Friss Ujság, 1928. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-01 / 26. szám
| Ára 6 fillér XXXIII, évfolyam, 26. szám Budapest, 1928 február 1., szerda POLITIKAI^ NAPILAP p|||AA || | M A h’va’l'| ELŐFIZETÉSI ÁRAI ®L„ a fü lm*8 §|| || ® " BUDAPEST, VI., SZOBI-UTCA 4. Helyben és vidéken egy hónapra 1 P 40! C&pS «§B '’lflf, bM ilfl §§f ^gjfeh, §awBa pSg Telefonszámok: T. 137-51, T. 238-58. Negyedévre—-------------------4P W$l HW S bimBB mm i|| Wjk m« jrSi pJm IJggli »n este 10 órától T. 205-68 Egyessziója:^“n‘rWi'! | IIIW IHNWVI A drága kenyér titka A munkából élő egyszerű embernek nehéz eligazodni a dráguló kenyér, az uzsorakamat, a munkahiány és az ötmillió méter mázsa gabonafelesleg világán. Közgazdászaink cifra magyarázatokba kezdenek, valahányszor számon kérjük, hogy a jó termés és exporthiány idején hogyan drágulhat a magyar kenyér s amikor a külföldi pénz bőségesen kínálja magát, miért fojtogatja a kisiparost, kisgazdát, kiskereskedőt az uzsorakamat. A pénz és a kenyér spekulánsai gyönyörű összefüggéseket találnak a pénzhiány és a kenyérdrágaság között. Az igazat megvallva, ezt a körmöntfont okoskodást nem nagyon értjük. Mi csak azt látjuk, hogy ha a világ gabonakészlete fogytán van, vagy az amerikai spekuláció visszatartja a világ gabonakészleteit, a magyar kenyér spekulánsai huszonnégy órán belül drágítani kezdik a magyar kenyeret is. Most pedig azt olvassuk már hetek óta, hogy Argentínában és Kanadában óriási búzakészletek halmozódnak. Az egész világ vetései kedvezően állanak s Magyarországban négy-öt millió mm. tavalyi gabona rejtőzik. A fogyasztó hiába várja, hogy a kedvező világpiaci ár hasznát ő is érezhesse. Ez a világpiaci maszlag csak olyankor érvényes, mikor drágítani lehet ennek az ürügyével, mint ahogy a borkabél csinálja most a cipővel. A gabona világpiaci áráról most hallgatnak azok, akiknek a kezében van az ország gabona és lisztkészlete. Az ősszel hivatalosan mindenkit a gabona visszatartására oktattak ki s a visszatartott gabonahalmok mellett a gazdák fizetik a drága kölcsönök uzsorakamatait s nincs, aki felvilágosítsa a termelőket, hogy ennek a gabonamanővernek roppant veszteség lesz az ára. Az országnak a belső fogyasztás fellendítése, a gabona itthon való értékesítése volna az érdeke. Az itthon értékesített gabona olcsóbb kenyeret, több pénzt, olcsóbb hitelt és több munkát jelentene. A múlt évi bőséges termés termékenyítő áldását immár tavaszig hiába várta a fogyasztó, a gazda, a kisiparos, a kereskedő, mert valami rejtélyes spekuláció elhitette, hogy tartani kell a kenyér árát. A drága kenyér pedig az általános drágaságot, a fokozódó nyomorúságot, a pénzforgalom csökkenését, az élet megbénulását eredményezi. Kinek érdeke ez Senkinek. És még sincs, aki megmagyarázza, hogy ne játszunk a föld áldásával, de játszunk a kenyérrel. A főkapitányság Zrínyi utcai bejárata előtt egy autó állott meg ma reggel nyolc óra tájban. Az autóból feldúlt képű, izgatott férfi ugrott ki és a kapuban álló rendőrhöz ezeket a szavakat intézte: — Gyilkosságot követtem el. Megöltem az apósomat. Hol kell jelentkeznem ? A rendőr először azt hitte, hogy elmebeteggel van dolga, de aztán a férfi addig ismételte állítását, míg bevitték az ügyeletes rendőr-tisztviselő elé- Itt az illető elmondotta, hogy Dömök Istvánnak hívják 28 éves, garázsmunkás és ma reggel hat óra tájban agyonszúrta apósát, Varga József bérkocsitulajdonost. Dömök a gyilkosságot apósának házában, Zuglóban, Telep ucca 5. szám alatt követte el. Kihallgatása után azonnal autóba ültették az önként jelentkező embert és kivitték a gyilkosság színhelyére, a telepiccai házba. Amikor a bizottság a telepuccai házba érkezett, már, az udvaron hatalmas vértócsa jelezte a bűntett elkövetésének helyét. Varga József ekkor már holtan feküdt lakásában a pamlagon. Dömök István kése a szivét találta, majd három bordát is átvágott és a kés hegyével a szerencsétlen öregember gyomját is átvágta. Körülbelül 30 centiméteres hatalmas vágás volt az, amely néhány vére leforgása alatt megölte a 62 éves öregembert• Léha, könnyelmű ember volt az apósgyilkos Dömök A rendőri bizottság megállapította, hogy a gyilkos második férje volt a meggyilkolt Varga József nevelt leányának, akit a szerencsétlen fuvaros mint 10 hónapos árvaleánykát vett magához és nevelt föl. A hajadonná cseperedett árvaleány első férje rendes ember volt, akitől két gyermeke született A második férj, Dömök István azonban, aki a Modern-garázs alkalmazottja volt léha és könnyelmű ember volt, aki keresetét állandóan elitta, napokig nem tért haza. Emiatt a házasélet egész ideje alatt napirenden voltak az összeszólalkozások az avós és a vő között. Fél évvel ezelőtt az após sürgetésére a házasfelek közt megtörtént a törvényes válás is. Dömök István el is költözött a házból. Két hónappal ezelőtt azonban újból visszatért, minden jót ígért és sikerült is kicsikarnia az ígéretet, hogy volt felesége újból megesküszik vele. A szükséges iratokat már el is készítették és négy-öt nap múlva tartották volna újra az esküvőt. Közbe® újra megismétlődtek az összeszólalkozások, mert Dömök István nem emberelte meg magát, fizetését könnyelműen elköltötte és emiatt apósa gyakran illette szemrehányásokkal. Tegnap este is öszszeszólalkozás támadt közöttük és Dömök úgy látszik már az éjszaka elhatározta, hogy végez apósával. Erre vall, hogy az ébresztőórát reggel 6 órára igazította be. Dömök éles konyhakéssel rohan mit sem sejtő apósára A szorgalmas Varga József ugyanis reggel hat órakor talpon van, mert 88-as számú egyfogatos Negyven pengőért rablógyilkosságot követett el A szegény Cecília boszút állt a hűtlen cipészen Zuglóban a bőszült vő meggyilkolta apósát Dömök István a gyilkos garázsmunkás önként jelentkezett a főkapitányságon — Hatvankétéves apósát hatalmas konyhakéssel szúrta szivén, olyan erővel, hogy három bordát is átvágott — — Meg akarták lincselni a gyilkost A gyilkosság ■ ’ ./ • c-ο ` . / yArtr w 1-