Friss Ujság, 1937. április (42. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

m áprilisiesttortője FRISS UJLÁC A szerelem űzte a Dunába a margithidi öngyilkost A zugligeti Szarvas vendéglős fia, Kloze Ferenc ugrott a Dunába a 12-es autóbuszról Mára megoldódott a hétfő esti margithidi rejtélyes öngyilkosság titka. A Duna hullámsírjának halottja, Kloze Ferenc 27 éves vendéglős, Kloze Róbertnek, a 200 éves híres „Szarvas vendéglő** tulajdonosának a fia. Kloze Ferenc utazott a Széna térről a 12-es autóbuszon, amelyről a Margithídon leugrott, majd pedig a híd korlátján át a Dunába vetette magát. Az öngyilkos személyazonosságára úgy jöttek rá, hogy a főkapitányságon megjelent Kloze Róbert, a zugligeti Szarvas vendéglő tulajdonosa és előadta, hogy húsvét hétfőjén nyomtalanul eltűnt a fia, majd pedig megtalálták a búcsúlevelét, amelyen mindössze ez a két mondat állott: „Bocsássatok meg, Isten veletek, én öngyilkos leszek". A vendéglős által adott személyleírás pontosan ráillett a hétfő esti ezmokingos öngyilkosra. A nyomozás megállapította, hogy a trafikus sorsú Kloze Ferenc három ével ezelőtt nősült és ettől az időtől kezdve ő vezette a Szarvas Vendéglőt. A fiatal házaspár egyideig boldogan élt, egy napon azonban az asszony elhagyta fiatal férjét, akit feleségének távozása rendkívül módon lesújtott. A házastársak között megindult a válóper, de Kloze Ferencen a búskomorság jelei mutatkoztak. Annyira le volt törve, hogy a vendéglő vezetését ismét átadta édesapjának, ő maga pedig mint fizetőpincér dolffozott apja mellett. A Kloze-csaádot is sorozatos csapások érték az utóbbi időben. Az egykor híres Szarvas vendéglő, amelyből Kloze Róbert még a békeidőben hatalmas vagyont szerzett, nem jövedelmezett és a családnak nagy veszteségei voltak. Kloze Ferenc húsvét hétfőn azzal búcsúzott el hozzátartozóitól, hogy locsolni megy. Kengl János csapostól így köszönt el: „Isten veled János, nem látjuk többé egymást". A rendőrség megállapítása szerint a szerencsétlen fiatalember kissé ittas állapotban szállt föl a 12-es autóbuszra, ahol egészen tragikus tettének elkövetéséig tréfákkal és mókákkal szórakoztatta az utasokat. A holttest még nem bukkant fel a Dunából és a rendőrség értesítette a partmenti községeket, hogy legyenek résen és ha a víz partravet egy férfiholttestet, azonnal értesítsék a főkapitányságot. A régi híres Szarvas vendéglőnek is regényes múltja van. 200 évvel ezelőtt alapította a vendéglőt Laszlovszky József királyi kamarai jószágigazgató, aki akkor kapott nemességet, amikor leleplezte a Martinovics-féle összeesküvést. Laszlovszky, mint nemes Laszlovszky Major József „nyitotta meg a Szarvas vendéglőt, amely attól a vörös márvány szarvas szobortól kapta a nevét, amelyet az első tulajdonos helyezett el a Zugligeti út 17. számú épület homlokzatán, ahol a vendéglő van. A Szarvas vendéglő annak idején arról volt nevezetes, hogy itt mérték a legizesebb tejszínes epret. 1849 márciusában a szabadságharc alatt két hónapig itt volt Görgey Artúr főhadiszállása. A Szarvas vendéglőben emléktábla jelezte ezt a történelmi eseményt A telek és a ház az Angol Kisasszonyoké, ezektől vette bérbe Kloze Róbert 30 évvel ezelőtt a vendéglőt. Kloze Róbert tekintélyes budai polgár és egy ideig törvényhatósági bizottsági tag is volt, Kloze Ferenc. Pompás ünnepségekkel fogadja Magyarország az olasz királyi párt Mária hercegnő és gróf Ciano is velük jön Az olasz királyi pár magyarországi utazását Olaszországban nagyjelentőségű eseménynek tekintik. A királyi párral gróf Ciano külügyminiszter is eljön, hogy megbeszéléseket folytasson a magyar kormányférfiakkal, aminek különösen nagy jelentőségük van most, amikor Olaszország baráti szerződést kötött Jugoszláviával. Az olasz királyi és császári pár viszonozni akarja Horthy Miklós kormányzónak és nejének, Darányi Kálmán miniszterelnöknek és Kánya Kálmán külügyminiszternek olasz földön tett látogatását. A királyi párt elkíséri Budapestre Mária hercegnő is. A fogadtatásra Magyarország nagy melegséggel és ünnepélyességgel készül. Nagykanizsán a magyar kormány nevében fogadtatás lesz, amelyen részt vesznek katonai kiküldöttek is, továbbá gróf Bethlen István volt miniszterelnök, aki megvetette Magyarország és Olaszország barátságának alapjait. Az olasz király a Kaposváron székelő gyalogezred ezredesi egyenruhájában lép magyar földre, amely ezrednek 1931. óta tulajdonosa. Rendkívüli pompával fogadják a fejedelmi vendégeket a magyar fővárosban. A világháború óta ez az első eset hogy Budapest királyi vendégeket üdvözölhet falai között. A Keleti pályaudvar nagycsarnokát királyi fogadóteremmé alakítják át, a pályaudvart és az előtte lévő teret feldíszítik. A vendégeket Horthy Miklós kormányzó fogadja feleségével. Ott lesz az egész kormány, a képviselőház, a felsőház tagjai, a katonaság és egyház legmagasabb méltóságai, valamint a diplomaták is. Az érkezőket Budapest főpolgármestere köszönti majd. Díszhintóban, festői egyenruhájú királyi testőrségtől kísérve, vonulnak végig a Várba, ahol a fejedelmi pár a Mária Terézia lakosztályban fog lakni. A vendégek részére nagyszabású programot dolgoztak ki. A Mussolini téren nagy katonai szemle lesz és erre hatalmas tribünöket építenek. Az olasz királyi pár kirándul Esztergomba is és tiszteletükre díszelőadás is lesz az Operában. Szerdán katonai és polgári bizottság jelent meg a Mussolini téren, hogy a királyi pár látogatása alkalmából rendezendő ünnepségek és a katonai díszfelvonulás pontos helyét kijelölje. Áradások, tengerré vált földek országszerte A nagy esőzés után rengeteg ház omlott össze . A Tisza, a Sajó, a Marcal és a Gaja-patak pusztításai Délpest megye felett tomboló vihar vonult el. A Baja melletti Érsekcsanádon fákat csavart ki az orkánszerű szél, kapukat döntött romba, leszaggatta a tetőket, ledöntötte a kéményeket és 20—30 méterre sodorta a tetőzetek deszkáit. Ugyanígy pusztított a borzalmas erejű vihar, amelyet égiháború kísért Foktő, Esződ, öregcsertő, Homokmégy és Szakmár községekben és a környező tanyákon. A szakmári szállások közé vezető mezei úton egy halott embert találtak. A személyazonosságát most kutatja a csendőrség. Azt hiszik, hogy országúti vándor, akit meglepett a vihar és ez okozta halálát. Hajóson egy vándorcirkusz kocsijait borította a méteres vízzel telt árokba a vihar ereje. Foktő határában még jég is zuhogott 25 percen át, még két óra múlva is lapátolni lehetett a tanyai udvarokban. A vihart felhőszakadás követte, amely ismét sok vizet zúdított a földekre. Székesfehérvárnak Szárazrész nevű külvárosában a kiöntött Gaja-patak vize kedden délután óránként 4 centiméterrel emelkedett és estére körülbelül ezer holdnyi területet öntött el. A víz a vetések nagy részét kimosta és ezzel súlyos kárt okozott. Kedden este és szerdán reggel öszszesen öt ház omlott össze ebben a külvárosban, a házak lakói azonban szerencsére még idejében elmenekültek. A városi mérnöki hivatal és a gazdasági hivatal alkalmazottai a veszélyeztetett részen állandó szolgálatot tartanak, hogy a további házösszeomlásokat megakadályozzák. Kecskeméttől 30 kilométerre, Tiszaugnál és Lakiteleknél az esőzések következtében tovább árad a Tisza. Négy helyen át kellett vágni a gátat Kisrétnél, hogy lefolyást engedjenek a megduzzadt folyónak. A víz még csak az árterületeket öntötte el, a hatóságok intézkedtek, hogy az esetleges veszélyeket elháríthassák. A nagy esőzés után a Sajó ismét kiáradt és elöntötte a mis 3 kolci határ egy részét. Újból víz alá került a Csorbatelep, amelynek lakói az éjszakai órákban menekültek el lakásaikból, amelyekbe három hét leforgása alatt most már ötödször tört be a víz. Húsvét másodnapján megindult az apadás és teljesen felszabadult a víz alól a Csorbatelep. A város vezetősége elhatározta, hogy a Csorbatelep mellett a legsürgősebben körgátat építtet. Kétezer pengőt irányoztak elő a költségekre. Vas megye határában kiöntött a Marcal és amire évtizedek óta nem volt példa, többezer hold szántóföld és rét került víz alá. A víztömegek az őszi vetéseket teljesen kimosták. Mersevát, Kámond, Karakó, Kemenes, Hőgyész, Sergény és Egyházaskefő községek határában legsúlyosab a helyzet. A községeket egészen körülveszi a víz és a faluszéli házak tíz alá kerültek. Kiöntött a Cinca-patak is, amely egy nap alatt két métert áradt és a gátakon áttörve, egyesült a Marcal áradásával. Ugyancsak veszélyes a helyzet a Rábaközben, Csorna környékén is. Az alacsonyan fekvő területeket teljesen elöntötte az ár. Sokszáz hold került víz alá. A Rábaközben a pincék használhatatlanokká váltak. Minden pincében másfél, kétméteres magasságú víz gyűlt össze. VXXVVXXVI.VVXVVXVI.XXVVXVI.VW Júliusra közmunkákhoz jutnak a földmunkások 30—40 millió pengővel nagyobb lesz a költségvetés A jövő évi állami költségvetést Fabinyi pénzügyminiszter április 8-án terjeszti a képviselőház elé. Az új költségvetés 30—40 millió pengővel magasabb lesz a tavalyinál. A hiány néhány millióval kevesebb lesz a megnőtt bevételek következtében. Erősen emelte a pénzügyminiszter a beruházások összegét. A kormány már júliusban meg akarja indítani azokat a közmunkákat, amelyekkel főleg a földmunkásokat tudják majd foglalkoztatni. Jelentékeny összegeket fordítanak öntözőcsatornák és utak építésére. A telepítési akciót gyors ütemben óhajtják végrehajtani. A népgondozás szociális politikája címen ugyancsak jelentős öszszeg szerepel a költségvetésben. A nemzeti önállósítási alap összege hárommillió pengő lesz. Ebből kedvező feltételekkel kölcsönöket folyósítanak majd azoknak a fiataloknak, akik egzisztenciát akarnak maguknak teremteni. A Ház április 20-án kezdi meg a költségvetési vitát. Politikai körökben azt várják, hogy addig a kormány tisztázza a NÉP jobbszárnyának és a nyilasoknak kapcsolatát és a pártok vezetőivel letárgyalja az alkotmányjogi javaslatokat. —. Újabb hurkokkal fenyegetik a villamosközlekedést. A belügyminiszter a főváros költségvetésének kapcsán követeli a főváros közlekedési vállalatainál mutatkozó egymillió pengőhiány orvoslását. A Beszkart vezetősége ezt az orvoslást megint újabb hurokvágányokkal akarja elérni. Pedig igen egyszerű volna az orvoslás hurokvágányok nélkül is, mert hiszen a Beszkart körülbelül 5 millió pengővel járul a főváros háztartásához, pedig a közüzemek célja csakis az, hogy minél jobb és olcsóbb szolgáltatást nyújtsanak a közönségnek. De semmiképpen sem szabad a közlekedést megrontani és megdrágítani. Mert a hurokvágány megrontja a közlekedést az átszállások számának szaporításával és megdrágítja, mert minél több az átszállás, annál kevésbé lehet olcsó áron hosszabb utakat tenni. Az egész közgyűlésnek a legélesebben tiltakozni kell minden ilyen szándék ellen.