket a gazdasági tényezőket felelőssé tettük már a korona romlásáért s mikor ezeket a betegségeket megszüntették, azt láttuk, hogy a korona mégsem akar javulni, sőt a tett intéz,kedések ellenére lassan bár, de folyton romlik. Most a kosztpénzt szidják, ezzel okolják a korona leromlását. Mi sem tartjuk egészséges állapotnak az olyat, amely kosztpénzből tengeti a maga keserves életét De az emberek olyanok, hogy a pénzüket jövedelmeztetni akarják. És ha a jövedelmezőségre két lehetőség kínálkozik, a kettő közül azt választják, amelyik nagyobb haszonnal kecsegteti őket B Az ezek fonák állapotok, de mit tegyenek az emberek, ha nem adódik más mód és alkalom a keresetre. Munkából, a befizetésből nem lehet kisajtolni annyit amennyi a megélhetésre kell és mert élni muszáj, az emberek ott keresik a megélhetés eszközeit, ahol a legkönnyebben találják meg azokat A kosztpénz garázdálkodása nagyon egészségtelen valami, de maga a kosztpénz nem a betegség, hanem csak egyik tünete annak. És ha a kosztpénz további garázdálkodásának útját is vágják, ezzel csak a betegség tünetét törülték el, de nem gyógyították ki a beteget magából a betegségből. Azzal az ötven vagy százezer koronás összeggel, amelyet a gépíró kisasszonyok és kereskedelmi alkalmazottak kosztba adnak, nem lehet nagyszabású termelési folyamatot megindítani. Ide milliárdok kellenek és a milliárdok hiányzanak. A bajt abban kell keresni, hogy nagy a pénzhiány. A nyolcvan milliárdos állam jegyforgalom nem elégíti ki gazdasági életünk szükségleteit amikor oly rettenetes módon felszököttmindennek az ára. Hiábavaló dolog tehát a kosztpénzek megrendszabályozásával kísérletezni, mint ahogyan hiábavaló volt a devizaközpont felállításával a szabad valutaforgalmat elfojtani. Devizaközpont van, de valuta nincs. Azaz hogy van valuta, van mindenkinek, csak a devizaközpontnak nincs. A bajok igazi okát másban kell keresni, nem a mesterségesen csinált bűnbakokban. Külföldi hitel után kell járni és meg kell indítani a bankóprést hogy a termelést pénz-zel táplálhassuk. Hogy külföldi hivjtelt kapjunk, ennek erős akadálya a kurzus. Igen, a kurzus. És hiába beszélnek arról, hogy ellenségeink koncentrikus támadással rontják a korona értékét. Ez az ellenség is csak amolyan mondva csinált bűnbak, melyet a kurzus eszelt ki, hogy azzal saját bűneinek káros következményeit palástolja. Az utolsó olasz csapat is elhagyja Susákot, Fiume külvárosát, amely jugoszláv terület, míg Fiume olasz protektorátus alatt marad. A csapatok koronái XXVm. évfolyam, 66. nála. &VHl VB) ^08*01113 Bndapest,1923. március 22. CatjtSrtgk POLITIKAI^ NAPILAP raMfdl||4| ■ ■ Bt ag* m /**!. •““ffiSg&.’KSf""* M ita If^ fipP Ica Sffl IPoP ^ «■—------------= «.«- I ptlaíraci afeimMmmHmin aa^.nrwstt&t Enw^taAiUte ■ I IIW Sójr ^j0 sayiss‘-«a'íií4 W &?StSr‘»r.2i^í2?S Megint 1200 koronával Olmosbot-diktatúra az egyetemeken Cselédleány egy betörő banda szolgálatában gn!@*pe!Bációk napja. — A nemzetgyűlés ülése. — A nemzetgyűlés mai ülésén a mezőgazdasági munkaviszonyok közigazgatási szabályozásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Drozdiy Győző szól a javaslathoz. Ma — úgymond — amikor a kormány ártatlan asztaltársaságokat is az alapszabályok benyújtására kényszerít, ugyanakkor eltűri, hogy az országot titkos társulatok keresztül-kasul behálózzák. (Úgy van! Úgy van! az ellenzéken.) A falvakban nagy a szociális nyomor. Stassay Károly: Mennyit kaptak a falvak a Horthy-akcióból? Drózdy Győző beszél ezután a Horthy- akcióról. Az ellenzék általános helyeslése közben követeli, hogy számszerű elszámolást terjesszenek a parlament elé, hogy megtudjuk, hogy azokat a milliókat, esetleg milliárdokat kik kapták, nem titkos szervezetek-e. (Zaj, a jobboladam.) A javaslat tárgyalását ezután megszakították és áttértek az interpellációkra. Reisinger Ferenc a zalaegerszegi internáló táborban észlelt állapotokat tette szóvá és a tábor megszüntetésétkövetelte. Fogy a János folytonosan közbeszól, mire Pikler Emil feléje kiáltja: — Kabaréfelügyelő! (Derültség.) Eckhardt Tibor közbeszól valamit, mire a baloldalról kórusban kiáltják feléje: Ergon, Ergon, Ergon! Fábián Béla a honvédelmi miniszterhez terjeszti elő interpellációját az Oroszországban túszként visszatartott hadifoglyok fogságban töltött idejüknek hadiévekben leendő beszámítása tárgyában. Beliska Sándor honvédelmi miniszter válaszol az interpellációra és kijelenti, hogy a túszokkal méltányosan fognak elbánni és a sokat szenvedett katonáknak a legmesszebbmenő támogatást helyezi kilátásba. A miniszter válaszát Fábián és a Ház is tudomásul vette. Rupert Reziső a következő interpelláló. Szóvá teszi, hogy az utóbbi időben a diplomás emberek ellen indult meg az exisztencia-üldözés. Az egyetemek bírói jogkört vindikálnak maguknál, és napról-napra fosztják meg az embereket diplomájuktól politika alapján. Drózdy Győző: Szégyen! * Rupert Rezső: Egy székesfehérvári európai hírű orvos" esetét mondja el ezután. Az illető Paizs Pál dr. székesfehérvári európai hírű sebész, még azt sem foghatják rá, hogy zsidó, mert keresztény és fajmagyar. Azt a szörnyű bűncselekményt követte el, hogy 1919. február 3-án azt mondotta Székesfehérvár város törvényhatósági közgyűlésében, hogy ez a közgyűlés nem jogosult a főszolgabírói választásra, mert elavult rendszer alapján gyűlt össze. Ezután Rupert Rezső felolvassa Prohászka Ottokárnak a Katolikus Szemlében 1919. januárjában megjelent egyik cikkét, amelyben Prohászka a forradalom nagy érdemeiről beszél és arról, hogy a forradalom meghozta a szabadságot és függetlenséget. Horváth Zoltán: Hát azt nem internálták, áld ezt írta? Rupert Rezső: Ha Prohászkát ezért a forradalom valóságos apoleózisáért nem ítéljük el, akkor ugyanezt kell tennünk a Paizs Pálokkal szemben is. Paizs Pál ellen akadt ügyész, de Prohászka ellen nem indítottak eljárást. Rupert ezután felolvassa Vass József mai népjóléti miniszternek az 1918-ban írt ünnepi cikkét, amely a Magyar Kultúrában jelent meg. Ez is forradalmi cikk, amely a népköztársaságot dicsőíti. Azt kérdezi végül, hogy hajlandó-e a miniszter az eddigi címelvonásokat megsemmisíteni. Kiss Menyhért interpellációja következett ezután. Szóvá tette, hogy az Iparművészeti Főiskola ötvös- és textil osztályán a tanítás szünetel, mert a tanárok oly csekély fizetést kapnak, hogy kénytelenek magáncégeknél elhelyezkedni. A tanárok kénytelenek voltak Kraus Simonhoz fordulni, aki hatszázezer koronát adott. Felkiáltások a baloldalon. Ez csak nem bűn? Inkább dicsérendő dologi Kiss Menyhért. Nem Krausz Simon feladata az, hogy a tanárok fizetését egy esztendőre összeadja, ez az állata kötelessége. Ezután arra kéri a kultuszminisztert, hogy az Iparművészeti Iskola hat tanárát rendes , fizetéssel lássa el. Kiss Menyhért harmadik interpellációja a vasmunkások kizárásáról szólt. Hébert Ede interpellációjában a kivételes hatalom alapján kiadott rendeletek felfüggesztését és különösen a gyorsított eljárás megszüntetését kéri. Darundry Géza igazságügy minisztart kifejti, hogy a régi békebeli törvényekkel ma már kormányozni nem lehet A kivételes hatalom a nemzetgyűlés ellenőrzése alatt áll, tehát teljesen álkotmányos. Ami a gyorsított eljárást illeti, a* az 1920. IL törvénycikke*, alapul Hébert Ede ezt a választ jogászi ws. bulisztikának mondja, amit Daruvára igazságügy miniszter visszautasít. A többség a választ tudomásul vesz. Lakó Imre a kosztpénz ügyében Intéz interpellációt az összkormányhoz^ A» albérlők ügye. Lukács György az albérlők helyzttH ügyében interpellál. A magánragy dönt minden vonalon érvényre ke® juttatni, sajnos ezt a házaknál nem le-ehet az egész vonalon keresztülvinni. Nem lehet tűrni hogy a főbérlők az albérlőkkel szemben szabadon járhassanak el. ötvenezer főbérlő 100.000 albérlőt tart és ebből nemcsak a lakbért fizetik ki, hanem meg is élnek. A főbérlő a békelakbérnek nyolcszorosát, fizeti, az albérlő legtöbbször aranyparitást. Ha ötvenszeresre emelik a lakbért, az emberek össze fognak húzód* ni és még inkább védeni kell az albérlőket. Vass József népjóléti miniszter kijejlenti, hogy a kérdés egyike a legnehezebb elmek. Az albérleti rendszert nem lehet tönkretenni. Az albérlet a főbérlő szabad akaratától függ és nem szabad olyan intézkedést tenni, hogy a főbérlő elveszítse a kedvét. A felmondás megszorítása agyonütné az albérletet. Sok visszásság van és ezeken lehetőleg segíteni fogtunk. A béruzsora terén arányosítani fogunk. A kislakások kitermelésével lehetőleg segítünk. Hta a felmondás szempontjából javítani nem tudunk, arra fogunk törekedni, hogy a jelenlegi állapoton legalább ne rontsunk. Eőry Szabó Dezső a vagyonváltsági földek gyorsabb igénybevétele ügyében interpellál. A betiltott Petőfi-ünnepek. Farkas István a szociáldemokrata munkásság betiltott Petőf-ünnepe ügyében interpellál. Vácon, Debrecenben és Bonyhádon azzal az indokolással tiltották be az ünnepélyeket, hogy, Budapesten is betiltották. Nagykanizsán csak bizonyos versek szavalását engedték meg. Peidl Gyula: Ez az ötszázalékos ünneplés! Várnai Dániel azt kérdi, hogy a lakkáskérdést törvénnyel vagy rendelettel akarja-e megoldani a kormány. Szabó József a keresztény-szocialistás munkásság Petőfi -ünnepeinek betiltása ügyében interpellál. Homonnay Tivadar a fővárosi tisztviselők drágasági segélyét sürgeti. Az ülés este 8 órakor ért vésset