Friss Ujság, 1935. május (40. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

1935 május 1, szerűn FRISS U­JSAQ Az ezeréves alkotmány szellemé­ben nyitotta meg a kormányzó az új országgyűlést Megjelölte a gazdasági és szociális politika útjait és a közjogi reformok irányát — Káprázatos pompa a parlamentben és a Kossuth Lajos téren — Az első viharos összecsapás az új Házban Az országgyűlés keddi megnyí­lása előtt minden felekezet ün­nepi istentiszteletet tartott. A ko­ronázó Mátyás-templomban, a Deák-téri evangélikus templom­ban, a Kálvin-téri református templomban, a szerbuccai görög-keleti szerb templomban, a do­­hányuccai zsinagógában, a Ka­­zinczy-uccai izraelita templom­ban és a Koháry-uccai unitárius templomban voltak istentisztele­tek, amelyek legtöbbjén képvisel­tette magát a kormány. A tem­plomokban mindenütt egységről és hitről, valamint a kötelesség­teljesítés feladatairól beszéltek. Ez­­volt a bevezetése az új ország­­gyűlés megnyitási ünnepségének. Ünnepi dísz a parlament körül A sápadt áprilisi nap acélsisa­kok erdején csillámlott meg az Országház téren. Az oroszlános főkapu előtt géppuskás, lovas és gyalogos századok. Mögöttük rendőrkordon, azontúl embersö­vény. Mialatt taxikon és magán­autókon egymásután érkeztek a törvényhozás ünneplőbe öltözött tagjai, alabárdos, fehérpalástos testőrszázad vonult fel, amely be­kanyarodott a főbejárón és a lép­­csőházban kétoldalt helyezkedett el. Közben szakadatlanul áradt, özönlött sűrű sorokban a meghí­vott közönség. A képviselők a képviselőház társalgójában gyü­lekeztek, a felsőházi tagok pedig a felsőház folyosóin. A kupola­­csarnokba vezető hatalmas pál­­más lépcsőházban csakhamar ki­gyulladtak a villanycsillárok és csodás fénybe borították a fel­járót. A kupolacsarnok is vakító fészben úszott. A körben futó pá­holyokat megtöltötte a színes hölgykoszorú. A kormányzó­­i sz­emelvénye mögötti két páholyban jobbról a főhercegi család­ tagjai, balról pedig a diplomáciai testü­let tagjai foglaltak helyet. Félti­­zenkettő után néhány perccel ér­kezett József főherceg piros tá­bornagyi díszben, kezében ékkö­vekkel kirakott marsallbottal, Auguszta főhercegasszonyt, Mag­dolna és Anna főhercegnőt ve­zette páholyába. Felvonultak a díszmagyarba öltözött főurak is. Majd megérkeztek a kormány tagjai. Elől Gömbös miniszterel­nök tábornoki díszben, Bobolypré­­mes mentében. Kozma Miklós bel­ügyminiszter fekete Zrínyi-kora­beli díszmagyarban, Fabinyi pénz­ügyminiszter súlyos bordó dísz­magyarban. A fogadásban részt­vevő előkelőségek a főbejáratnál sorakoztak fel. Elől a korelnökök, Sándor Pál feketében, Fiáth báró díszmagyarban, azután Gömbös Gyula, majd kétoldalt a kormány tagjai. Pontban 12 órakor jeladás jött az oroszlános főkaputól, hogy érkezik a kormányzó. Odalent a térségen izgalom hullámzik át. A katonaság oszlopai vigyázba me­revedtek. Kürtjei zúgott és a kö­vetkező pillanatban megérkezett Horthy Miklós kormányzó. Lerepült tisztelgésre a katonák válláról a fegyver, a zenekar rá­zendített a Himnuszra és az autó­ból kilépő kormányzó előtt jelen­tést tett Nagy tábornok. A kor­­mányzó teljes ellentengernagyi díszben, vállán keresztülvetve az elsőosztályú érdemkereszt széles zöld szalagja, a csapatok elé lé­pett A nemzetiszínű szalaggal át­kötött selyem ezredzászló földig hajolt a kormányzó előtt, aki min­den század előtt, tisztelgett. A csapatszemle után a kor­mányzó az oroszlános főkapu elé ment, ahol Rakovszky Endre fel­sőházi tag és Putnoki Móric kép­viselőházi háznagyok fogadták, majd kettőjük között az alabárdos testőrök sorfala mellett a kupola­­csarnokba vonult. Elől mentek a háznagyok, a korelnökök, a kor­mány tagjai, azután a kormányzó, balján Gömbös Gyula miniszter­­elnökkel, így haladt fel a dísz­emelvényre, ahol megállt a rádió mikrofonja előtt. Mennydörgésszerű éljenzés hang­zott fel. A képviselők és felsőházi tagok kalapjukat lengetve üdvö­zölték az államfőt, aki kissé előbb­re lépett és megkezdte megnyitó beszédét tózkodó építőmunka alapjait kell megvetni. Meg kell teremteni a megélhetést, a méltányos boldogu­lás lehetőségét minden dolgozó magyar számára. Fenn kell tar­tani ősi, életképes hagyományain­kat és lehetővé kell tenni az előre­tekintő céltudatos kormányzást. Saját erőinkből kell gondoskod­ni a nemzet belső gazdasági meg­erősödéséről és a termés folyto­nosságának fenntartásáról. Ezért céltudatos gazdasági és szociális politikára van szükség, amely nö­veli a nemzeti jövedelmet és meg­teremti a helyes és igazságos el­osztást, de egyben arányosan osztja meg a köz­terheket is. Szem előtt kell tartani, hogy a nemzeti jövedelem legszilárdabb alapja a magyar föld. Nagy súlyt kell helyezni a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésére. Szilárd ala­pokra kell helyezni az árpolitikát, fokozni kell a kivitelt, amelynek útját megmutatta a római hármas­egyezmény. A kereskedelmet kor­látozó különböző megkötöttségeket enyhíteni kell, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárló erejének fenntartásához fűződő nagy gazdasági és nemzeti érde­keket Gömbös Gyula miniszterelnök a Országház főkapujában várja a kormányzót. ) Ki gondolhatna ma új háborúra? Horthy Miklós kormányzó a kö­vetkező beszéddel nyitotta meg az új országgyűlést. — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. A kormányzó rámutatott arra, hogy a nemzetközi mozgalmas és jelentőségteljes helyzet időszaká­ban kezdi meg az országgyűlés tanácskozásait. Szólott a béke­­szerződésekről, amelyek az embe­riséget szétválasztották. Az egy­oldalúan kikényszerített békeszer­ződéseket nem lehet észszerűen békeszerződéseknek nevezni. A béke, jólét és szeretet uralma csak akkor következhetik be, ha a nagy­hatalmak rászánják magukat a megegyezésre és békére. Ki gon­dolhatna ma új háborúra, ki akarna ma újabb mérhetetlen ka­tasztrófákat felidézni? Lehetővé kell tenni, hogy a népek kölcsönös megértésben és szeretetben éljenek egymással. A mai helyzetben, ami­kor erőfeszítéseket kell tenni, hogy a nemzet hajóját a hullámok fölött tudjuk tartani, sajnos, még nem lehet minden erőt a jövő épí­tésére fordítani. A társadalomnak súlyos szen­vedéseket kellett elviselni, de a nemzet mindezideig csorbítat­lan ellentálló erőt tanúsított. A gazdasági válság összefogásra in­­dít. Talán a közös nyomorúság fogja megteremteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. A magyar nemzet készségét fe­jezi ki aziránt, hogy részt vegyen az európai béke és együttműködés nagy művének megteremtésében. A béke azonban az igazság és jog alapzatán nyugszik. Változatlanul az igazi béke ügyét szolgáljuk, amikor hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. Hogy ezt kellő erővel tehessük, hozzá kell fognunk a nemzet belső élet­erejének gyarapításához. A nemzetnek meg kell ujhodnia A nemzetnek, ha továbbra is be akarja tölteni történelmi küldeté­sét, meg kell ujhodnia gazdasági, szociális, jogi, kulturális és poli­tikai vonatkozásokban egyaránt. A fejlődést az ezeréves alkotmány szellemében kell végrehajtani és minden szélsőséges érzéstől tar­ Felvonul a díszegyenruhás palotaóráig. 3 Munkaalkalmakat kell teremteni Az állami pénzügyek terén az életnek megfelelő költségvetési po­litikát és takarékoskodást kell szem előtt tartani. De nagy súlyt kell helyezni a munkaalkalmak te­remtésére, megfelelő beruházások és közmunkák útján. Fokozni kell a takaréktőkék gyarapítását. Ren­dezésre vár a gazdaadósságok ügye. Külföldi adósságaink kér­dése állandó gondos kezelést igé­nyel. Nagy figyelmet kell fordí­tani a széles néprétegek megerősí­tésére és gondozásra. Ki kell fej­leszteni a népegészségvédelmet, az in­tézmény- és családvédelmet, az egyke elleni rendszeres véde­kezést, a kisgazda, a kisiparos és kis­kereskedő munka és kereseti lehe­tőségeinek szaporítását, a mun­kásság szociális szükségleteinek istápolását. 1» Telepítési és hitbizományi reform Széchenyi István gróf bölcsesé­gével párosuló önmérsékletével arra kell törekedni, hogy minden túlzástól menten megteremtsük az egészséges nemzeti birtokpolitikát. Minél több kisbirtokost és önálló egzisztenciát kell teremteni. Ennek a gondolatnak kell irányítani a telepítési politikát és a hitbizom­á­­nyok reformját. Meg kell szüntet­ni az érdekképviseletek terén mu­tatkozó rendszertelenségeket. Egy­szerűsíteni kell az igazságszolgál­tatást. Figyelemmel kell lenni a büntetőjog és magánjog kívánal­maira. Meg kell alkotni a sajtó­jog, sajtóközigazgatás és sajtó­­rendészet reformjait, amelyekben sértetlenül meg kell őrizni a gon­dolatszabadság nagy elvét. A köz­­oktatásügy terén szükségesnek mu­tatkozó reformokat végre kell haj­tani. Továbbra is nagy­­ gondot kell fordítani a honvédségnek a kor színvonalán való megtartá­sára. Az alkotmány szellemében kell megteremteni a közjogi ter­mészetű reformokat. Ezeknek kell gondoskodni arról, hogy az állami és közületi közigazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelmé­nyeivel. Jó, gyors, olcsó, a népet meg­értő és odaadással gondozó közigazgatás eszménye felé kell haladnunk. — Nehéz történelmi időkben kezdi meg tanácskozásait az or­szággyűlés — fejezte be a kor­mányzó megnyitó beszédét — Az ország sorsa függ attól, hogy a történelmi idők követelményeihez fel tud-e emelkedni a nemzet Az országgyűlésnek rendelkezni kell az önzetlen hazaszeretettel a le­

Next