Friss Ujság, 1937. február (42. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-02 / 26. szám
4 FRISS ÚJSÁG 1937 február 2. kedd A földhözjuttatott százezrek új életet várnak az anyagi rendezéstől A föld minősége szerint állapítsák meg számukra a kataszteri tiszta jövedelmet Szerte az országiján mindenütt, .▼árosok és községek határában, vagy külsőségein meghúzódnak a földhözjuttatott kisemberek parcellái. Az utolsó esztendőben sok könny öntötte, sok bánat és gond szárította ezeket a földdarabkákat, melyeket a nincstelenek azért kaptak, hogy az életük, a mindennapi kenderük legyen biztosítva a házadékból. A Friss Újság állandóan napirenden tartotta a helyietüket, mely igazán nem volt rózsás, hiszen a régi kataszterben lefektetett tiszta jövedelemnek alapján határozták meg, hogy mennyi a megváltási ár, a törlesztési összeg és ezeknek megfelelő volt a kamat. A mezőgazdasági árakban, legfőként pedig a napszámban beállott változást lehetetlenné tette, hogy a kisemberek teljesíthessék fizetési kötelességeiket. Számtalan kisebb-nagyobb tragédia játszódott le, számtalan panasz, kérés hangzott el az elmúlt évek során, hogy igazságosan és méltányosan rendezzék a megváltás összegét. Állandóan az volt a válasz, hogy a rendezés csak törvényhozás útján lehetséges. Most azután Darányi Kálmán miniszterelnök bejelentette, hogy a régóta vajúdó kérdést a kormány rendezni kívánja, mégpedig azon az alapon, hogy a földhözjuttatott kisemberek százezreinek terhét enyhítse és a törlesztések összegét teherbírásukkal arányba hozza. A kisemberek most reménykedve néznek a jövő elé. Új életet várnak az anyagi rendezéstől. Csak az a kérésük, az az óhajtásuk, hogy a rendezés valóban olyan legyen, amilyent a miniszterelnök kilátásba helyezett: igazságos, méltányos és célravezető! Egy a sok közül Fehér hólepel alatt nyugszik a csongrádi határ. Fagyos, jeges szél süvölt. Kis ház emelkedik ki a hómezőből, vályogból épült, nincs is egészen befejezve. A főfala vakolatlan, az ablakok vályoggal vannak berakva. A gazdasági hadirokkant, nincstelen, földhöz juttatott, egy a sok közül, egy a százezrek közül, aki a rendezést, varjú- A hangja szomorú, de bizakodó. — Amikor birtokba vettük a földet, csupa reménység volt az életünk. Megkezdtem a házacska felépítését. Évről-évre haladt az építkezés. Most nyolc esztendeje kénytelen voltam abbahagyni. Nyolc éve áll így, félig készen, romlik, bomlik, oszlik, a földecske hozadékából nem futotta építkezésre, hiszen magára a törlesztésre sem futotta. Egyre kevesebb lett a jövedelem, egyre drágult az élet, még kenyérre se jutott mindig, nemhogy a megváltási árat fiezthette rá volna. Az építkezést is abba kellett hagynom, mert arra gondoltam, ha nem az enyém a föld, minek építsek rajta házat.• Hát a juttatott, földet nem tekintette a magáénak? Egyenes gondolkodásra, becsületes magyar gondolkodásra vall a ▼álaez. — Persze, hogy nem, hiszen nem tudtam törleszteni! Egyre-raágra kaptam a felszólításokat, hogy fizessek. Nemcsak én, mindnyájan, akik hátralékosok vagyunk. Azután összeálltunk, kérvényeztünk, elpanaszoltuk, hogy fizetnénk szívesen, ha volna miből. Nem vagyunk rosszhiszemű adósok. A világ sora adta úgy, hogy nem tudunk törleszteni. A kérvény elment, hónapok múlva jött újabb felszólítás, hogy fizessünk, akkor megint kérvénnyel feleltünk, így tengünk-lengünk azóta is, csak vendégei vagyunk a kis földnek, a házhelynek, megtűrnek bennünket, mi meg járjuk, amíg olyan fizetéses lehetőségeket teremtenek, amit teljesíteni tudunk, hogy akkor azután valóban a magunkénak mondhassuk azt, amit kaptunk. Egy pillanatra elhallgat. Mondjuk neki, hogy a miniszter bejelentette az anyagi rendezést. Új kataszteri megállapítás lesz, ahhoz mérik a törlesztést és a kamatot. Megértően bólint: — A föld minősége szerint kell megállapítani, hosszú időre, a hozadék és a mai megélhetés arányában. Aki jobb minőségű földhöz jutott, az magasabb árat tud fizetni. Az a baj, hogy sok föld silány, kis hozadékú, nagy befektetést, több munkát igényel. Ezeket tartják szem előtt, ha a jószándékú rendezéssel komoly eredményt akarnak elérni. A házhelyesek Szoba-konyhás házacska a város szélén. A gazdája nincstelen, házhelyes földhöz juttatott A szoba ajtaja be van zárva. A konyhában él a család: apa, anya és két gyermek. A tűzhely előtt rőzse, apró fadarabok. — Az asszony, meg a gyerekek szedték össze — mondja a gazda, aki megkopott subában, ócska süveggel a fején ül a hideg tűzhely mellett. A család nincs itthon. Hol vannak? Iluhakiosztás van a városházán, a népjóléti hivatalban. Oda vitte az asszony a gyerekeket. Azután viszi őket az ingyen-ebédhez. Ne maradjanak meleg étel nélkül ebben a csikorgó téli hidegben. — Hát maga, barátom, mit ebédel! A sarokban alacsony, négylábú szék, támla nélkül. A támla le van törve, azt már eltüzelték. Karácsony este tüzelték el. A széken rongyos szakasz a kosárban. A kosárban kevéske szalma, inkább csak török. Azon trónol egy babostyúk. Megismétlem a kérdést: — Maga mit fog ebédelni? Az öregedő alföldi magyar a tyúkra mutat: — Azt ni! — Megfőzi, vagy megsüti a tyúkot? — Azt már nem. Itt őrzöm, megvárom, áruig megtojja a tojást- Az lesz az ebéd. — Vacsora? — Vacsora is . . . Minek annak vacsora, aki ebédelt? A szegénység, nélkülözés nem nagy eset errefelé a mai világban. Másutt is látjuk, sajnos, eleget. De ezt a kis esetet leírtuk, hogy az illetékesek lássák, olvassák, milyen helyzetben vannak, hogy élnek a nincstelen házhelyesek ... Mert ez a napszámból, alkalmi munkából éldegélő nincstelen alföldi magyar úgynevezett házhelyes. Ötszázötven pengőben szabták meg akkoriban a százhatvan négyszögöl árát. Mennyit törlesztett belőle? — Semmit. A legjobb akarattal se tudtam volna törleszteni. Elhallgat. A babos tyúkot nézi. Az ebédjét várja, de arra gondol, hogy várjon az asszony, meg a két gyerek kapott-e inségebédet? Azután ezt mondja: — Ha rendezik az ügyünket, a házhelyesekről sem szabad megfeledkezni! . .. Nem bizony! Négyszázezer család Illetékes helyen a Friss Újság munkatársának a földhözjuttatottak anyagi helyzetének rendezéséről a következőket mondták: — Darányi Kálmán miniszterelnök nyilatkozata elhangzott. Ebben a szellemben történik intézkedés. Az úgynevezett szorzószámot, mely eddig hatvanszoros volt, leszállítják a negyvenszeresére. Ez a a negyvenszeres szorzószám azt jelenti, hogy ezután négy és fél százalékot kell fizetni kamat és törlesztés fejében, ami tíz korona kataszteri tiszta jövedelmet véve alapul, holdankint és évenkint 18 pengőt jelent. Az adósságtehernek ez a mérsékelése négyszázezer családot érint és több mint 120 millió pengő tőketartozás elengedését jelenti. Azok, akik erre sem képesek, engedélyt kapnak, hogy csak használati díjat fizessenek, amely" f,1z korona kataszteri tiszta jövedelmet véve alapul, holdanként évi 12 pengőt tesz ki. Ezenkívül múlt év végéig felgyülemlett járulékok megfizetésére hosszabb időre szóló kamatmentes részletfizetési kedvezményt kapnak a földhözjuttatottak. Négyszázezer család! Ennyien vannak és ennyien várják az új életet, az új anyagi rendezést, sorsuk, életük jobbrafordulását arozott faforgalom további szabályozásáról. Ez a bizonytalanság is csak növeli az árakat, a spekuláció visszatartja a készleteket A Kereskedelmi Kamara arra kérte a földművelésügyi minisztert hogy csak egy nyilvántartó irodát állítsanak fel, amely mellett a termenekből és kereskedőkből összeállított bizottság állapítsa meg az árakat. A főváros ezzel szemben a szabad forgalom teljes helyreállítását javasolja. Csak az így kifejlődő verseny védheti meg a fagyasztókat a tűzifa drágítása ellen. A mai rendszer mellett a tűzifa árának újabb szabályozása a kiskereskedők létét is fenyegeti. Valóban itt az ideje, hogy a tűrhetetlen tűzifadrágításnak erélyessen és sürgősen véget vessenek. Az egész szabályozás abból indul ki, hogy az erdőbirtokosok a fatermelők részére jó árakat biztosítsanak, ami bizonyos határig jogosult törekvés, mert a fatermelés munkásai is csak úgy kaphatnak megfelelő bért. De az erdőbirtokosok védelme nem terjedhet odáig, hogy a tűzifa ára elérhetetlen magasságba emelkedjék s a szegény emberek milliói ne tudjanak tűzifát vásárolni. Mindent el kell követnie, hogy a kormány megszívlelje az igazságot és a legsürgősebben a főváros felterjesztésének értelmében intéz- Le kell törni a tűzifadrágaságot Szabad kereskedelemben lesz olcsó a tűzifa A főváros a tűzifa folytonos drágulása ellen a kormánytól kér intézkedést Felterjesztésében rámutat arra, hogy 1933-ig Magyarországon átlag 220 ezer vagon tűzifát termeltek, de az erdőbirtokok védelméről szóló törvény életbelépte után már csak 120 ezer vagont. Ebből a helyi szükségletekre körülbelül 30 ezer számítható és az iy fennmaradó 90 ezer nem elég, hanem 120—150 ezer vagonra van szükség. Ennek fele Budapesten fogy el. Nyilvánvaló, hogy tűzifabehozatalra van szükségünk, ami 1934 január 1-ig teljesen szabad ▼olt. Ekkor az elsőrendű bükkfa méternyázfája 3.40—3.80 pengő között mozgott. Az erdőbirtokosok kérelmére a kormány 1934 január 1-én a külföldi tűzifát súlyos vámmal és különféle illetékekkel terhelte meg, úgyhogy a határon 170 pengővel fizetett román tűzifa Budapesten már 414 pengőbe kerül, amiből az Erdőbirtokosok és Fakereskedők Forgalmi Rt. is 35 pengőt kapott. Ezidőszerint a fővárosban egy métermázsa bükkfa kiskereskedőnél 5.40—5.70 pengőbe kerül és ez az ár folyton emelkedik. A bükkfa utánpótlása nagyon nehéz. A meglévő készleteket ugyanis tőkeerős érdekcsoportok tartják kezükben és csak annyit adnak el, hogy a mostani magas árak maradjanak. A hivatalosan megállapított, vagononkénti 355 pengő árhoz járul az árelemző bizottság által elismert 130 pengő nagykereskedői és 125 pengő kiskereskedői többlet, úgyhogy január 15-én métermázsánként 6,10 pengőre emelkedik az ár. A Fagazdasági Tanács a kormánytól 30 ezer vagon külföldi fa behozatalának megengedését kérte. A faforgalmi engedélye a folyó év június 1-én lejár és a kormány meg nem hatá MEGALAKULT AZ ÚJ JAPÁN KORMÁNY Amit Ugaki tábornok nem tudott elérni, az Hagasi tábornoknak sikerült. Megalakította kormányát, amelyben a hadügyi táncát Nakamura tábornok vette át Tengerészeti miniszter Jonai tengernagy, a hajóhad jelenlegi partisttrloka lett, pénzügyminiszter pedig Juki bankelnök. Havasi tábornok, az új miniszterelnök. Gyilkosság a szegényházban Agyonverték társukat az ápoltak A bácsmegyei Magyarkanizsa községben megdöbbentő gyilkosság történt a szegényházban. Ozsvár György 72 éves szegényházi ápolt rossz viszonyban élt a többi ápoltakkal. Állandóan veszekedett velük, aminek az lett a következménye szombaton délután, hogy Ozsvárt megrohanták a többi öregek és agyonverték. Botokkal, mankókkal, lécekkel verték, amíg volt benne élet A zentai ügyészség elrendelte Ozsvár felboccolását, a magyarkanizsai rendőrség pedig megindította a nyomozást. Érdekes, hogy a szegényház „legfiatalabb" ápoltja is felül van a 60 éven. GAZDÁK FIGYELMÉBE ’■ gf FERRO-OiVAJ Lószerszámot, csizmát. Bakancsot puhít, feketít és tartóssá tesz Gyártja: MÜÉXEIt ÉS TÁRSA ipari segédanyagok gyára Budapest, VI., Gizella utca/DB. — Kapható: valamini bőr-, fűszer-, festékkereskedésben és szügyállóknál kimérve is, i« mindenkor kifejezetten FESKÓ-OLAJ kérendő - óvakodjunk!