Friss Ujság, 1935. május (40. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
ál l /. ■ * Mas Keresztrejtvény___________________Ara 6 fillér 42. évfolyam, 08. szám , Budapest, 1935 május 1, szerda B0LI1 IH Al NAPILAP gf Szerkesztőséé ts hicdolmauik Előfizetési éri HB wm ^ BB BB BB A EBE BUDAPEST, r.Tplu IrDIfrf* 11 B Br M ■“ NATM0rca* I ,B® RC I H H B jfl | telefons/emok: Egyes ssém érái B B fB J§j H p 5BH lEi ffÉJÉl IH B B& Ma gag!!m B*fl An~ *4-2-85, Ant. 24-2-06, SMkSznapoi........................ fillér H B Ü Ü WLÉ& Jjjp©| wÉÉI ,lui- 24-2-97, Mit. 24-2 26, Vasárnap ........ 12 fillér TM m ■■ M AB HE m* m AuL 24-2-90 hagyományos történelmi keretek között ült össze kedden az Országháza kupolatermében. Elhangzott a kormányzói szózat, amely egyrészt emlékeztető útravaló a reformmunkára vállalkozó törvényhozók számára, másrészt a határokon túl is messzehangzó magyar szó most a velencei konferencia előtt, amikor a dunavölgyi békés kibontakozás kapuját keresik a Világ nagyhatalmai. Az országgyűlést megnyitó kormányzói szóból megértheti mindenki, hogy Magyarország a megegyezéses, igazságos békére mindenkor készen áll, de elszakított véreinek védelméről, sorsáról könnyelműen le nem mond. Amit tehát a világ hatalmasainak üzen e történelmi jelentőségű pillanatban a kormányzói szózat, az minden magyar ember lelkéből fakadó legőszintébb magyar beszéd. Az egyoldalúan megállapított és ránk kényszerített békeszerződéseket valóban nem lehet a megértő, igazságos béke alapjának tekinteni, de a magyar nemzet mindenkor készen áll, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében, ha azt kölcsönösen a megértés és az igazság alapjára építik. Ami pedig a magyar törvényhozók lelkiismeretének szóló útmutatást illeti, valóban minden reformmunkának ott kell kezdődnie, hogy megteremtse a megélhetést, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára. Munkaalkalmakat kell teremteni. Céltudatos gazdasági, szociális politikát vár az ország, olyan korszerű reformokat, amelyek helyes birtokpolitikával, telepítéssel földművesnek, iparosnak, kereskedőnek egyaránt egészségesebb munkalehetőséget, több, jobb megélhetést jelent. A törvényhozók útravalója és szőkébb programja tartalmas tehát s reméljük, az országgyűlés egész ülésszakában emlékezni fognak arra, hogy meg kell őrizni minden viszonyok között alkotmányosságunkat, a gondolatszabadságot, a felekezeti békét annak a nagy Rákóczi Ferencnek a szellemében, akinek útmutató sugaras árnyékát idézte a kormányzói szózat a reformmunkára vállalkozó magyar országgyűlés lelkiismerete elé. Ha Rákóczi Ferenc szelleme és önzetlensége fogja vezetni minden cselekedetüket, akkor jó munkát fognak végezni. Kedden délben a kormányzó ünnepélyesen megnyitotta az új országgyűlést. Az újonnan választott képviselőház, valamint a felsőház tagjai legnagyobb részben díszmagyarban, katonai egyenruhában, főpapi öltözékben, vagy érdemrendekkel dúsan kirakott fekete ruhában jelentek meg. A kupolacsarnok, amelyet felvételünk a kormányzó beszéde alatt mutat be, zsúfolásig megtelt a törvényhozó testület tagjaival, a miniszterek és képviselők hozzátartozóival, az érdeklődők százaival. A karzatokon és a páholyokban egymás hegyén-hátán szorongtak a kíváncsiak. A főbejárattal szemben felállított és piros bársonyszőnyeggel bevont emelvényen egy kis asztalka előtt olvasta fel Horthy Miklós kormányzó az ünnepélyes megnyitó beszédet, amelyet a törvényhozók, valamint a vendégek állva hallgattak végig. Ebben a beszédben nagy átfogó programban jelölte meg az államfő a törvényhozás jövendő munkásságát. A mély benyomást keltő beszéd után felhangzott a Himnusz, majd a zugó éljenzés, amelynek hangjai mellett a kormányzó kíséretével együtt elhagyta az országgyűlés épületét. A képviselőház tagjai ezután épp úgy, mint a felsőház tagjai, különkülön ülést tartottak és ezzel most már hivatalosan megkezdődött a törvényhozás munkássága. Matuska a rém, nem kap kegyelmet Ausztriában Drámai szembesítés a menyasszonygyilkossal az országgyűlés A kormányzó megnyitotta az új országgyűlést IIIMIIIIIIIIIIIIIIIII11IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1II1III3IIIII1III11IIIIIIIIIII1IIIII1II1IIIIIEQIIIÍIISSSI1IIII1 A magyar revízió Európa ajtaján kopogtat Magyarország felfegyverkezése a velencei értekezlet elé kerül A magyar, osztrák és olasz külügyminiszterek május 4-ére kitűzött velencei értekezletén Ausztria, Magyarország és Bulgária felfegyverzéséről is szó lesz. A kisantant bizalmatlanul tekint a velencei megbeszélések elé és főként Románia ellenzi komolyan Magyarország felfegyverkezését. Az olaszok azt hiszik, hogy Rómában ezt az ügyet kedvezően fogják elintézni és a velencei, valamint a római előkészítés után a Népszövetség nem tagadhatja meg a kisebb hatalmak felfegyverzését. Francia megállapítás szerint Magyarország nem zárkózik el a középeurópai általános együttműködéstől, de biztosítékokat kér a népszövetségi alapokmányban is lefektetett revízió alkalmazására nézve. Emellett a magyar kormány a véderőkötelezettség bevezetésének jogát is kéri. A magyar kormány hangoztatja, hogy csak akkor vehet részt a római értekezleten, ha a hatalmak elismerik a magyar részről megnyilvánuló erőfeszítések őszinteségét és jóhiszeműségét. Szó van arról, hogy a magyar fegyverkezési jogegyenlőség megbeszélésére külön értekezletet hívnak össze, melyen Bulgária és Törökország is részt vesz. A velencei magyar-osztrák előkészítő tanácskozást olasz felfogás szerint azért hívták össze, mert meg akarják kísérelni a három leginkább érdekelt állam külügyminisztereinek személyes eszmecseréje révén a még fennálló nehézségek kiküszöbölését. Olaszország megpróbálja áthidalni a Magyarország, Ausztria és a kisantant államok között mutatkozó eltéréseket. A római Duna-tanácskozáson, hír szerint, be nem avatkozási szerződéseket is kötnek. De szabad kezet engednek minden államnak abban, hogy ezen az egyezményen túl szükségesnek tartják-e a kétoldalú kölcsönös segélynyújtási egyezmények megkötését is. Olaszország legfőbb célja az, hogy a dunai konferencia nagyszabású biztonsági egyezményt eredményezzen