Friss Ujság, 1931. március (36. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
március 1, vasárnap FRISS ÚJSÁG Sovány idők sovány kosztja Megcsappant a burgonyafogyasztás — Vesztett népszerűségéből a pacal — Mikor eszik csirkét a szegény ember? — Hogyan él öt tagú család heti l pengő keresetből ? A Friss Újság számára írta Simonyi Sándor dr. „Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk“ — tartja a közmondás. Dehát mit ehet ma a szegény ember, akinek alig cseppen csurran valami kis kereseti pénzecskéjéből. A Lehel téren már a kora délelőtti órákban megkezdődik az üres cekkeres szegényasszonyok korzózása a piaci standok között. Megmegállunk egyikkel másikkal beszélgetésre. Éppen hatalmas krumpli domb előtt vagyunk, amikor a beszélgetés kezdődik. _—Drágult a krumpli is — mondja a szegény asszony. .Meghallja ezt a krumpli-domb gazdája és így nyilatkozik: — Drágult, mert Szabolcsban, a főtermelő helyen ügynökök vásárolták össze a burgonyát külföldi szállításra. — Aztán ezt a pár filléres drágulást is megérzi a piac! — kérdeztük. — Hogyne éreznénk — feleli azárus. — Mielőtt megdrágult, kétezerannyit adtam el, mint most. A szegény asszony is megteszi a megjegyzését: — Pedig ha már a krumpli sem fogy, az már a legnagyobb nyomoruság jele, ugye ténsur. A ténsur, a krumplikereskedő helyeslőleg bólint. Errefelé sétál néhány üres cekkeres, szegényfertálybeli asszony. Megállapodnak. Tanakodnak. Azt mondja az egyik: — Vennék egy kis krumplit, de attól félek, hogy a Weisz fűszeres nem ad már fát hitelbe és nem tudom majd megfőzni. — Én is éppen igy vagyok, — folytatja a másik szegény asszony és ezen a nagy problémán, atüzelőfa-kérdésen hosszan eltanakodnak. Nem lehet bevárni, amíg dűlőre viszik a dolgot. Isten tudja, hogyan oldották meg a krumpli és a fa keserves problémáját. »A pacal drága és nem kiadós, inkább vesszük a ferikust“ Átkerülünk a pacalpiacra. Igen gusztusosak a standokon ezek a bolyhos, redős, fehér pacal-lepedő darabok. Egy koma — valami napszámos féle — azon hidegen falatozik belőle. Sót és paprikát hint rá és nagy kenyérdarabokat nyel hozzá. — ízlik! — szólok Hozzá. — Fajn — feleli — csak egy kis pályinka kéne mellé, hogy jobban csússzon. A pacalárus nagy előzékenységgel fejtegeti előttünk: — Ki van az főzve annyira, hogy így is ehető. Hanem az nagy tévedés, hogy a pacal valami népies eledel. Itt, ahol most uraságod áll, esett le a pacal ára 90 fillérről 70 fillérre. A hideg pacalt falatozó koma lenéz a pult alá, hátha ott találja a leesett pacal ár maradékát. — Úgy értem — folytatja a kereskedő — hogy reggel még drágább volt a pacal. És mégsem veszi a nép. — Miért kérdem, de helyette egy cekkeres asszonyság felel: — Azért kérem, mert inkább vesszük egy pengőért a fejhúst, az kiadósabb. A pacal az pacal marad, akárhogy sütöm, főzöm, de a fejhúsból húslevest, pörköltöt csinálhatok. Pótolja a marhahúst. — Tetszik hallani — jegyzi meg a kereskedő — ilyen világot élünk. Ha így megy tovább, becsukhatom a boltot, mert ez a szegény pacal kiesett a népek gráciájából, az Szegény asszonyok szemlélődése a mészárosbódé előtt: — lehetne kevés pénzért kiadós táplálékhoz jutni. Akképpen A népkonyhán láncra kötött rozsdás bögréből isszák a vizet. urak még mindig jobban kedvelik a vesepecsenyét és libasültet. Szomorúan simogatja végig az előtte lévő pacaldarabokat és majd hogy könnyeket nem csorgat rájuk, nagy keserűségében. „Mi az Koffeiné, beteg van a háznál, hogy csirkét vásárol?“ Azt mondják falun, hogyha a cigány csirkét eszik, akkor vagy a cigány vajda beteg, vagy a csirke. Ahogy itt az élőbaromfipiacon já runk-kerütik, szó szerint bekövetkezett ez a falusi eset. Két kendős asszonyság találkozik. Az egyiknek a cekkeréből sovány csirkenyak lóg ki. Azt mosdtjá neki lelkendezve a másik kendős asszony: — Mi az honeine lennem, beteg van a háznál, hogy csirkét vásárolt!! Kofferné szeméhez emeli a kötényét és siró hangon feleli: — Igen, a szegény jó Annuskám lázbetegen fekszik odahaza. Annak rendelt az orvos egy kis csibehúst. A csirkeárus is hallja ezt és felénk fordulva mondja: — Bizony uram, idejutottunk! Patikaszer lett a jó, finom tyukhúsból. Már a tehetősebb is csak akkor vásárol baromfit, ha betege van otthon, vagy valami nagy, nagy családi ünnepség készül. Nincs pénzük az embereknek. Ez a baj uram! Bizony ez a baj, ezt a magunk bőrén is tudjuk, de hát mit ér, ha mi szegénnek tudjuk ezt, akinek meg van, pénze, az örül, hogy megtarthatja. Haj, haj, csak ne lenne szegény a szegény ember, majd ontanák ajándékba a sok pénzt. Paprikás krumpli rózsirral, avagy hogyan osztja be a szegény ember a nincstelenségét . Mi lesz ma az ebéd maguknál! szólítunk meg a piacon egy szegény asszonyt. — Ebédre veszekedés lesz. Csak vacsorát főzök. Délben összeveszett bennünket a nyomorúságunk. Vacsorára azonban krumplipaprikás készül rózsirral. Olyan ennek az íze, mint a mannáé. De már erre is alig telik. Nagyon-nagyon be kell ám osztani a magunkfajta szegény embereknek. Megkérem, mondja el, hogy osztja be a nincstelenségét, miképpen gazdálkodik nyomorúságában. — Nehéz sor ez — kezdi. — Csak vacsorára főzünk, ha jut tüzelőre. Három gyerekünk van, ezek szerencsére az iskolában kapnak enni. Negyven fillért fizetünk hetenkint és fejenkint az iskolakosztért. A férjem heti keresete 8—10—12 pengő. Aszerint, hogy hogyan csurrancsöppen. 6 darab kenyérrel megy el reggel hazulról, azon van egész nap. A lakásunk mosókonyha volt valaha. 80 pengő bért fizetünk érte negyedenként. Ez a legnagyobb gondunk. Reggelire vagy semmit nem eszünk, vagy ha akad egy kis cukor, teát főzök. Ezzel aztán kihúzzák estig. Vacsora, ha jól megy a sorsunk paprikás krumpli, de gyakrabban rántott leves, néha lekváros tészta. Húsra hetekig nem jut. Akkor is lóhúst eszünk.. . A múit héten 12 pengőt keresett a férjem. 11 pengőt adott át szombaton,egy pengőt megtartott heti sziniválóra. Négy pengőt kifizettem a péknek, akinél egész héten át hitelbe vásároltunk. Két pengőt fizettünk a részletesnek, akinél ágyterítőt vettünk. Az ágyteritőt zálogba tettük s ebből fizettük ki a házbér egy részét. A maradék öt pengőből vettem 80 fillérért egy fél kiló zsírt, egy pengőért húsz vasárnapra, 75 fillérért másfél kiló kelkáposztát, 24 fillérért két kiló krumplit. A maradékból a gyerekeknek fizettem elő ebédre az iskolában. Ja még a férjem is kapott egy pár fillért tíz deka szalonnára. E héten már megakadtam volna,ha a Weisz Alice-közkórházból nem kaptam voolna 10 kiló burgonyát. Egy pengőt pedig a házban kértem kölcsön. A kórházból szenet is kaptunk, ez is segített rajtunk valamicskét, így él és küzködik ma a legtöbb szegényember. Elmenet, benéztünk az egyik városi népkonyhába, vagy ahogy mribb néven nevezik, étkeztető helyre. A kosztról ezt a véleményt kaptuk: — Hagyján! Amikor megkóstoltuk, magunk is ezt mondottuk rá: — Hagyján. Jól lehet lakni belőle és ettünk már ennél gyengébb eledelt is. Hanem a vizivás az egyenesen étvágyrontó módon történik. Rozsdás bádogbögre van láncra fűzve és ebből iszik száz és száz ember. Tán néhány pohárra mégis csak telhetne a gazdag fővárosnak! Még az Aréna úti népszállóban a legrendesebb a dolog. Ott legalább márvány vályúból isszák a szökőkútszerűen felbuggyanó vizet. De hát nem lenne emberségesebb dolog, ha itt is beszereznének néhány ivópoharat. Igazán nem menne tönkre bele dicső fővárosunk! — Adómérséklést a vitézségi érmes hadviseltek részére. A Magyar Hadviseltek Országos Gazdaságpolitikai Pártjában Horváth Károly főtitkár bejelentette, hogy kivétel nélkül sürgetik a vitézségi érempótdíjak folyósítását. Bartha Albert ny. hadügyminiszter indítványára a végrehajtó bizottság határozatot hozott, hogy az érempótdíjak folyósításának sürgetésére a kormányhoz fordul és annak megvalósításáig adókedvezményeket kér a vitézségi érmes hadviseltek részére. 3 jimrom migírságban ♦ ♦ s egyik Önnek is megfelel. Sérvben szenvedők immabitását, mnr másságát helyreállítják, a sérv fejlődését megakadályozzák, még a legsúlyosabb esetekbe is, világhírű szab. francia rugónélküli sérok ütőink. SALVISTOR Kötsiergyár Rt. Budapest, VI., Nagymező-ucca 6 c. (Teréz templommal szemben) ALAPÍTVA: 1899 Gummlhari SRydH, Harkö TCK, nizül. Lumai ptselétek szakszerű kiszolgálása. Kérje 7. sz. díjmentes árjegyzék főnket.